Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-24 / 246. szám, hétfő
6 Kultúra Rényi Krisztina grafikusművész kiállítása nyílik ma a budapesti Forrás Galériában (Teréz körút 9.). A mintegy hatvan, többségében mesekönyv-illusztrációt bemutató tárlat november 16-ig tekinthető meg. A képen Kányádi Sándor Ballagi című meséjének grafikája. (Kép és szöveg: MTI) Két fődíj és három különdíj Budapestről Szlovákiai magyar sikerek Új SZÓ-ÉRTESÜLÉS Kiválóan szerepeltek az idei, 13. Kaleidoszkóp VersFesztivá- lon a tájainkat képviselők: két fődíjjal és három különdíjjal jutalmazta produkcióikat a szakmai zsűri. A budapesti fesztivál Közép-Európa legnagyobb pódiumművészeti seregszemléje, amelyre amatőr és professzionális előadók és társulatok is nevezhetnek különböző kategóriákban. A zenés versszínház kategória Kaleidoszkóp-díját Gál Tamás és Lakatos Róbert vehette át, a Tóth László verseiből' összeállított Jöttünk külhonból című előadásukért. Ugyancsak Kaleidoszkóp-díjjal jutalmazta a zsűri a Kor-Zár zenekart, amely verszene kategóriában érdemelte ki az elismerést; Az én falkám című lemezük anyagát mutatták be. Klasszikus és Kortárs Versmondó Szalon kategóriában Lakatos Lili és Nagy Gábor, Versszínház kategóriában a losonci Kármán József Színház Johanna második halála című darabja részesült különdíjban. (vkm) Az idei Zenés versszínház kategória díjazottjai - Gál Tamás és Lakatos Róbert: Jöttünk külhonból (A szerző felvétele) Megjelent a 28 oldalas színes magazin új száma Állati (jó) kamaszvilág LAPAJÁNLÓ A tizenéves szlovákiai magyar kamaszok magazinjának frissen megjelent második számában rengeteg állatságról olvashattok: narkót kereső kutyákról, a világ leghíresebb macskáiról, egy világűrből érkezett kukac, Ambeton és társa első földi csusszanásairól, halakról és horgászcsalikról és sok egyébről, ami elsőre emberinek tűnik, de ugyebár „Sohase lehessen tudni...” - mondta már Micimackó is anno. A Hangfogó rovat ezúttal az angolul tanulóknak kedvez: Nick Cave és Kylie Minogue Ahol a vadrózsa nő című híres duettjének szövegét magyar és angol nyelven is elolvashatjátok. Hazai íróink-költőink közül Tóth László, Bettes István és Soóky László műveivel találkozhattok, a KiskaLap-ban Tóth Elemér verses meséjével, de beindult a Varázslósuli is, a Zumba- iskolában pedig megismerkedhettek a cumbia alaplépéseivel. A MIZUJS? októberi vendége Korpás Éva népdalénekes, akinek a minap jelent meg Szól a kakas, szól című új albuma. Jó böngészkedést kíván Litta és Levi, akik ezúttal is sok-sok rejtvénnyel, könyvajánlóval, filmismertetővel, valamint a legeslegeslegelső nyeremény- játékok sorsolásának eredményével kívánnak vidám, színpompás lombhullató októbert! Keressetek bennünket levélben vagy e-mailben, a facebookon, valamint ,.azonnal (kap) ható formában” a nagyobb könyvesboltokban! (M.K.) ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 24. www.ujszo.com Törőcsik Mari és Karol Machata két kultúra közös gyökereit őrzik a Szent Péter esernyőjében A megtalált fülbevaló Harminchárom filmje közül a Szent Péter esernyője volt a huszonhatodik a kassai születésű, hadapródiskolát végzett, s eredetileg katonai pályára készült Bán Frigyesnek. Az ő nevéhez fűződik az államosított magyar filmgyártás első világhírű alkotása, a Talpalatnyi föld. SZABÓ G. LÁSZLÓ A történelmi filmek és a vígjátékok mellett több regényadaptációt is készített. Tamási Árontól a Mezei prófétát, Móricz Zsigmondtól az Úri murit, Jókai Mórtól a Szegény gazdagokat vitte filmre. Mikszáth Kálmán remekét, a Szent Péter esernyőjét 1958-ban Pozsonyban és Selmecbányán forgatta a szlovák Vladislav Pavlovié társaságában. Törőcsik Mari három évvel a Körhinta cannes-i sikere után játszotta el a filmbeli Veronikát, a glogovai plébános húgát. Szerelmét, a szokatlan öröksége után kutató jó nevű és jó svádájú ügyvédet Karol Machata alakította. A magyar és szlovák verzióban (két nyelven) készült film a magyar DVD-pia- con már kapható, szlovák változata pár hét múlva jelenik meg a hazai üzletekben. Karol Machata nyolcvannégy évesen a legszebb emlékei között tartja számon a Szent Péter esernyőjét. Filmtől és színháztól már rég elszakította magát, pozsonyi lakásából, bár egészségi állapota nem gátolja, legfeljebb a háza közelében levő vegyesboltba jár le. Sétálni a kertben szokott, társalogni csak a családjával, dédnagypapa- ként az unokái jelentik számára a legnagyobb örömet. Nyilatkozni sem szokott. Több mint tíz éve csendben, teljesen visz- szavonultan él, egykori kollégái még a Nemzeti Színház ünnepi estjeire sem tudják elcsalogatni őt. Amikor telefonon arra kérem, idézze a több mint ötven évvel ezelőtt készült filmmel kapcsolatos emlékeit, azzal próbál elhárítani, hogy ő már nem ad interjút. Ám amint kimondom Törőcsik Mari nevét, s átadom neki szeretettel teli üdvözletét, az idős szlovák színész azonnal megnyílik, s már ontja is dédelgetett emlékeit. „Én már csak a szép dolgokat •' IW KM A Törőcsik Mari és Psota Irén a Selmecbányái dombokon (Képarchívum) Törőcsik Mari és Karol Machata idilli jelenete őrzöm az emlékeim között, és ez a forgatás nagyon szép volt. Szívet melengető barátságban dolgoztunk magyar és szlovák színészek. Marika Törőcsik egy karcsú, mutatós, virággal teli vázaként maradt meg bennem. Mivel minden jelenetet két nyelven vettünk fel, olykor megmosolyogtató nyelvbotlásokon szórakoztunk. A haran- gozót alakító magyar kolléga például a prestať (abbahagyni) helyett azt mondta a kamera előtt, hogy prešťať (átpisilni).” Törőcsik Mari egy hosszú mondatot ma is pontosan és tökéletes kiejtéssel idéz fel a szlovák szövegéből: Stratila som náušnicu, ale pán Vybra mi to našiel. (Elveszítettem a fülbevalómat, de Vybra úr megtalálta.) „Én is emlékszem még pár magyar szóra - folytatja Karol Machata. - A városházáról ide irányítottak. Nem tudok magyarul, de ezt egy életre megjegyeztem. S persze néhány csúnya szót is, amit a stábtagoktól hallottam. A filmbeli magyar szövegemből merítve szavakat a forgatás második hetében már a magyar partnereimmel is képes voltam megértetni magam. Más időket éltünk akkor. Semmiféle konfliktus nem volt köztünk, őszintén szerettük egymást, és nagy barátságok születtek. A magyar kiejtés elsajátításában még a világosítók is sokat segítettek. Losonci gyerek volt a feleségem, már nem él, egyedül maradtam, de amikor a hatvanas-hetvenes években átjártunk Budapestre, mindig mosolygott rajtam. Ő ugyanis tudott magyarul, de hogy ne felejtsek, a bankban például sosem engedtem, hogy ő beszéljen. Én akarok cserélni pénzt, mondtam, amin ő is meg a pult mögött ülő hölgy is jókat derült. Visszatérve Marika Törőcsik- re... amikor a Szent Péter esernyőjét forgattuk, ő már híres színésznő volt, mi is ismertük. Amikor közölték velem, hogy ő lesz a partnerem, elállt a lélegzetem. Kedves volt és nagyon .bájos, Veronika szerepére sehol a világon nem találtak volna megfelelőbb színésznőt. Nős voltam már, elkötelezett, de elmondhatom: nehéz volt féken tartanom magam. Először a forgatáson találkoztunk, abban a jelenetben, amikor Irénnel, Psota Irénnel ül a kocsin. Lenyűgöző volt Marika szépsége. Olyan idilli volt a kapcsolat köztünk...! És azt törte szét egyetlen pillanat alatt Irén, amikor a rendezőasszisztens belesúgott valamit a fülébe, ő meg hangosan elküldte... igen, oda! Tessék, hogy mi minden megmarad az emberben?! Marika Törőcsiket azóta is a szívemben hordozom. Híresen szép lábát sajnos nem láthattam, mert mindig a szemébe néztem, abba a gyönyörű szemébe! Bán Frigyes nemcsak a rendezőnk, az apánk is volt, Marikát pedig az egész stáb imádta. Úgy őrzöm őt a szívemben, mint azt a pillanatot, amit harmadik osztályos elsőáldozóként éltem meg annak idején. Az én emlékeimben ő is ilyen szent kép maradt. Nincs még egy színésznő, akire így tekintenék.” Bán Frigyes alkotása a magyar filmgyártás aranykorának egyik legendás darabja. Karol Machata és Törőcsik Mari közös jeleneteiben két ország, két kultúra őrzi közös gyökereit. Százéves pozsonyi képeslap került a napokban forgalomba hozott Felvidék Anno borítójára Időutazásra hívó naptár KÖNYVAJÁNLÓ Mind ez ideig nem jelent meg olyan kalendárium az egykori Felső-Magyarország- ról, melyben helyenként százévesnél is régebbi képeslapok korhű lenyomatai szerepelnek. A Százszorkép Kiadó idén előrukkolt a Felvidék Annóval. A hangulatos korabeli felvételeken megelevenedik a békebeli Pozsony, Galánta, Kassa, Késmárk, Bártfa, Lőcse, Tren- csén, Komárom, Ótátrafüred, Dévény, valamint Szepesvár és Árva vára is, de egy különleges felvételen a híres dunajeci tuta- josok is feltűnnek a régi lengyel határról. Balázs D. Attila szerkesztő a kutatás és a gyűjtés során azzal szembesült, milyen gazdag (volt) mind anyagi, mind szellemi értelemben a történelmi Magyarország északi vidéke, (ú)
