Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-24 / 246. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 24. www.ujszo.com wmmnmm Tüntetés Budapesten Budapest. Civilek tün­tettek a kormány politikája ellen tegnap délután Bu­dapesten, a demonstráción felszólalók azt hangsúlyoz­ták, hogy a jelenlegi hata­lommal szemben alterna­tívát kell nyújtaniuk a civi­leknek. A demonstrációt az Egymillión a sajtószabad­ságért facebook-csoport hirdette meg. A szervezők az Erzsébet hídnál felállí­tott színpadtól a Városház utcáig érő több ezres tömeg előtt bejelentették: két hét múlva kampányt indítanak alternatív köztársasági el­nök keresésére, akit a ter­vek szerint március 15-én választanának meg közfel­kiáltással. (MTI) Újabb cseh elnökjelölt Prága. Karel Schwar­zenberg cseh külügymi­niszter, a TOP 09 párt el­nöke szombaton bejelen­tette, indulni kíván a 2013-ban esedékes cseh­országi elnökválasztáson. Az idős politikus, aki gyakran elszundikál az ér­tekezleteken, kijelentette: „Hosszasan mérlegeltem döntésemet, mert nem tudtam, hogy egészségem kibírja-e a megterhelést. Több nehéz szolgálati út alatt megbizonyosodtam, hogy a tisztséget el tud­nám látni.” (MTI) Sorsdöntő választás Tunisz. Tunéziában teg­nap tartották az első szabad választásokat: 7 millió sza­vazópolgár voksolhatott az alkotmányozó nemzet- gyűlés összetételére, kilenc hónappal azután, hogy a népfelkelés elűzte a hata­lomból Ben Alit. Az előrejel­zések szerint a fő esélyes az en-Nahda (Újjászületés), várhatóan ennek az iszla- mista mozgalomnakajelölt- jei szerezik meg a legtöbb mandátumot. (MTI) Karzai meglepetése Kabul. Ha az USA és Pa­kisztán között háború tör­ne ki, Afganisztán a szom­szédos ázsiai országot tá­mogatná - jelentette ki Hamid Karzai afgán elnök. A pakisztáni GEO magán­televíziónak tett szokatlan kijelentés szombaton hangzott el. Előzőleg Hil­lary Clinton amerikai kül­ügyminiszter hevesen bí­rálta Pakisztánt, mert nem lép fel kellő eréllyel a kabu- li rendszer ellen harcoló, Pakisztánban megbújó, támaszpontokat létesítő és azokról kiindulva támadó tálibok ellen. (MTI) Vitával telt a tegnapi dupla csúcs, határozatok csak szerdán, egy újabb csúcson várhatók - százmilliárd a feltőkésítésre Késleltetett uniós döntéshozatal Iveta Rodičova az érdeklődés középpontjában. Eddig ő az első kormányfő, akit a mentőcsomag el­temetett. (TAS R/AP-f e I véte I) Brüsszel. Megadta az alaphangját a tegnapi uniós csúcsértekezlet­nek a német kancellár, aki már a találkozó előtt azt mondta, vasárnap nem vár végérvényes döntéseket. Ezekre az újabb, szerdai EU-csú- cson kerülhet sor. Előző­leg a pénzügyminiszte­rek egyetértettek abban, hogy 100 milliárd euró körüli újratőkésítésre van szükség az európai bankágazatban. ÖSSZEFOGLALÓ A tegnapi, immár hagyomá­nyos őszi EU-csúcsértekezlet fő témája az euróövezet adósság- válságának rendezése, a közös pénzt használó övezet gazda­sági stabilitásának erősítése volt. A 27 tagország csúcstalál­kozója késő délután az euró­övezeti vezetők értekezletére szűkült, ezt viszont két lépcső­ben tartották, szerdai befeje­zéssel. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke be­vezetőjében hangsúlyozta: a lassuló növekedés, a munka- nélküliség, a bankokra és ál­lamkötvényekre nehezedő nyomás mind súlyos kihívások az uniós gazdaság számára. A válságkezelésben „talán leg­fontosabb csúcstalálkozónak” nevezte a mostanit. Visszatérve a szombati, éj­szakába nyúlt pénzügyminisz­teri találkozóhoz: az ott elért megállapodások egyike, hogy az érintett bankoknak, pénzin­tézeteknek a jövő nyárig 9 szá­zalékra kell emelniük a kocká­zatos értékpapírok elégséges fedezetét jelző, ún. tőkemegfe­lelési mutatójukat. Egyes ban­kok esetében ez a mutató jelen­leg csak 5 százalék körüli. Abban is egyetértés mutat­kozott, hogy a jutalmakat és osztalékokat a bankoknak kor­látozniuk kell, amíg az említett szintet el nem érik. A feltőkésí­téshez magánforrásokat is te­remteni kell, de szinte bizonyo­san az egyes tagállamoknak is támogatói szerep jut ebben a fo­lyamatban. Abban is majdnem teljes egyetértésre jutottak, hogy a tőkésítés nagyságrendje 100- 110 milliárd euró lehet. Egy uniós forrás 108 milliárd eurós pontos értéket említett. Nem derült ki egyértelműen, hogy a nagyságrenddel eleinte egyet nem értő Spanyolország, Olaszország és Portugália mi­lyen álláspontra helyezkedett. Az újabb görög mentőcso­mag átalakításával kapcsolat­ban már korábban egyér­telművé vált: a magánbankok lényegesen nagyobb arányban lesznek kénytelenek leírni gö­rög kintlévőségeiket, mint azt a júliusi rendkívüli EU-csúcson gondolták. Többször elhang­zott: valószínű, hogy a görög adósság több mint ötven száza­lékát el fogjákengedni. Tegnapi hírek szerint a talál­kozón megkülönböztetett fi­gyelem irányult Olaszországra is, miután a pénzpiacokon nö­vekszik az aggodalom amiatt, hogy Silvio Berlusconi kormá­nya tartani tudja-e a tervezett államháztartási hiányt. Róma helytállása azért lenne különö­sen fontos, mert azon euróöve­zeti tagok között tartják szá­mon, amelyek esetében fennáll az adósságválság kiterjedésé- nekveszélye. Érdekes volt az Angela Mer­kel kancellár és Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő közötti üzenetváltás. Merkel Brüsszelbe érkezésekor azt mondta, azért nem vár sem az eurómentő EU-csúcstól, sem az azt követő euróövezeti csúcstól - mindkettő tegnap volt - vég­leges megállapodásokat, mert nagyon bonyolult folyamatok­ról van szó, például ami az EFSF pénzügyi mentőmechanizmus működtetési módját illeti. Jean-Claude Juncker, az eu­róövezet „szóvivője” viszont Németországot bírálta, mert az ottani belpolitikai eljárások túl lassúvá váltak, és ez nehezíti az uniós döntések gyors megszüle­tését. „A német parlament nem akadályozhatja meg, hogy az EU gyorsan cselekedjék” - fo­galmazott. Közvetve bírálta a német alkotmánybíróság leg­utóbbi határozatát is, amely a Bundestagot különleges jogok­kal ruházta fel az uniós dönté­sek előzetes jóváhagyására vo­natkozóan. (MTI, ú) Líbia teljesen felszabadult, a jogrendszer alapja a saría lesz Marakodás a holttest fölött ÖSSZEFOGLALÓ 200 milliárd dollárra rúgó vagyon Washington. Moammer Kadhafi 200 milliárd dollárra rúgó vagyont halmozott fel magának. A The Washington Post szombaton, magas rangú líbiai hivatalos személyekre hivat­kozva számolt be erről. Az összegből, ha szétosztanák, min­den líbiainak 30 ezer dohár jutna. Ha a becslés helytálló, úgy kétszer akkora summáról van szó, mint amennyit a nyugati kormányok eddig feltételeztek. A vagyon készpénz, bank­számla, ingatlan, arany és különféle befektetések formájá­ban található a világ számos országában. (MTI) Tripoli/Miszráta. Líbia új vezetői tegnap ünnepélyesen bejelentették az ország felsza­badulását, és kinyilánították: a líbiai jogrendszer alapja az isz­lám jog, a saría lesz. Az iszlám hagyományait fél­retéve nem temették el huszon­négy órán belül a csütörtökön élve elfogott, de később tisztá­zatlan körülmények között megölt Moammer Kadhafi volt líbiai vezetőt. Holttestét már pénteken, egy üzletközpont hűtőkamrájában állították ki közszemlére. Igen nagy volt az érdeklő­dés, még szombaton is kíván­csiskodók több száz méter hosszú sora kígyózott az épület előtt, a szemlén részt vett a Lí­biát kormányzó Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) máso­dik számú vezetője, Mahmúd Dzsibril kormányfő is. Dzsibril a tetem megtekintése után úgy nyilatkozott, megkönnyebbü­lést érez amiatt, hogy „rende­ződött Kadhafi sorsa”. A Kadhafi halála utáni teen­dőkkel kapcsolatban kiemelte: még el kell fogniuk Kadhafi Szeif al-Iszlám nevű fiát és Ab­dallah Szenuszit, a líbiai titkos- szolgálatok volt igazgatóját, akik szökésben vannak. A Kadhafi fiút a Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség el­leni bűncselekmények vádjával körözteti. Dzsibril tegnap este azt nyilatkozta a BBC-nek: saj­nálja, hogy Kadhafit megölték, azt szerette volna, ha Kadhafi élve kerül fogságba. „Meg akar­tam tudni, miért tette mindezt a líbiai néppel... én akartam a vádlója lenni” - fogalmazott. A miszrátai katonai tanács tagjai elmondták, Kadhafi holt­testét titkos helyen temetik el, megelőzendő, hogy a sír a Kad- hafi-hívek zarándokhelyévé vál­jon. Kadhafi családja viszont közleményben követelte a néhai vezető holttestének kiadását és halála körülményeinek kivizs­gálását. Vizsgálatot követelt több nemzetközi szervezet és kormány is. Ugyancsak Kadhafi és fia, Muataszim holttestének kiadását kérték Kadhafi törzsé- nekvezetői. Kadhafit videofelvételek ta­núsága szerint csütörtökön me­nekülés közben, élve fogták el Szirtben, az ostromlott város el­este után. Halálának körülmé­nyei nem tisztázottak, egyes hí­resztelések szerint ellenállás közben érte a halál, más állítá­sok szerint viszont elfogása után lőtték őt agyon. A Daily Tele­graph brit napilap internetes ol­dala szerint a felkelők miszrátai parancsnokai „parancsba adták harcosaiknak: tartsák magukat a hivatalos változathoz, misze­rint a halálos lövést környezeté­nek egyik tagja adta le Kadhafira”. Az algíri vezetés úgy döntött, kitoloncolja a Kadhafi család Algériába menekült tagjait, és egy részüket a Perzsa-öböl egyik országa fogadná be, A család tagjainak befogadását Algéria humanitárius kérdés­ként kezelte, és nem volt haj­landó kiadni őket az új líbiai hatalomnak. Ugyanakkor szin­te azonnal felajánlotta nekik, hogy távozzanak egy harmadik országba, miután diplomáciai- lag kényelmetlen helyzetbe hozta magát a befogadással. Kadhafi feleségéről, a magyar származású Szafiáról, valamint Áisa nevű lányukról és az ő kis­lányáról van szó. (MTI, ú) Nagyok a károk, halottak és sérültek is vannak Akár ezer áldozatra is számítani lehet AATl-HÍR Ankara/Washington. Erős, az amerikai földtani intézet (USGS) szerint 7,3-es földren­gés rázta meg tegnap déltájban a kelet-törökországi, Iránnal határos Van tartomány hasonló nevű székhelyét. Az első hírek jelentős károkat említettek, a kormányfő hivatala szerint sé­rültek és halálos áldozatok is vannak, számokat azonban a közlemény nem tartalmazott. A török média szerint szá­mos épület összedőlt a tarto­mányban. Az USGS közölte: a földmozgás 7,2 kilométeres mélységben történt (korábban a Reuters hírügynökség 94,5 kilométeres mélységet írt az amerikai intézetre hivatkoz­va), epicentruma a várostól 19 kilométerre északkeletre, Ta­bánii falunál volt. Az NTV török magánteleví­zió első híre még 6,6-es erősségű rengésről szólt az isz­tambuli Kandilli intézet jelen­tése alapján. A földmozgás a környező tartományokban is érezhető volt, és több utóren­gést is tapasztaltak. A rengés a 380 ezres Van városban nagy pánikot keltett, sérült a tele­fonhálózat, megszűnt az áram­ellátás. Egyes szakértők kora este 500-1000 körülire becsül­ték a halálos áldozatok lehet­séges számát. A hírek szerint többemeletes épületek is romba dőltek (TASR/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents