Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-20 / 243. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 20. www.ujszo.com ■MB Gyurcsány gyanúban Budapest. Terrorcselekmény gyanújával nyomoz Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és egyes rendőri-politikai vezetők - a végrehajtásáért felelős rendőrparancsnokok - ellen az ügyészség a 2006 őszi tömegoszlatások kapcsán. Ezt tegnap erősítette meg a legfőbb ügyészség szóvivője. A nyomozás Völgyesi Miklós feljelentése alapján folyik. (MTI) Erőszak Athénban Athén. Összecsapások robbantak ki tegnap délután tüntető fiatalok csoportjai és a rohamrendőrség egységei között Athén szívében, a parlament közelében. A kétnapos általános sztrájk első napján legalább százezer ember vonult ki Athén utcáira, hogy tiltakozzon az újabb megszorító intézkedések és elbocsátások ellen. A többség békésen menetelt Athén belvárosában, de a parlamentnél és a külügyminisztérium épületénél is erőszakba torkollott a tiltakozás. (MTI) Amerikai gesztus Washington. Az USA felajánlotta Oroszországnak, hogy kapcsolódjon be saját radarjaival és egyéb érzékelőivel az amerikai rakétavédelmi rendszer tesztrepüléseibe. Washington ezzel is megpróbálja meggyőzni arról az orosz vezetést, hogy az Európában kiépülő rakéta- rendszer nem jelent fenyegetést Oroszország biztonságára. Patrick O'Reilly altábornagy emlékeztetett arra, hogy júliusban körülvezették Dmitrij Rogozin- nak, Oroszország NATO- nagykövetének Colorado Springsben, a helyszínen mutatták meg, milyen rakétaelhárító rakétákat dolgoznak ki, hogy az oroszok megértsék, ezek technikai adottságaik alapján nem képesek aláásni a stratégiai egyensúlyt. (MTI) Négyszázezer kitoloncolt Washington. Csaknem 400 ezer embert toloncolt ki az USA-ból a bevándorlási és vámhivatal (ICE) a szeptemberben véget ért, előző pénzügyi évben - jelentette be Jim Morton, a hivatal igazgatója. Az ICE fennállása óta még sohasem kényszerített ennyi embert az ország elhagyására. A kitoloncoltak 55 százalékát bűncselekmény miatt elítélték. (MTI) Gilád Sálit elengedése aligha hoz gyors változást az izraeli-palesztin viszonyban Terroristák is szabadultak Líbiai helyzet A végső csata Szirtben Gáza/Jeruzsálem/Wa- shington. Miközben a Gázai övezetbe és négy környező országba megérkeztek az Izrael által kedden szabadon bocsátott palesztin foglyok, a Hamász azt állította, hogy Izrael a gázai blokád feloldásába is beleegyezett. ÖSSZEFOGLALÓ Güád Salitot tegnap otthonában katonai orvosok vizsgálták meg, állapotát egészében véve kielégítőnek találták, bár a katona kissé alultáplált. Az izraeli hatóságok arra kérték a sajtót, legalább tíz napig hagyjanak békét Salitnak, hogy családi körben aklimatizálódhasson. Washington aggodalmát fejezte ki Izraelnek több olyan személlyel kapcsolatban, akiket a zsidó állam sok más bebörtönzött palesztinnal együtt szabadon bocsátott azért, hogy a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász öt év után elengedte Gilád Sálit izraeli katonát. A zsidó állam az első szakaszban 477 palesztin foglyot bocsátott szabadon, s a következő két hónapban további 550-et helyez szabadlábra. Mark Toner amerikai külügyi szóvivő kijelentette, nem nagyon részletezheti az amerikai aggodalmakat. A kérdésre, az elengedett foglyok fenyegetést jelentenek-e, és az USA tiltakozott-e a szabadon bocsátásuk ellen, Toner kijelentette: „Mindkettő igaz. Mindkét vonatkozásban voltak aggodalmaink.” Az eddig elengedett foglyok közül 296 személy a Gázai övezetbe, 117 Ciszjordániába, 15 Kelet-Jeruzsálembe, a többieket pedig Törökországba, Szíriába, Jordániába és Katarba utasították ki. A török kormány azt állította, hogy fontos szerepet játszott a francia-izraeli állampolgár Gilád Sálit kiszabadításában, sőt életének védelmében is a fogság alatt. A Hamász szerint Izrael beleegyezett a terület zárlatának a feloldásába is a Gilád Sálit kicseréléséről kötött megállapodás részeként. Musza Abu Mar- zuk, a Hamász helyettes vezetője erről a palesztin televízióban beszélt kedden este. Állítása szerint az izraeliek a német közvetítéssel lefolytatott legutolsó megbeszéléseken mentek bele a zárlat beszüntetésébe, bár csak nem hivatalos jelleggel. Marzuk emlékeztetett arra, hogy Izrael éppen Sálit elrablása miatt hirdette meg a Gázai övezet blokádját. Marzuk kijelentéseire hivatalos izraeli reagálás még nem volt, de egyes jelzések szerint a blokád feloldását Izrael nem tekinti a fogolycsere-megállapodás részének. Miközben a világ sok vezető politikusa kifejezte azt a reményét, hogy Sálit szabadon bocsátása elősegítheti az izraeli-palesztin béketárgyalások felújítását, a sok kudarctól edzett veterán elemzők nem hiszik, hogy a fogolycserének azonnali hozadékai lehetnek. A palesztin területek földrajzilag és ideológiailag is megosztottak, Gázát a Hamász irányítja, a megszállt Ciszjordániát pedig Mahmud Abbász elnök, aki békét akar Izraellel. Míg a Hamász visszau tasítj a, hogy bármilyen hivatalos kezdeményezést tegyen a zsidó állam felé, Abbász évek óta irányítja a vele folytatott tárgyalásokat. Ezek 13 hónappal ezelőtt szakadtak meg. Abbász most az ENSZ-ben akarja elismertetni a palesztin államiságot, olyan egyoldalú lépést téve ezzel, amelyet ellenez Izrael és legfőbb szövetségese, az USA. Az álláspontok itt megmerevedtek. (MTI, ú) Tripoli. A bukott líbiai ezredes csapatai tegnap benyomultak Szírt egyik utolsó körzetébe azt követően, hogy heves harcok zajlottak a több mint egy hónapja ostromlott városban, Moam- mer Kadhafi szülővárosában. „A Kadhafi-erők által uralt két körzet egyikét kedd este foglalták el az ÄNT csapatai” - közölte Eszám Baghar parancsnok. „A Dollár negyed felszabadult és a csata a kettes számú kerületért zajlik, kevesebb mint egy négyzetkilométernyi területen, ahová a lojalisták beszorultak.” A Kadhafi-rezsim utolsó bástyájának számító város eleste megteremtené az ország fizikai egységét, mert a keleti és a nyugati országrészt összekötő tengerparti főútvonal közepén helyezkedik el. Szírt elfoglalásával az ÁNT kihirdethetné Líbia teljes felszabadítását, és megkezdhetné az átmenetért felelős kormány felállítását, valamint a választások előkészítését. (MTI) Az albánok támogatása miatt nyugatellenes észak-koszovói szerbek így is demonstrálják politikai szimpátiájukat. A balkonokra a mosott ruha mellett kedvenc politikusaik portréit is kiakasztják: Alekszandr Lu- kasenko (balról) fehérorosz, Dmitrij Medvegyev orosz elnök, Vojiszlav Kostunica korábbi szerb kormányfő, Vlagyimir Putyin orosz kormányfő és Viktor Janukovics ukrán elnök. (TASR/AP-felvéteI) Offenzíva a Hakkani-hálózat ellen Francia csapatkivonás ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Az Afganisztánban állomásozó 4 ezer francia katonából tegnap 200 kezdte meg a kivonulást az ázsiai országból. A Nicolas Sarkozy elnök által júliusban bejelentett menetrend értelmében 2014-ig az összes francia elhagyja Afganisztánt. Még az idén, karácsony előtt újabb 200, 2012 végéig további 600 francia katona térhet haza. A háború 10 éve alatt 75 francia katona vesztette életét. Barack Obama amerikai elnök júniusban közölte, hogy az USÁ ez év végéig 10 ezer fővel csökkenti az Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonáinaklétszámát. A koalíciós erők offenzívát indítottak a felkelők legveszélyesebbnek tartott csoportja, az ún. Hakkani-hálózat ellen - közölte tegnap az amerikai és NATO- erők parancsnoka. John Allen tengerészgyalogos tábornok azt is elmondta, jövőre a könnyen átjárható pakisztáni határ mentén terveznek hadműveleteket, még mielőtt az amerikai és más külföldi erők kivonása lendületet nem vesz. A Hakkani-hálózat az elmúlt hetekben az afgán főváros szívében is képes volt végrehajtani egy súlyos támadást, amelynek a visszaverése több mint egy napig tartott. A gerillák bázisa Pakisztánban van. Allen részleteket nem közölt az offenzívá- ról, csak annyit mondott, hogy pár napja kezdődött. A parancsnok beszámolt arról is, hogy a korábban elképzeltnél gyorsabban halad a védelmi feladatok átadása az afgán kormányerőknek. (MTI, ú) Huszonhét év óta a legnagyobb kurd támadás Immár a negyedik bűnvádi eljárás folyik a volt kormányfő ellen Hajtóvadászat Irakban Ismét kihallgatták Julija Timosenkót ÖSSZEFOGLALÓ Diyarbakir. Kurd gerillák megöltek 26 török katonát tegnap hajnalban őrposztok elleni rajtaütésekben - közölték török biztonsági forrásból. A török haderő 15 kurd lázadót ölt meg a támadást követő összecsapásokban. A betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) legalább száz fegyverese egyidejűleg hét rendőrségi és katonai célpont ellen intézett támadást az iraki határ térségében, a Hakkari tartománybeli Cukurca településnél. Ez volt a PKK egyik legnagyobb véráldozattal járó akciója a török állam elleni fegyveres ellenállás 27 éves történetében. A támadássorozat miatt Re- cep Tayyip Erdogan török kormányfő lemondta kazahsztáni látogatását, és lemondták Ahmet Davutoglu külügy- és Mehmet Simsek pénzügyminiszter tervezett külföldi útjait is. A török vezérkari főnök a helyszínre utazott. Török repülőgépek északiraki kurd célpontokat bombáztak, a török haderő pedig nem sokkal a kurd fegyveres akciók után behatolt Északiakba, ahol török becslés szerint a PKK kétezer fegyverese rejtőzik, és hajtóvadászatot indított a feltételezett támadók után. Helikopterrel mintegy 500 katonát dobtak át 7-8 kilométer mélyen a határövezetbe, a szomszédos országba. A támadások előtt ugyancsak kurd gerillák út mentén elhelyezett pokolgépet robbantottak fel Törökország déli részén, egy rendőrségi jármű elhaladásakor. A robbanás öt rendőrt és három civilt, köztük egy kétéves kislányt ölt még. A rendőrök lőgyakorlatról tartottak hazafelé. (MTI, ú) MT1-HÍR Kijev. Újabb bűnügyek kapcsán hallgatták ki vádlottként Julija Timosenko volt ukrán kormányfőt, akit október 11-én már hétévi börtönre ítéltek első fokon, hatalommal való visszaélés címén. Viktor Psonka főügyész tegnap újságírókkal közölte, Timosenkót egyrészt azzal a váddal kapcsolatban hallgatták ki, hogy kormányfőként, utasítást adott a kiotói széndioxid-kibocsátási kvóták eladásából származó összeg egy részének nem rendeltetésszerű felhasználására. Kérdéseket tettek fel neki egy mentőautó-vásárlási ügylet kapcsán is. Psonka bejelentette, a bizonyítási eljárás mindkét ügyben lezárult. A múlt héten Timosenko ellen újabb, immár a negyedik bűnvádi eljárás indult közpénzek el- sikkasztásának kísérlete címén. A vád szerint a 90-es években az Ukrán Egyesített Energiarendszerek (EESZU) elnökeként - Pavlo Lazarenko akkori kormányfővel összejátszva - az ukrán költségvetésre terhelte az EESZU-nak az orosz védelmi minisztériummal szemben fennálló 405 millió dolláros fizetési kötelezettségét. Elhúzódik a Breivik-ügy - börtönbe megy vagy kényszerkezelésre? Hezitálnak a norvég elmeszakértők MTl-HIR Oslo. A 77 ember meggyilkolásával vádolt szélsőjobboldali norvég Anders Behring Breivik büntethetőségének megállapításával megbízott pszichiáterek újabb határidőt kaptak. Egy hónappal később, november 30-ig kell benyújtaniuk szakvéleményüket Breivik elmeállapotáról. Synne Sorheim és Torgeir Husby pszichiáterek szerint az ügy nagyon fontos, s nekik több időre van szükségük. Azt kell megállapítaniuk, hogy a tömeggyilkos elmebeteg-e vagy sem. Ennek alapján döntik el, hogy börtönre ítélik vagy pszichiátriai kényszerkezelésnek kell alávetni. Breiviket - aki magát az iszlám és a multikul- turalizmus elleni háború keresztes lovagjának tartja - a napokban kiengedték a magánzárkából.
