Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-18 / 241. szám, kedd
Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 18. A jobboldaliak támogatottsága aszerint is alakul, kilátásba helyezik-e a Smerrel való koalíciókötést Választási kisokos Miután Szlovákia márciusban ismét választ, idővel egyre több lesz az esélylatolgató elmélkedésből a kocsmákban, tévében, rádióban és persze újságcikkekben. TOKÁR GÉZA Fél évvel előre megjósolni az eseményeket minimum kockázatos, azt viszont már most látni lehet, miként alakulnak a jövőben a pártok közötti erőviszonyok. Kezdjük a legnagyobb baloldali formációval, a Smerrel! Robert Fico pártjának komoly esélye van a kormányalakításra, az igazi kérdés az, hogy a Smer egyedül, valamelyik hagyományos szövetségesével karöltve, vagy a jobboldali pártok egyikét átcsábítva próbálkozik meg a kormányzással. Hiába a Radičová-kormány kudarca, Ficónak a szavazótábor jobb- és baloldalának ellentétei miatt nincs sok esélye arra, hogy egypárti kormányt alakítson, a Smer alkotmányos többségéhez pedig kisebbfajta csodára lenne szükség. Valószínűnek tűnik, hogy a nagy baloldali pártnak szüksége lesz egy szövetségesre. A hagyományos partnerek közül a HZDS tavaly eltűnt a süllyesztőben, Vladimír Mečiar pártjának nincs esélye a bekerülésre. Az SNS súlyos problémákkal küzd, nemhiába nyilatkozik mostanság annyit Ján Slota: a fiatal nacionalisták szemében hiteltelenné vált a párt. Mivel Slotáéknak a Smer mellett Anna Belousovová szakadásaival is meg kell küzdeniük, és a 2010-es választások során is alig érték el a parlamenti küszöböt, komolyan aggódni kezdhetnek a párt sorsáért. Viszont ha bejutnak, elsődleges szövetségesei lehetnek a Smemek - keveset kérnek, és nem okoz számukra erkölcsi dilemmát az együttműködés. Ami a jobboldali pártokat illeti, azok helyzete jóval bonyolultabbnak tűnik. Az SDKÚ és a KDH vélhetően a tavalyi eredményének közelében teljesít, de sok múlhat azon, miként zajlik majd kampányuk a következő hónapokban. És persze szerepet játszik majd támogatottságuk változásában, hogy vajon kilátásba he- lyezik-e a Smerrel való koalíciókötést. Az SaS támogatottsága is bizonytalanul alakul. Egyes elemzők szerint Sulíkék kigolyózták magukat a parlamentből (pusztán az internetes hozzászólásokat olvasva: a liberálisok lehetnének az új kétharmados párt). A Szabadság és Szolidaritásnak ebben a pillanatban vannak új hívei és kiábrándult szavazói is. Sulíkék erős hajrával bejuthatnak a parlamentbe, és komoly tényezővé is válhatnak a jobboldalon, a kérdés inkább az, melyik párt hajlandó velük szövetségre lépni az elmúlt másfél év történései után. Igor Matovič kis szerencsével megy a süllyesztőbe az Egyszerű Emberekkel együtt. Végül, de nem utolsósorban új felvonásához érkezik a Híd -MKP háború. Bugár Béla pártjának támogatottságát nem viselte meg a kormányszerep, az OKS távozása annál inkább meg fogja. Az MKP pedig nem tudta növelni számottevően szimpatizánsai számát, viszont szavazói jóval aktívabbak lehetnek az urnáknál. Az szintén kisebbfajta csodának számítana, ha egyik párt sem jutna be a parlamentbe - igaz, egy olyan kampány után, amibe 2010 tavaszán keveredtek bele a szlovákiai magyar politikusok, már semmin sem lehetne meglepődni. Vitézek! Mivel nem szavaztátok meg a védőfalat, regisztrált partnerség légyen osztályrészetek! (Peter Gossányi rajza) Közép-Európa továbbra is a periférián: a döntéseket Brüsszelben, Párizsban és Berlinben hozzák Uniós periféria, avagy Sulik rövidlátása HORBULÁK ZSOLT A már rég megjósolt esemény múlt kedden villámcsapásként bekövetkezett: az SDKU-KDH- SaS-Híd koalíció szétesett. A végső lökést a Szabadság és Szolidaritásnak az eurómentő- öv kérdésében kialakított merev álláspontja adta. Richard Sulik eurómentőöv- ellenes felfogását az európai politikai elitek nem értették meg. A nyugati-európai vélemények persze árnyaltabbak. A keddi történéseket elemezve a Wall Street Journal egy teljes mértékben megértő írást jelentetett meg. Miért kellene Szlovákiának, ahol sokkal alacsonyabb az egy főre eső GDP, és ahol az átlagnyugdíj, illetve az átlagfizetés csak töredéke a hellénnek, kezességet vállalnia Görögországért? Habár Szlovákia haszonélvezője a gazdagabb tagországok befizetéseinek, a bankrendszer átalakításával maga is nagy áldozatot vállalt. Hasonló jellegű reformokat és megszorításokat a görögök most mereven elutasítanak. Más jellegű és enyhébb, de mégis valamiféle konfliktus alakult ki az EU és Magyarország között is. Budapest nehezményezi a szerb restitúciós törvényt, amely alapján a második világháború alatt Magyarországhoz tartozó területek magyar lakosai nem részesülhetnek a kárpótlásban. A magyar diplomácia kijelentette, amennyiben a probléma a magyarok számára nem oldódik meg kedvezően, Budapest akár vétózhatja Szerbia uniós csatlakozási szerződését. Az EU bővítési biztosa viszont kijelentette, reméli, hogy Magyarország nem gátolja majd a folyamatokat. Nagy tehát a valószínűsége, hogy a „közös cél” érdekében Magyarországnak engednie kell. A pénzügyi kezességvállalás kérdésében mindig is nyilvánvaló volt, hogy nem lesz lehetőség egyéni vélemény kinyilvánítására, azt meg kell szavazni. Ezt a szlovák politikai élet profi képviselői, álljanak a jobb vagy a bal térfélen, megértették. Aje- lenlegi magyar vezetés is számos alkalommal tanújelét adta, hogy erélyesen védi igazát, ha úgy tetszik, keményfejű, de uniós ügyekben neki is meg kell majd hátrálnia. Csehország és Szlovákia esete bizonyította, hogy az EU gyomra a kollektív bűnösség elvét is beveszi. Az elmúlt hetek brutálisan bizonyították, hogy az unió konszenzusra épülő politikája bizony nemegyszer egy Pa- tyomkin-falu. Közép-Európa továbbra is a perifériára szorul, a döntéseket Brüsszelben, Párizsban és Berlinben hozzák. Ellenben tény az is, hogy Szlovákia nem maradt egyedül igazával, a közgazdászok jól látták a kérdés fonákságát. A mentőöv kérdése, habár pénzről volt szó, mégis politikai döntés volt. Ez az, amit Richard Sulik nem értett meg. KOMMENTAR Ivánra várva NAGY ANDRÁS A cikk megírásakor még nem lehetett százszázalékosan tudni, de szinte biztos, hogy az államfő hétfőn délután saját korábbi véleményét felülbírálva úgy döntött, hogy az előrehozottválasztá- sokigaRadiéová-kormánythagyjamegügyveze- tő kabinetként. Kinekisjóez, shajó, miért is? Hogy gyorsan összegezzük az elmúlt pár nap történéseit: A kormány a bizalmi szavazáson megbukott, az SaS-szel a koalíciós partnerek ezek után szakítottak. Egy nappal később a Smer kérésére megszavazták az előrehozott választásokat, amiért cserébe Robert Ficóék megszavazták az eurósáncot. Richard Sulíkot büntetésből leváltották, amiért ő cserébe lehazaárulózta azokat a pártokat, melyek egy nappal előtte még a koalíciós partnerei voltak. Az SaS nélküli volt koalíciós partnerek úgy gondolták, hogy a kormányzást már Sulíkék nélkül kell befejezni, azaz a négy SaS-es miniszter helyét és munkáját a többi pártból érkező miniszternek kellene átvennie. így ment volna büntibe az SaS, és dolgozott volna még pár hónapig a csonka kormány. Ezt a számítást húzta keresztbe az államfő, aki valószínűleg azért haragudott meg annyira a jobboldalra, mert régóta tervezett távol-keleti körútját kellett megszakítania a koalíció bukása miatt, pedig Szingapúrban sokkal jobb programja lehetett betervezve, mint ami itthon várta. A köztársasági elnök első dühében azt üzente, hogy ha kedve van, olyan átmenetiügyvezető kormányt nevez ki, hogy abban nemhogyjobbolda- li, de semmilyen politikus sem lesz. Ettől az ötlettől nemhogy a volt koalíció köpni-nyelni nem tudott, de még Robert Fico is csuklani kezdett. Az államfő minden valószínűség szerint aztán azért döntött a racionális megoldás mellett, mert talán maga is rájött, hogy egy ügyvezető kormányt gyakorlatilag senki sem támogatna, mivel ennek Szlovákiában nincsen hagyománya, az egész kócerájt másnap be is lehetne csukni. A választásokig bő négy és fél hónap van hátra. Az már most látható, hogy a hátralevő reformokból szinte semmit nem lehet majd a választásokig befejezni. A volt koalíciós partnerek tökéletesen sarokba szorították egymást. A miniszterelnök még a múlt héten jelentette be, hogy a Mihál-féle járulékreformnak annyi, az SaS cserébe azt üzente, ők meg egyetlen szavazáson - talán a költségvetést kivéve - sem támogatják majd a leendő csonka kormányt. A Smer mint az egész játszma győztese az elkövetkező hónapokban egyetlen szalmaszálat sem tesz majd keresztbe azért, hogy a jobboldal valahogy kimásszon a slamasztikából, hiszen tökéletesen tisztában van azzal, hogy a volt koalíciós kormány ügyetlenkedése az ő malmára hajtja majd a vizet. A volt koalíciós partnereket valószínűleg négy nagyon kellemetlen hónap várja még, amikor a kampánnyal párhuzamosan úgy kell kormányozni, hogy annak szinte semmilyen valós eredménye sem lehet majd, hiszen a parlamentben hiányozni fog a mögüle a biztos többség. FIGYELŐ Új adónem, nagy támogatottsággal A Fidesz-KDNP arra kéri a kormányt, vizsgálja meg annak lehetőségét, fizettethető- e jóvátételi adó azokkal, akik korábban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezető tisztségviselői vagy a párt vezető szervezeteiben tagok voltak - közölte Lázár János. A Fidesz frakcióvezetője kifejtette: a témában több ’56-os szervezet is megkereste Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselőt, akinek javaslatára a kormánypárti frakciószövetség megtárgyalta a kezdeményezést, döntést azonban még nem hozott róla, hanem várja a kabinet álláspontját. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a javaslatnak nagy a támogatottsága a frakcióban. (mti) TALLÓZÓ HARGITA NÉPE „Ebben a régióban vannak olyan emberek, akik ortodox vallásúak, de magyarok, mivel ez az anyanyelvűk, és felmenőik is magyarok voltak. Szeretnénk, ha ők továbbra is magyarnak valla- nák magukat” - idézi a Hargita Népe napilap az RMDSZ Csík Területi Szervezetének ügyvezető elnökét. Néhány nappal a romániai népszámlálás előtt a romániai magyar szervezetek a szórványvidéken és a tömbben élő magyarság körében egyaránt arra biztatatnak, hogy a magyar lakosság tagjai a kérdőíveken szereplő „székely”, „roma” vagy „csángó” meghatározás helyett a „magyar” megnevezést jelöljék meg.
