Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-13 / 237. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 13r Kultúra 11 Mától a hazai mozikban az új amerikia romantikus filmdráma, amely nem siratós sablondarab Jövőre veled ugyanazon a napon Itt már több éve együtt: Dexter (Jim Sturgess) és Emma (Anne Hathaway) (Fotó: Forum Film Slovakia) A tévénézők a Lyukasórából ismerhették Elhunyt Mészöly Dezső AATl-HÍR Egy ideig úgy tűnik, a semmiről kommunikálnak ennek a filmnek a dialógusai. Valahogy nem akar bemozdulni. Elindulni. Megkezdődni olyan filmes helyzettel, amelyre rá lehet kapcsolódni. Úgy tűnik, ez a film közömbös locsogás. De nem! Összességében elgondolkodtató, sokfelé elvisz, sok mindent érint: sok kimondott vagy még ki nem mondott igazságot, sok megélt vagy vászonról már ismert érzelmet. TALLÓSl BÉLA Ez az a film, amelyik később hat. Amelyik sokáig idegesít, hogy miért nem izzik már be, miért nem úgy alakul, ahogy a romantikus érzelmekre ráhangolt néző szeremé, de aztán egyszer csak, észre se lehet venni, melyik ponton, átfordul, s onnantól kezdve lassan-las- san belopja magát az érzelmeinkbe. Nem nyálasán, hanem tartózkodón. Olvasni lenne jó a történetet. Mert a sztori több évtizeden át alakul; az évekkel úgy halad előre, hogy mindig elmond egy-egy napot, ugyanannak a hónapnak ugyanazt a „legendás” napját (hadd derüljön ki a filmből, hogy mi ez a „legenda”). S ezt filmen, még hollywoodi eszközökkel és csúcsmaszkírozással is nehéz teljességgel, minden fontos részletet érintőn elbeszélni. Ám a filmnek (ennek is) van más lehetősége - az írott szóval szemben. Amivel él is az Egy nap: már az elején elhúzza a mézesmadzagot, ad valamit, amit ismerünk valahonnan. Egy líraian szép, lágyan folyó melódiát. Gyönyörű a dallam: a legtisztább szerelem megfogalmazása a legtisztább hangok révén. Filmzenék közül az egyik legszebb melódia. Nehéz lesz rájönni, mert messziről, távoli forrásból jön, de többször felcsendül. A Zeffirelli névvel sokat sejtetek e zenéről, de többet nem árulok el (amikor azonban bejön a zenei emlékezetből, akkor rádöbbenhet a néző, hogy nem véleüenül van ott a dallam, azoknál a bizonyos képkockáknál, ahol felcsendül. S hogy e zenei motívummal nem véletlenül idézi ez a film Zeffirellit). Nem bevett és jól bevált filmes helyzetekkel manipulál az Egy nap (még a mólos éjszakai fürdőzés is másképpen sül el, mint várnánk a sablon szerint). Nem nagyromantikus nagyepizódokkal akar hatni, csak olyan kicsikkel, hétköznapiakkal, az életből vettekkel. Még csak nem is humorosra-poénosra kihegyezve zárulnak az egyes epizódok. Mondhatni, közönyösen csordogál egészen addig, amíg el nem csattan az első jó poén. Azt majd tessék megfigyelni, mert egy kicsit eldugva, nem vártan csúsztatják be. Azt mondja a főszereplő fiú, Dexter a főszereplő lánynak, Emmának, hogy az ő nevére, a Dex- terre nem lehet rímet találni. Mire a lány azt mondja, dehogy nem: „f..z”. S erre még jön egy mondat, csattanóként. Es az se semmi. Szóval álmatagon csordogál ez a film, de vannak benne taposóaknák, amelyek egyszer csak felrobbannak, és nagyot durranva izgalmasakat, érdekeseket árulnak el Dexter és Emma kapcsolatáról, különös viszonyáról. Nem hótromantikusoknak szóló érzelmes klisékkel teli szerelmi történet az Egy nap. Egészen más a stílusa. Újszerű. Valahol látszik, hogy Lone Scherfig rendezőnő dán, svéd színekben is forgatott már; korábban olyan alkotásokkal volt ott a vásznon, mint az Olasz nyelv kezdőknek vagy a Wilbur öngyilkos akar lenni, ám egyik se durrant akkorát, mint majd most ez, hollywoodi hátszéllel megsegítve. Ott vannak benne az álomgyári megoldások - az idilli hátterekkel -, ám a kapcsolatrendszer ábrázolásába, azért látszik az északi filmes véna. Azon, ahogy Dexter és Emma az iskola befejezése után a bankettet követően egy ágyba kerülnek, aztán valami olyan életet élnek, mint az Egy előre bejelentett gyikosság krónikája filmes változatában Bayardo San Roman (Rupert Everett) és Angela Vicario (Or- nella Muti): azzal a különbséggel, hogy Dexter és Emma nem aggkorukban vallanak egymásnak újra szerelmet. Olyan ez az Egy nap, amelyet meg-meg lehet nézegetni. Amely majd DVD-kiadásban ellesz a polcon, s olykor-olykor be lehet rakni a lejátszóba. A zene miatt is: a kínálatban még Robbie Wüliams Angels című siratósa is felhangzik egy érdekes változatban. A romantikuslátványos naplementés, eső áztatta, virágfürtös háttértablók miatt is. És a két főhőst alakító színész miatt ugyanúgy. Anne Hathaway játssza Emmát. Őt nem kell bemutatni, varázslatos lényével sugárzik a vásznon. Van olyan jelenete, amelyben már-már Audrey Hepburn átható aurájához hasonlatosat érezni körülötte. Dextert pedig egy aránylag (vagy majdnem) ismeretlen ifjú színész, Jim Sturgess alakítja. Visszafogottan, de jól eltalálva az előkelő gazdag család elkényeztetett gyermekét, aki le akarja szakítani a lepusztult albérletekben lakó Hamupipőkét, de évekig csak szaggatja. Szóval van ebben a filmben spiritusz, még ha nem is azonnal hat. Budapest. Életének 94. évében rövid betegség után kedden elhunyt Mészöly Dezső Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító. A Magyar írószövetség és a Magyar Művészeti Akadémia tagjának temetéséről később intézkednek. Mészöly Dezső 1918. augusztus 27-én született Budapesten. Édesapja a híres nyelvészprofesszor, műfordító és vígjátékszerző Mészöly Gedeon volt, akitől sokat tanult a verstan, a stilisztika és az irodalomtörténet terén. 1936-ban beiratkozott a Református Teológiai Akadémiára Budapesten, 1940-től három évig a Képzőművészeti Főiskola festőnövendéke is volt, közben Párizsban irodalmi és színházi tanulmányokat folytatott. 1942-ben Kolozsvárott avatták bölcsészdoktorrá, disszertációját Villonból írta. Élete első szerződését 25 évesen a Nemzeti Színház igazgatójától az Antonius és Kleopátra című Shakespeare- darab fordítására kapta, ezer pengős előlege akkoriban tekintélyes összegnek számított. 1946-48 között a Nemzeti Színházban segédszínészként, segédrendezőként és dramaturgként is dolgozott, ez utóbbi munkakört töltötte be 1958-ig a Madách Színházban is, közben 1951-től 1954-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia tanára volt. 1963-tól tizenöt éven keresztül dolgozott elsősorban fordítóként és dramaturgként a Magyar Televízióban, nevéhez fűződik több film - a Lüiomfi, a Bánk bán vagy a Czillei és a Hunyadiak - forgatókönyve is. 1992 óta a Lyukasóra című televíziós irodalmi műsor szerkesztő-műsorvezetője volt. Műfordítói munkásságának gerincét Villon műveinek tolmácsolása és a róla készült tanulmányok sora adta. Lefordította szinte a teljes életművet, mindent, amit Villonnak tulajdonítottak és azt is, amit írtak róla. De az ő fordításában játsszák ma Magyarországon a legtöbb Shakespeare darabot, és átültette magyarra Moliére, Agatha Christie, Heine műveit is. 1987 óta a Magyar Shakespeare Bizottság, 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, 1953-ban József Attila-díjat, 1999-ben Kossuth-díjat kapott. 2008-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. A legtöbb Shakespare-darabot ő fordította magyarra (Fotó:MTI KULTURMIX Zene. Nem aratott osztatlan sikert Mick Jagger új projektje, a SuperHeavy, amelynek a Rolling Stones-vezér mellett Dave Stewart, Joss Stone, a jamaicai Damian Marley és az indiai Ar Rahman is tagja. A több kultúrából érkező zenészek lemeze a kritikusok szerint meglehetősen eklektikus. O'uk) Film. A mostanában Johnny Englishként hódító Rowan Atkinson szeretne sokkal többet játszani színházban. Nemrég az Oliver! című musical egyik szerepét vállalta el egy londoni teátrumban, és olyan jól érezte magát a világot jelentő deszkákon, hogy váija az újabb felkéréseket. (juk) Könyv. „Magyarokról magyaroknak magyarul. Hogy meg ne ártson, lehet rajta nevetni, sírni, vagy a kettőt egyszerre. Kis- híján száz mese felnőtteknek.” A nagy sikerű Boltosmesék és Szekrénymesék után megjelent Mosonyi Aliz új kötete, a Magyarmesék, a Magvető Kiadó gondozásában, (juk) Zene. Kilencven éve, 1921. október 13-án született a Firenzéhez közeli Monsummato Altóban Yves Montand, a francia film és sanzon egyik nagy csillaga. Montand kellemes, simogató hangján számos sanzont vitt diadalra, köztük Kozma József híres Hulló levelek című dalát. (MTI) Film. Steven Spielberg mostanában szorgalmasan tanulmányozza az Ószövetséget, ugyanis Mózesről készül filmet forgatni. A nagyjátékfilm munkacíme Istenek és királyok. Legutóbb 1956-ban született mozifilm a Mózes-történetből, amely 65 miillió dolláros hasznot hozott. (TASR) TV. Az amerikai Fox televízió külön digitális csatorna indítását tervezi, amely napi 24 órában vetítené a Simpsons című kultikus rajzfilmsorozat epizódjait. A csatorna kezdetben csak az USA területén lenne fogható, kellő siker esetén azonban Európára is kiterjesztenék a sugárzást. (MTI) (FotólcKéparchívum)
