Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-12 / 236. szám, szerda
Régió-szülőföld 17 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 12. Várhatóan még további három hétig tart a kutatás - a leletek a régészeket is meglepték Román kori germán települést tártak fel Galántán Az ásatások során kerámia- és üvegdarabkák, szerszámok és egy (A szerző felvétele) Galánta. A római korból, az 1-4. századból származó germán település- részt tártak fel a várost elkerülő út második szakaszának építésénél Nemesnebojsza kataszterében. Egyes leletek a régészeknek is meglepetést okoztak, ugyanis egy nagyon ritka tűzhely maradványait is megtalálták. B. JUHOS MELINDA A Nyitrai Régészeti Intézet munkatársai már a földmunkák kezdetétől, augusztus végétől figyelemmel kísérik a munkálatokat, ügyelve a leletek szempontjából érdekesnek és fontosnak tartott területek biztonságos feltárására. A közelmúltban germán temetőt és lakóházmaradványokat találtak Diószegnél és Ábrahámnál. kupica is előkerült A feltárt három lakóépület helyén mintegy húsz centiméter mély, négyzet alakú, szoba nagyságú mélyedés van, ez volt a ház talaja. A ház alapjait hat földbe ásott faoszlop alkotta, ezek köré fontak „falat” vesszőből, amelyet agyaggal tapasztottak be. ,A római korból származó germán településrészt, amely a negyedik századig keletkezhetett, három ház alkotja. Tipikus germán jegy, hogy a háznak volt egyfajta előszobája. Ezen felül további objektumot találtunk, az egyik mélyedés vélhetően élelem, gabona tarolására szolgált, de nem kizárt, hogy innen nyerték az ivóvizet, ugyanis két méter mélyre leásva talajvízre bukkantunk” - mondta Adrián Nemergut régész. A munkálatok során kerámiaedény, üveg, egy pici kupica, a textil előkészítésénél használt agyagtárgyak kerültek elő, amelyeket a stílus és a forma, valamint a díszítés alapján pontosan be lehet illeszteni az adott korba. A régész elmondta, munkája során először találkozott üyen típusú tűzhellyel. ,A talajon található kiégett agyag is bizonyítja, hogy ez tűzhelyként szolgált. A lyukakba vélhetően rostokat helyeztek, még nem tudjuk pontosan, hogy a tűzhely a ház része volt-e, vagy gazdasági épületről van-e szó” - mondta a régész. A munkálatokat és a tárgyak konzerválását a beruházó köteles finanszírozni, ellenkező esetben büntetés szabható ki. Nagy András egy hulladékfelvásárlót vezet, sokszor találkozik érdekes tárgyakkal, történetekkel Vastorzók, papírhalmok, kibelezett gépek SZÁSZl ZOLTÁN Tornaija. A gömöri kisváros peremén már a kerítésen túlról is jól láthatók a több emeletnyi magas hullámpapír hegyek, az egymásra rakott, kibelezett géproncsok, leselejtezett gyári berendezések vázai, egykori háztartási gépek vas alkatrészei, a helyi üzemekből származó fémforgács, rézdrótok, öntvényvas. Hrabali hangulatú hely a hulladékfelvásárló. A vezetője Nagy András. Gépész, mentős, nevelő majd felvásárló A városban mindenki Bandinak ismeri, tősgyökeres tornaijai, soha nem is szándékozott hm ■ma — Legközelebb Bindics Imre szakácsot mutatjuk be. elmenni innen. Gépészként, vasmegmunkálóként kezdte pályáját bő három évtizeddel ezelőtt, de a rendszerváltás után már nem volt szükség annyi fémmegmunkálóra a helyi gyárakban, mint korábban, így Bandi is váltani készült. „Mindig is vassal szerettem dolgozni, meg a gépeket szerettem már gyerekkoromtól. Amikor beállt a változás, nekem is váltanom kellett. Évekig dolgoztam úgy, hogy napközben mentőautót vezettem, hetente több alkalommal pedig éjszakás nevelőként egy középiskola kollégiumában ügyeltem. Ezt lehetett ugyan bírni, de az évek múltával egyre jobban érősödött bennem, hogy nem vagyok megfelelő helyen, nem érzem jól magam. Egyszer, még mentősofőrként találkoztam a mostani munkahelyem dolgozó elődömmel, akinek egészségi gondjai voltak. Szólt, nem lenne-e kedvem ezt a munkát végezni. Ide jöttem, és itt ragadtam, jól érzem magam, úgy gondolom, megtaláltam a számításomat” - mondta Nagy András. Jövedelemkiegészítés A hulladékfelvásárló minden munkanapon nyitva tart, mivel a tornaijai viszonylag kis telephely, itt havonta körülbelül harminc tonna másodlagos nyersanyagot vásárolnak fel. A felvásárlásnak szigorúak a feltételei, csak személyi igazolvány felmutatásával, adatfelvétel után lehet a hulladékot lerakni. A mázsálóban kezdődik a folyamat, grammra pontosan lemérik a fémet vagy a papírt, majd fajta szerint osztályozzák és elhelyezik a fedett raktárban, Vas, fém papírhalmok a raktár udvarán (A szerző felvétele) vagy az udvaron. .Általában munkanélküliek vagy nyugdíjasok foglalkoznak hulladék- gyűjtéssel. Ez számukra egyféle jövedelemkiegészítés, és aki szorgalmas, meg szerencséje is van, az elég tisztességes összeget kaphat a hulladékért. Mivel régi akkumulátorokat is felvásárolunk, ami veszélyes hulladéknak számít, igen szigorú raktározási és kezelési feltételeknek kell eleget tenni. Ha kiszámoljuk, hogy havonta harminc tonna a felvásárolt, újrahasznosítható hulladék, ez évente több mint 360 tonna nyersanyag kiváltását jelenti. A nálunk felvásárolt hulladék biztosan nem kerül szemétbe, ismét felhasználják, visszakerül a feldolgozókba. A hulladékok iránt nagy az érdeklődés, nemcsak szlovákiai, hanem olasz, német, lengyel és magyar cégek is foglalkoznak a másodlagos nyersanyaggal. Tőlünk a fémhulladék főleg a kassai vasműbe kerül újrafeldolgozásra, a papír pedig a hermándi (Harmanec) papírgyárba. Most éppen a szállítókat várom, mert a sorban épülő solar erőművek napelemeinek csomagolásából már több vagonnyi összegyűlt” - meséli Bandi. Könyv, régi fénykép, személyes holmik Nem egyszer régi házakban, lakásokban gazdátlanná vált dolgok, tárgyak kerülnek a felvásárlóba. Könyvek, régi felvételek, elköltözöttek vagy elhunytak személyes holmija. „Könyvet nehéz szívvel dobok be a présgépbe, ami szép, azt félreteszem, aztán majd lesz vele valami tette hozzá Nagy András, aki azon szerencsések közé tartozik, akik élvezik és szeretik munkájukat. Tardoskedden büszkék a vasutasok zászlajára (A szerző felvétele) Nem az ócskavastelepen végezte a lóré Tardoskedden szabadtéri vasutasmúzeum nyílt SZÁZ ILDIKÓ Tardoskedd. Szabadtéri vasutasmúzeumot létesítettek az Érsekújvári járás egyik legnagyobb településén. Komoly értékmentő munkát végeznek a Tardoskeddi Vasutasok Zászló Egyesületének tagjai a helyi vállalkozók és az önkormányzat tagjainak támogatásával. Nem mindennapi parkot avattak, és a helyi római katolikus templomban felszentelték az egyesület zászlaját. Az alkalom kapcsán Vas András, a Tardoskeddi Vasutasok Zászló Egyesületének elnöke Tiszta szív rendet kapott ajándékba Pavel Kravectól a Szlovák Vasúttársaság vezér- igazgatójától, aki munkatársaival együtt jelen volt a park átadásán. A vasúttársaság sínekkel, jelzőtáblákkal egészítette ki a park állományát. A kis vasutas vagonra idén februárban bukkantak rá, és kész szerencse, hogy a darabjai nem kerültek a fémhulladék-gyűjtőbe. A Tardoskeddhez közeli major, Jánosháza földje tartogatott ekkora meglepetést a helyiek számára. Csanda József tardoskeddi vállalkozó az átadási ünnepségen elmondta, örülnek, hogy sikerült felújítani a kis vagont, de további terveik vannak: sorompókat, mozdonyt szeretnének helyezni a parkba. A park létrehozásában Vasutas családok Vas András vasutas családból származik, nagyapja Major Pál és öt fia is vasutas volt. Nagyapja alapítója volt a Tardoskeddi Vasutasok Zászló és Koszorú Egyesületének. Felesége és vasutastársai bátorítására 1988-ban felújította a vasutas egyesület működését, (szz) komoly érdeme van a Tardoskeddi Vasutasok Zászló Egyesülete tagjainak, de legfőképpen Vas Andrásnak és Vanya Zsuzsannának. Tardoskedden a mai napig működik vasútállomás, de a közeli majorban, Jánosházán is volt egykor átrakóállomás. A lőrén szállították a cukorrépát, tűzifát, de még a friss tejet is. Az uradalmi majorokat és a nagyvasúti állomást összekötő kisvasútra, más néven a lóréra ma már kevesen emlékeznek. Ezért fontos, hogy a gyerekek megismerkedjenek a település történetével. Vas András 1965-ig gőzhajtású személy- és gyorsvonatokon szolgált, majd diesel- és elektromos mozdonyokra szállt, 1993-ig oktatta a leendő mozdonyvezetőket. Az első három helyen gútai csapat végzett Vadhúsból főztek gulyást BORKA ROLAND Guta. Finom, ínycsiklandozó illat szállt a gútai vízimalom mellett, ahol már hetedik alkalommal rendezték meg a vad- gulyásfőző versenyt. A megméínycsiklandó illatok szálltak (A szerző felvétele) rettetésre 13 csapat nevezett be, nemcsak gútaiak, a tágabb régióból (Szered, Érsekújvár, Nyitra, Naszvad, Komárom, Pozsony) is érkeztek. Az öttagú zsűri a látványt és az ízharmó- niát egyaránt pontozta. Volt, aki őzgulyást készített, mások többféle vadhúsból főztek, és különféle ízkombinációkat próbáltak ki. Igazán ízletes ételek készültek, a nemzetközi zsűrinek bizony hosszas mérlegelés illetve ízlelgetés után sikerült csak győztest hirdetni. A vízimalom melletti térségben található Csallóköz legnagyobb szabadtéri kemencéje, ahol ízletes mákos-szilvás lepényt és egyéb finomságot sütöttek. A talpalávalót Sipos János alias Dj Sipi szolgáltatta. Az első három helyen gútai csapat végzett.
