Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-12 / 236. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 12. Régió-szülőföld 15 Az épület alapkövét 1910. július 12-én tették le, az építkezési munkálatok csak egy évig tartottak Százéves a nyitrai zsinagóga Nyitra. Száz éve, pontosan 1911. szeptember 19-én, a zsidó újévre szentelték fel a nyitrai neológ zsinagógát, amelyet a helyi zsidó közösség Baumhorn Lipót tervei alapján építtetett. A neves építész több zsinagógát is tervezett a monarchia területén, az ő alkotása például a szegedi és az újvidéki vagy a trencséni zsidó imaház. VRABEC MÁRIA Amikor a nyitrai zsidó közösség a bizánci és mór stílust ötvöző, pazar díszítésű zsinagógát emeltette, már a helyi népesség huszonkét százalékát képezte - a városnak a század- forduló után mintegy 17 ezer lakosa volt, ebből 3600 zsidó. A zsidók társadalmi befolyása a számarányuknál is jelentősebb volt, jelentős részük ugyanis kereskedelemmel foglalkozott. Épp ez a réteg szorgalmazta a kevésbé szigorú neológ irányzat terjedését és az új zsinagóga építését. Az épület alapkövét 1910. július 12-én tették le, a munkálatok csak egy évig tartottak. Ebben a város központjában emelt szentélyben a rabbi már nemcsak héberül, hanem magyarul és németül is szólt a gyülekezethez, a hívők együtt énekeltek és a nők elvegyülhettek a férfiak között. Baumhorn Lipót impozáns, 16 méter magas kupolát tervezett Nyitrára, a 620 négyzetméteres épületben 500 ember fért el. A templom építését nagy részben Engel József nagyvállalkozó és felesége finanszírozta, de jelentősen hozzájárultak más zsidó családok is, nevüket a bejárat melletti tábla őrzi. A korabeli felfogás szerint a zsinagóga nemcsak imaház volt, hanem iskola, közösségi hely és a fontos döntések meghozásának színtere is, ahol a hitközség tiszteletnek örvendő tagjai tanácskoztak. A nyitrai zsidók csak hat évtiA zsinagóga kívülről0t r~^ ŕ“ Baumhorn Lipót, az építész (Jana Černáková felvételei) zeden át használták a zsinagógát, az utolsó istentiszteletet a hetvenes évek elején tartották az épületben. Ekkor már a hajdan többezres közösség lélek- száma annyira megfogyatkozott, hogy nem tudta fenntartani az imaházat. 1938-ban, a bécsi döntést követően, 4443 zsidót tartottak számon a városban, közülük 95 család 210 tagját telepítették ki az elcsatolt területekre, olyanokat, akik nem tudták igazolni szlovákiai illetőségüket. Ezt követte a zsidó tulajdonú vállalkozások felszámolása, Nyitrán összesen 537 céget szüntettek fel és 269-et arizáltak- utóbbiak éves forgalma 184 millió szlovák korona volt. A haláltáborokba való elhurcolások 1942. március 26-án kezdődtek - akkor 22 fiatal férfit vittek el. Őket követte március 30-án 121,16 és 30 év közötti nő, majd áprilisban három tehervonattal összesen 3000 embert deportáltak. Bútoraikat és értéktárgyaikat a Zobor alatti kaszárnyában árverezték, a Pár utcai zsidónegyed kiürült. Az utolsó vagonok 1942 októberében indultak el a nyitrai vasútállomásról - fél év leforgása alatt összesen 3457 zsidót hurcoltak el a városból, és alig tíz százalékuk tért vissza. Ma Nyitrán mintegy 25 fős zsidó hitközség működik, de voltak évek, amikor annyian sem voltak, hogy istentiszteletet vagy temetést végezzenek külső segítség nélkül. A hitközség 1983-ban adta át a zsinagógát a városnak. A felújítás húsz évig tartott és 780 ezer euróba került, először a tetőburkolatot cserélték le, majd a belső tereket és a homlokzatot hozták rendbe. A geometrikus és növényi motívumokat ábrázoló díszítést meghagyták, a belső csarnok függőcsillárjai is az eredeti világítótestek másolatai. Az épületben már nincs frigyszekrény, ma kizárólag kulturális célokat szolgál, koncerteket és kiállításokat rendeznek benne, valamint a Szlovák Nemzeti Múzeum holokauszt tárlatának állandó színhelye. Szűri András, Varga Tamás és Kiss Réka, az önkéntes akciók szervezői (A szerző felvétele) Az Öregvár egy részét is kitisztítják a hétvégén Hetvenkét óra kompromisszum nélkül V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Egy évekkel ezelőtt Ausztriából indult nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozik a hétvégén, október 14. és 16. között Komáröm is: a 72 óra kompromisszum nélkül elnevezésű önkéntes akcióhoz. „Idén Szlovákia nem kapcsolódott be a projektbe, de úgy gondoltuk, helyi szinten megszervezzük azt” - tájékoztatta az újságírókat Varga Tamás önkormányzati képviselő (Híd) és Szűri András, a Selye János Egyetem hallgatója, az akció két fő koordinátora. Megtudtuk, az eredeti felhívás lényege, hogy az önkéntes munkára jelentkezők a helyszínen, meglepetésszerűen értesüljenek arról, mi is lesz a feladatuk. A szervezők azonban úgy gondolták, ettől Komáromban egyelőre eltekintenek - nehogy elijesszék a potenciális jelentkezőket - és inkább előre tájékoztatnak az elvégzendő feladatokról, illetve a lakosoktól is várják az ötleteket. „A Face- book közösségi oldalon hirdettük meg az akciót, és nagyon örülünk, hogy sokan pozitívan reagáltak felhívásunkra” - mondták. Terveik között szerepel több játszótér kitakarítása, padok festése, buszmegállók rendbetétele, a Singellő városrészbe vezető alagút környékének megtisztítása, a nyugdíjasklub helyiségeinek festése stb. Hasonló ötleteket várnak még a jövő hét folyamán a közösségi oldalon - ahol minden további instrukciót is megtalálnak az érdeklődők - vagy a tamas.varga@komar- no.eu e-mail címre. Október 15-én, szombaton további önkéntes akció is zajlik a városban, amelyet Kiss Réka televíziós újságíró kezdeményezett az Öregvár takarítása céljából. „Véletlen, hogy a vártisztítást is éppen erre a hétvégére időzítettem, de úgy gondolom, a két akció csak erősíti egymást - mondta Kiss Réka. - Kilenc órára a Lipót kapuhoz várjuk az önkénteseket, innen sétálunk majd át közösen az Öregvárhoz. A végében található kis udvart szeretnénk rendbe tenni, beleértve egy, az orosz hadsereg által felhúzott válaszfal lebontását, amellyel eddig elzárt folyosók válnak szabaddá.” Hozzátette: a bontást hivatalosan bejelentették, a város is támogatja a kezdeményezést, konténereket, talicskákat biztosít az önkéntesek számára. Egyéb szerszámokat azonban mindenkinek otthonról kell hoznia. Az Öregvár takarításáról szintén a közösségi oldalon találnak további részleteket az érdeklődők. Kisiskolák találkoztak Nánán - ezekben a tanintézményekben nincsenek túlzsúfolt osztályok, a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a gyerekekre Szeretnék eloszlatni a kisiskolákkal kapcsolatos előítéleteket GULYÁS ZSUZSANNA Nána. Nánán találkoztak a párkányi régió kisiskolái. A térségben Nánán és Kisújfalun működik négyosztályos iskola. Mindkettő gyerekhiánnyal, a megmaradásért küzd. A rendezvényre meghívták a helyi és a szomszédos, kőhíd- gyarmati óvodásokat is. A tanévindító ünnepségen a Kultúráért Gömörben és Gömörön túl Polgári Társulás szórakoztatta a közönséget. A Tündérmenet című verseszenés előadásba a gyerekek is bekapcsolódtak. Ezt követően játszóház és kézműves foglalkozás várta a kicsiket. „Rendezvényünkkel az összefogás és összetartozás fontosságára akartuk felhívni a figyelmet, ami különösen kisiskolák és az óvodák esetében nagyon fontos” - mondta Pethes Mária, a ná- nai iskola igazgatója. A rendezvényen jelen volt Burián László esperes is, aki megáldotta az óvodásokat, iskolásokat és pedagógusokat. „A mai rohanó világban, ahol a gyerekek egyre kevesebb figyelmet kapnak, fontos szerep jut a kisiskoláknak. Az alacsony diáklétszám lehetővé teszi a családias légkör megteremtését, a nagyobb odafigyelést. Olyan gyermekközpontú oktatást és nevelést tudunk biztosítani tanulóinknak, amire nagyobb intézmények esetében nincs lehetőség. A kisiskolákban nincsenek túlzsúfolt osztályok, a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a gyerekekre. A tehetséggondozásra és a gyengébb képességű gyermekek felzárkóztatására is több lehetőség adódik. A gyengébb képességű tanulók kis közösségben bátrabban felvállalják hiányosságaikat. Szoros barátságok kötődnek a gyerekek között is. A nagyobbak példaképpé válnak, segítik a ldsebbeket, ezáltal a gyerekek megtanulják és megtapasztalják a kölcsönös odafigyelés fontosságát” - fogalmazott Pethes Mária. A nánai magyar kisiskolát 14 gyerek látogatja. A kisúj- falui magyar iskolának A kisebbek és nagyobbak is jól érezték magukat (Bán Krisztina felvétele) összesen 9 diákja van. Idén Nánán és Kisújfalun sem tudtak első osztályt nyitni. „Bízom benne, hogy néhány éven belül javul a helyzet. Igyekszünk megnyerni a szülők bizalmát, biztosítva őket arról, hogy a kisiskolák az oktatáson és nevelésen túl szeretetet és bizalmat is közvetítenek a gyerekek felé, ami meghatározó szerepet tölt be a jellemformálásban és a világszemlélet alakításában is” - hangsúlyozta a nánai iskola vezetője. Pethes Mária bízik abban, hogy a jövőben több kisiskola csatlakozik az akcióhoz, és összefogással sikerül eloszlatniuk a kisiskolákkal kapcsolatos előítéleteket.
