Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-12 / 236. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 12. Gazdaság és fogyasztók 5 A mentőalap bővítésének elvetése az Európai Unió szemében csökkenti Szlovákia megbízhatóságát Sokba kerülhet a szűkmarkúság Ivan Miklós pénzügyminiszter tegnap figyelmeztette a képviselő­ket: „A világ szeme most Szlovákiára szegeződik." (TASR-felvétel) A galántai Samsung nem érezte meg a leállást 1400-an kerültek utcára B. JUHOS MELINDA Pozsony/Frankfurt. Az euró- zónás mentőalap (EFSF) parlamenti elutasítása és a kormánybukásajelentő- sen ronthat Szlovákia hi­teltörlesztési feltételein. Az SaS mentőalap elleni harca így furcsa módon azt eredményezheti, hogy Szlovákiának is gondjaile- hetnekatartozásokvissza- fízetésével, miközben a hi­telminősítők ronthatnak az országbesorolásán. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „A kormány bukása jelentős kockázatot jelent a szlovák ál­lamkötvények számára, mivel az elkövetkező időszakban eny­hülhet a pénzügyi megszorítás szigora, ezzel párhuzamosan lassulhatnaka kormányáltal be­jelentett reformok” - állítja Mi­chal Mušák, a Szlovák Takarék­pénztárelemzője. Rossz jelet küldünk Mušákkal hasonló vélemé­nyen van Vladimír Vaňo, a Volksbank elemzője is. „Egy ilyen forgatókönyv rendkívül veszélyes játék a tűzzel az eu­rópai kötvénypiacon, amelytől Szlovákia hiteltörlesztési ké­pessége is függ, és amely egyébként sincs a legjobb helyzetben” - mondta Vaňo. „A kormány bukása - azon kívül, hogy emiatt veszélybe kerülnek a megkezdett reformok - rossz jelnek számít a külföldi befekte­tők számára is” - nyilatkozta Éva Sadovská, a Postabank elemzője. Vaňo szerint az el­múlt hetekben zajló, az euró- zónás mentőalap körüli viták már most negatív következ­ménnyel jártak Szlovákia szá­mára. ,A 2019-ben kifizetésre kerülő szlovák államkötvények kockázati felára az elmúlt he­tekben magasan a legválságo­sabb évben, vagyis 2009-ben tapasztalt csúcsok fölé ugrott” - mondta el a Volksbank Slo­vensko elemzője. Szerinte, ha az elkövetkező időszakban to­vább nő a politikai bizonytalan­ság az országban, az jelentős mértékben megingathatja a be­fektetők Szlovákiával szembeni bizalmát. „A mentőalap bővítésének el­utasítása azzal járhat, hogy az uniós országok szemében csök­ken Szlovákia megbízhatósága, ami kihatással lesz a gazdaságra is” - nyilatkozta Marek Gábriš, a ČSOB elemzője. Szerinte rövid távon eshet az euró árfolyama, és nagyobb nyomás nehezedhet az olyan problémás eurózónás országokra, mint Olaszország vagy Spanyolország. Gábriš azonban azt sem zárta ki, hogy a hitelminősítők ronthatnak az ország besorolásán. „Elég fel­idézni Szlovénia esetét, amelyet csaknem azonnal a kormány bukását követően leminő­sítették” - figyelmeztet a ČSOB elemzője. ,A világ szeme most Szlovákiára szegeződik, a kép­viselők arról döntenek, hogy az eurógátat megerősítik vagy sem. Nagy valószínűséggel a parlament e héten megszavazza az EFSF megerősítését” - mond­ta a szavazás előtt Ivan Miklós pénzügyminiszter. Az SaS azért ellenzi az eurógát emelését, mert az a mostani 4,37 milliárd euróról 7,72 milliárdra emeli Szlovákia kezességét, ami óriási terhetjelenthet. Gyengítjük az eurót A szlovák kormány bukása azonban nem csupán Szlováki­ában okoz fejfájást a pénzpiac szereplőinek. A környező or­szágok pénzpiacainak a hangu­latát is a parlamenti szavazásra való várakozás határozta meg, az ezzel kapcsolatos pesszi­mizmus 296-ig lökte az euró/forint árfolyamot. Gyen­gült a cseh korona és a lengyel zloty, és estek az európai tőzs­deindexek is. Az FTSEurofirst 300 páneurópai részvényindex csaknem 1 százalékkal, 955,12 pontra esett vissza. A szavazás előtt az euró 0,3%-kal gyengült a dollárhoz viszonyítva, sőt a pozsonyi parlament okozta bi­zonytalanság még az arany árá­ra is kihatott. Egyre borúlátóbbak az euró­zónás döntéshozók is. „Az el­múlt három hétben a helyzet úgy változott, hogy arra gyor­san kell reagálni. Döntő erejű intézkedéseket kell hozni, méghozzá a nemzeti kormá­nyok, hatóságok, valamint az európai uniós intézmények kö­zös fellépésével. Minden to­vábbi késlekedés súlyosbítja a helyzetet” - figyelmeztetett Je- an-Claude Trichet az Európai Parlament pénzügyi bizottsága előtt kedden. Az Európai Köz­ponti Bank elnöke szerint az, hogy az egyes intézkedéseknek 17 ország nemzeti döntéshoza­talán kell keresztülmenniük, túlságosan lelassítja a folyama­tokat. A bankelnök úgy vélte, a válság immár rendszerszintűvé vált. Megismételte, a piacok bi­zalmának visszaállításához hi­teles és fenntartható pénzügyi politikára és növekedést segítő szerkezeti intézkedésekre van szükség. Trichet arra figyel­meztetett, az uniós pénzügyi rendszeren belüli egymásra utaltság növeli a válság terjedé­sének kockázatát. A gyors ter­jedés pedig nemcsak az euró­övezet, hanem az egész EU pénzügyi stabilitását fenyegeti, de még azon kívül is komoly ha­tásai lennének a reálgazdaság­ra is. Az euróövezet a nemzet­közi válság epicentrumában áll. A bankelnök a világos döntések megszületésének érdekében el­fogadhatónak tartja, hogy az EU közel egy héttel, október 23-ra halasztotta el az eredeti­legjövő hétfőre tervezett állam- és kormányfői találkozóját. Na­gyon számít az idő, és kiemel­ten fontos, hogy egyértelmű üzenetek, intézkedések szüles­senek-emelte ki. Dominóhatások Az eurózóna adósságválsá­gának megoldása nem húzód­hat el túlságosan, mivel a pénz­ügyi válság egyre komolyabb hatással van a reálgazdaságra is -vallja Dán Morris, a JP Morgan alelnöke, és piaci stratégiája. Az ugyanis, hogy egyes bajban lévő országok kamatai megemel­kednek, az államcsőd elkerülése szempontjából még a legtöbb esetben kezelhető, például adó­emeléssel. Az országkockázat emelkedése ugyanakkor a válla­lati hozamokat is megemeli, emiatt a vállalatok kevésbé, és csak jóval drágábban képesek forráshoz jutni, a profitráták csökkennek, visszaesik az adó­bevétel, így az állam is nehezebb helyzetbe kerül. Ha az EU három hónapon belül nem tud valami­lyen megoldással előállni, jelen­tősen megnő egy újabb recesszió esélye - nyilatkozta Morris. Ha az eurózóna problémájára sike­rül valami megoldást találni, az rendkívül kedvező folyamatok­hoz vezetne, ellenkező esetben pedig, ha nem születik megol­dás, az igen negatív következ- ményekkeljárna. Amennyiben Görögország rendezett csődjére kerülne sor, a görög kötvényeken 50%-os veszteségleírás lehetne. Ezzel az ország adóssága a GDP 60 százalékára esne, és el tudna kezdeni fejlődni ismét a gazda­ság. A romok feltakarításához, a bankok feltőkésítéséhez szük­ség lenne emellett az EFSF meg­erősítésére is, lehetőleg még a héten. Görögország rendezett csődje azért is lenne előnyös, mert e nélkül fennállna az a koc­kázat, hogy a jelenlegi görög kormány megbukik, és egy po­pulista kormány kerül a helyé­be, amely nem hajtja végre a hi­telekhez szükséges intézkedé­seket. Ekkoraz országkontrollá- latlan módon menne csődbe, ami komoly következmények­kel járna egész Európára nézve. A válságra az eurókötvények bevezetése hibás válasz lenne, mert nem kényszerítené rá az országokat strukturális refor­mokra, amellyel versenyképe­sebbé válhatnánk. Az EU emiatt elindulhatna a japánok hosszú hanyatlásánakútján. Ha Görögország csődbe menne, nem lenne meglepő, ha más országok, például Portugá­lia is előállna kötvényeinek le­értékelési igényével. De ez sem jelentene túl nagy falatot az EU számára. Bár Írország is hason­ló helyzetben van, az ír gazda­ság versenyképes, így számuk­ra nem lenne kedvező döntés egy esetleges államcsőd. Na­gyobb problémát csak Spa­nyolország és Olaszország je­lenthet. Az ő esetükben azon­ban nem beszélhetünk fizetés- képtelenségről. Lassan kezd világossá válni az is, hogy az eurózóna tagországai most már elsősorban azon vitat­koznak: a görög adósság mek­kora részét kellene elengedni, il­letve hogy a leírás miatt a ma­gánhitelező bankoknál keletke­ző veszteségeket milyen terv szerint pótolják. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszter- elnök, az eurózóna pénzügymi­nisztereit tömörítő eurócsoport vezetője azt mondta, hogy a saj­tóértesülésekben szereplő 50-60%-os aránynál még na­gyobb adósság-elengedést is mérlegelnek. Óvatosabban nyi­latkozott Yves Leterme, belga kormányfő, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Európának vi­lágos bankmentő stratégiát kell kidogoznia, mielőtt elmozdul az eurózóna vezetőinek július végi csúcstalálkozóján kidolgozott megállapodástól. Roubini riogat A fejlett gazdaságok újabb re­cessziója eleve elrendeltetett - véli Nouriel Roubini. A 2008-as pénzügyi válságot „előre látó” neves közgazdász szerint min­den az európai adósságválság alakulásán fog múlni: egy ál­lamcsőd, egy bankválság vagy egy tagállam esetleges kilépése súlyos sokkot okozhat. A világ fejlett gazdaságai újabb re­cesszió felé haladnak, függetle­nül attól, hogy fokozódik-e a ká­osz Európában - fej tette ki a pro­fesszor. A kérdés nem az, hogy lesz-e újabb visszaesés, hanem az, hogy mérsékelt lesz vagy na­gyon súlyos, amihez egy újabb pénzügyi krízis társul. A válasz az euróövezet válsá­gától függ - tette hozzá a szak­ember. Roubini úgy véli, hogy egy európai káoszhoz vezethet például egy államcsőd, egy bankcsőd, vagy akár egy tagál­lam esetleges kilépése is. Ez sokkal súlyosabb sokk lenne, mint amit a Lehman Brothers bukása okozott - figyelmezte­tett. (SITA, MTI, Ng, mi) Galánta/Vedrőd. Augusz­tus végével befejezte a gyártást a Nagyszombathoz közeli ved- rődi (Voderady) üzemében a galántai Samsung legnagyobb beszállítója, a Hansol Technics Europe társaság. Emiatt 1400 ember veszítette el a munkáját. A tévéképernyők alkatrészeit gyártó, Szlovákiában 2007-ben letelepedett társaság egy éve még a gyártás bővítését tervez­te, azt állítva, hogy idén 1800 embernek adnak munkát. Az elmúlt hónapokban azonban fordult a kocka. „A kedvezőtlen világpiaci helyzet miatt au­gusztus 31-én befejeztük a gyártásunkat” - mondta el Ján Mikuláš, a Hansol szóvivője, aki szerint azonban, ha kedve­zőre fordul a helyzet, szeretnék újra beindítani a gyártást. Frišták Klára, a Galántai Munka-, Szociális és Család­ügyi Hivatal igazgatója szerint a vállalat nem jelentett be tö­meges elbocsátást, a közel­múltban csupán közel negyven volt alkalmazottjuk jelentke­zett a hivatalban, miután elve­szítették állásukat. A Hospo­dárske Noviny információi sze­rint a vállalat az alkalmazot­takkal a munkaviszony befeje­zéséről íratott alá szerződést. Anton Ondrej, a dél-koreai Samsung külső kommunikáci­óért felelős igazgatója elmond­ta, hogy a Hansol leállása nem volt semmilyen hatással a Sam­sung működésére. ,A Hansol a vedrődi gyár beszállítója volt, a vállalat által biztosított alkat­részeket fokozatosan más vál­lalatoktól biztosította a vedrődi üzem, ezért nem ért minket meglepetésszerűen a leállás. Mi továbbra is ugyanolyan mértékben gyártunk, mint ko­rábban, az alkalmazottak szá­ma sem változott emiatt, egyál­talán nem volt leállás a Hansol lépése nyomán” - nyilatkozta lapunk megkeresésére Anton Ondrej. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Mehet a pénz a görögöknek Athén. Az elmúlt hetekbe- li gazdaságpolitikai tárgyalá­sokat lezárva tegnap olyan közleményt adott ki a Nem­zetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és az Eu­rópai Központi Bank hárma­sa (trojka), amely szerint várhatóan november elején megkaphatja Görögország az első nemzetközi hitelcso­magból esedékes 8 milliárd eurós hitelrészletet. Ezzel el­kerülhetővé válika közeli gö­rög államcsőd. A gazdaság- politikai tárgyalásokról szóló megállapításokat még el kell fogadnia az eurózóna pénz­ügyminiszteri testületének (Eurogroup), illetve az IMF igazgatótanácsának és a kifi­zetés azt követően hajtható végre. A tegnapi közlemény szerint a görög GDP-növeke- désére csak 2013-tól lehet számítani. A jövő évi hiány­célt elérhetőnek tartják a trojka szakértői akkor, ha a kormány elkötelezetten vé­gigviszi a szerkezeti refor­mokat. (MTI) Ezernél is több új munkahely Pozsony. A gazdasági tár­cának hét olyan cégről van tudomása, amelyek együtte­sen több mint 77 millió eurós beruházást terveznek, ezer­nél is több új munkahelyet létrehozva. A minisztérium tárcaközi egyeztetésre bocsá­totta az ezeknek folyósított állami támogatásról szóló ja­vaslatot. Ha erre a kormány is rábólint, 27 millió eurós ál­lami támogatásra számíthat­nak. A magyarlakta régiók közül a Rimaszombati járás­ban található Klenóc és Rozs­nyó számíthat nagyobb beru­házásra. A Gallai&Wolff tár­saság Klenócon tervezi felépí­teni a hidak dilatációs eleme­ire, valamint a hídsaruk gyár­tására szakosodott üzemét. A 6,74 millió eurós beruházás 253 új munkahelyet hozhat a régiónak. A Celltex Hygiene a rozsnyói ipari parkban építi fel gyártócsarnokát. A női hi­giéniai betéteket gyártó céget 10 millió euróból építik fel, és a tervek szerint 100 ember­nek adhat munkát. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8702 Lengyel zloty 4,3284 Cseh korona 24,779 Magyar forint 295,05 Horvát kuna 7,4720 Román lej 4,3290 Japán jen 104,26 Svájci frank 1,2380 Kanadai dollár 1,3988 USA-dollár 1,3607 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,41-1,32 25,51-24,02 306,76-280,34 OTP Bank 1,40-1,32 25,47-24,01 302,18-284,86 Postabank 1,41-1,32 25,65-23,91­Szí. Takarékpénztár 1,41-1,32 25,49-24,07 306,82-280,40 Tatra banka 1,40-1,33 25,42-24,14 305,44-282,22 Dexia banka 1,40-1,32 25,42-24,14 301,23-285,97 Általános Hitelbank 1,40-1,33 25,35-23,95 306,49-280,09 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents