Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-11 / 235. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2011. október 11., kedd 15. évfolyam 10. szám Integrált nemesítés! rendszer Az eddigi hétéves nemesítési folyamat két évre lerövidíthető 20. oldal Bienapralorgébél készítik az étolajat Folyamatosan keresni kell a piaci lehetőségeket 22. oldal A legdrágább húsmarha Az embriókat szlovákiai bértehenek hordták ki Szlovákia termelői számára az egyik legfontosabb tényező, hogy a javaslat továbbra is fenntartja majd a tagországok közötti megkülönböztetést Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája 2013 után A Közös Agrárpolitika 2013 utáni tervezett működési alapelvei továbbra is fenn kívánják tartani a régi és az új tagországok közötti megkülönböztetést. ISMERTETŐ Az EU 2013 utáni Közös Agrárpolitikájának elveiről egyelőre annyit tudunk, hogy szerves részét képezik az Stratégia 2020 elnevezésű tervezetnek, mondta Štefan Adam, a Szlovák Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kamara munkatársa a galántai regionális agrárkamara tagjainak tartott összefoglalóban. Az újonnan belépő tagországok, köztük Szlovákia mezőgazdasági termelői számára az egyik legfontosabb tényező, hogy a javaslat több pontban továbbra is fenntartja majd a tagországok közötti megkülönböztetést. Az erre irányuló elképzelések közül a szakmai közvéleményben ismertek a közveden kifizetések felső határának megszabására vonatkozó javaslatok, a történelmi elv további fenntartása, egyúttal számolni kell azzal a megkötéssel is, amely alapján a két tábor költségvetési támogatásának ún. közelítése jegyében azok a tagországok, amelyekben a közvetlen kifizetések szintje 90 %-nál kevesebb, mint az EU átiaga, 2020-ig a jelenlegi és a 90%-os szint közötti különbözetnek csak az egyharmadát kapnák meg. így a támogatások tényleges kiegyenlítésére csak 2028 után kerülhet majd sor. Az előzetes számítások szerint Szlovákiában a közvetíen kifizetések szintje ezzel a számítással hektáronként 206 euróról 223 euróra emelkedne. A támogatások felső határa leginkább a keletnémet, cseh és szlovák gazdálkodók érdekeit sérti. A szlovák agrárágazat az előzetes számítások szerint 50-107 millió euró támogatástól esne el ennek az elvnek az alkalmazása esetén. A közvetíen kifizetések új feltételeinek bevezetésével szintén komoly megkötéseket terveznek ezen a területen. A termelőknek az eddigi feltételeken túl további követelményeknek is meg kellene felelniük. Egyrészt végre kellene hajtaniuk egy ún. terménydiverzifikációt, amely alapján legalább három növényfajtát termesztenek, ezek közül egyik sem lehetne a vetésterület 5%-nál kisebb területen, miközben a fő növény nem haladhatná meg a termőterület 70 %-át. További feltétel a rétek és legelők karbantartása, a meglévő területeiket csupán 5 százalékkal csökkenthetnék, egyúttal a termőterületükből 7%-ot az ökológiai termesztés céljaira is el kellene különíteni. A közvetlen kifizetésekre szolgáló nemzeti csomagban a források 30 %-át a „zöld út” az ún. greening céljaira fordíthatnák a tagországok, a termékekhez kötött támogatások maximálisan 7,5 %-ot tehetnének ki, az új tagországokban esetleg 10 %-ot, de nem lenne kötelező, a kis farmokra jutó támogatásokra maximálisan 5 %-ot fordíthatnának. A kedvezőtlen környezeti feltételek ellensúlyozására (LFA) maximálisan 5% járna, erről a tagországok önállóan dönthetnének. A közvetlen támogatásokra legalább a források 52,5 %-át kellene fordítani. Emellett ún. nemzeti tartalékalapot is létre kellene hozni, amely nem haladhatná meg a kifizetések 3 %-át, ezt a fiatal farmereknek nyújtott támogatásra fordíthatnák. A termékhez kötött támogatások esetében lehetőség nyílna a speciális támogatásokra is, pl. tej, marhahús, zöldség, gyümölcs, fehérjetartalmú növények (hüvelyesek). Ennek keretében lehetőség mutatkozik a sertéstartás és a baromfiágazat támogatására is, de ezt az egyes országok szakminisztériumainak külön tárgyalásokon kellene kiharcolniuk. A támogatások felső határának meghatározására vonatkozó feltételek közül lényeges, hogy nem vonatkozna az ún. greening, vagyis a kifizetések 30 %- ára. Figyelembe kellene venni az állandó alkalmazottakra vonatkozó bérköltségeket is. Fontos feltétel, hogy a felső határ megszabása által felszabaduló összegek a tagországokhoz jutnának, és azt a vidékfejlesztés céljaira lehetne majd felhasználni. A javaslatban szerepel még az a kitétel is, hogy a közvetlen kifizetést nem utalnák ki, ha annak összege kevesebb mint 100 euró, illetve olyan gazdaságok számára, ahol a művelt terület nagysága 1 hektár alatt van. (sz) A jó terméshozamok, ajavuló árak azt a hamis érzetet kelthetik, hogy a termelők fellélegezhetnek A jövő évi költségvetésben tervezett csökkentés az állattartás további leépítését válthatja ki Jövőre 25 millió euró állami segítség kellene Ágazati dilemmák INFORMÁCIÓ A földművelésügyi és vidékTÁJÉKOZTATÓ A szlovákiai agrárágazat jelenlegi helyzetének fonákságaira, a jövő évi költségvetési tervezet keretszámaira és az Európai Unió 2013 utáni agrárköltségvetési politikájának .tervezett megkötéseire reagált a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) vezetése nemrégiben megtartott sajtóértekezletén. Patasi Ilona, az idén alakult új agrárérdekvédelmi szervezet elnöke bevezetőjében utalt megalakulásuk okaira, amelyek között a legfontosabbnak az agrártermelők hatékonyabb és intenzívebb érdekvédelmét jelölte meg. Ennek jegyében vették górcső alá a hazai agrárágazat jelenlegi helyzetét is, amely a kedvezőnek mutatkozó terméshozamok és ajavuló értékesítési árak alapján a közvéleményben azt a hamis érzetet keltheti, hogy a termelők végre fellélegezhetnek, „kinn vannak a vízből“. Hogy ez csak a csalóka látszat, azt a búza termesztésének felvázolt költségadatai is tanúsítják. Egy hektár búza termelési ráfordításai elérik a 800 eurót, ugyanakkor a 4,65 t/ha (ez az idei országos átlag) átlaghozam esetén 180 eurós értékesítési áron a belőle származó bevétel csupán 837 eurót tesz ki. Nagyobb gond azonban, hogy a szlovákiai agrárágazat, s ezen belül elsősorban az állattenyésztés a rendszerváltása óta folyamatosan leépülő pályán mozog, amit nemcsak a hazai adatok, hanem az OECD kimutatása is igazol. 1990 óta pl. a hazai sertésállomány 70 %-kal csökkent, miközben a hazai fogyasztásnak már csak az 50 %-át fedezi a saját termelésünk. Ugyanilyen leszálló ágban van az ágazat foglalkoztatási rátája (9%-ról 3 %-ra csökkent) és a nemzeti össztermékben való részesedése is (6 %-ról 4%-ra csökkent). Az agrárkamara vezetője fontosnak tartja a fiatalok földhöz és a mezőgazdasági termeléshez való viszonyának újjáalakítását illetve ápolását is, amely a későbbiekben alapja lehet egy vidéki önellátó rendszer kiépítésének és működésének, amelyben a helyi alapanyagok helyben kerülnek feldolgozásra és ugyanott a fogyasztók asztalára is. Mészáros Árpád, az agrárkamara elnökségi tagja a hazai állattenyésztés riasztó adataira hivatkozva elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetés nyilvánosságra hozott keretszámai egyelőre nem sok jóval kecsegtetik az állattartókat. Félő, hogy a tervezett csökkentésnek a nagy számosállategységre folyósított támogatások isszák meg a levét. A kormányzatnak el kell döntenie, hogy egyáltalán fontos-e számára az állattartás fennmaradása, egyúttal számolnia kell a kedvezőtlen helyzet további nemzetgazdasági vonatkozásaival, a negatív külkereskedelmi mérleg alakulásával, a foglalkoztatottság csökkenésével stb. Úgy vélte, az állami költségvetésben meg kellene találni a forrásokat arra, hogy az ágazatban olyan ösztönző mechanizmusokat indítsanak be, amelyek hosszú távon is rendezhetnék a kérdést. Katarína Rimóczyová az elnökség tagjaként az uniós támogatáspolitika következő költségvetési időszakára vonatkozó javaslatokat elemezve elmondta, hogy a Közös Agrárpolitika 2013 utáni időszakra tervezett költségvetési megkötései egyelőre még csak nem hivatalos formában keringenek a köztudatban, de úgy vélte, hogy a visegrádi országoknak szorosabb és következetesebb együttműködéssel az eddiginél hatékonyabban kellene érvényesíteniük érdekeiket. Állítása szerint a támogatások felső határait megszabni kívánó elvek esetleges bevezetése azért is érintené kedvezőtlenül a szlovákiai agrártermelőket, hogy, noha a farmok nagysága alapján meghatározott támogatáscsökkentések ugyan csak a hazai agrárvállalkozásoknak mintegy egyharmadát érintenék, de ezek a gazdaságok az ország termőterületének kétharmadát művelik, így a csökkentés egész ágazatra kiható következménye jóval kedvezőtlenebb lenne, (sz) fejlesztési minisztérium jövő évi költségvetésének tükröznie kellene az agrár- és vidékfejlesztési politika szerepét az ország szociális és gazdasági szerkezetében, ez áll a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeri- pari Kamara elnöke, Milan Sémának által közzétet nyilatkozatban, amelyben a jövő évi költségvetés legújabb módosított változatára reagált az érdekvédelmi szervezet vezetője. Mint ismeretes, az október elején közzétett legújabb költségvetési tervezet sem növelte az ágazat termelőinek szánt támogatás összegét. Úgy tűnik, a koalíció egyelőre nem tud megegyezni egyes kérdésekben, ugyanakkor a büdzsé benyújtásának határideje vészesen közeleg, és a jelenlegi helyzetben nem zárható ki az sem, hogy az ország költségvetési provizóriummal kezdi majd az új esztendőt. Ez az agrárágazat számára azt is jelentené, hogy a 10 százalékos nemzeti kiegészítő hozzájárulás a közvetlen támogatásokhoz és az állami segítségnyújtás címén juttatott források nem kerülnének folyósításra. A nemzeti kiegészítő támogatás elmaradása a számítások szerint hozzávetőlegesen 40 millió euró kiesést jelentene az ágazati termelők számára, az állami segítség összegének lefaragása szintén érzékenyen érintené az ágazatot. Míg 2009-ben például ez az összeg 24,667 millió eurót tett ki, a következő évben már 19 millióra csökkent, az idei 8 milliós összeg ennek már csak a töredéke, és az állami vállalatoknak szükséges támogatások kifizetése után a termelői szektornak jóformán semmi nem maradt. Leginkább a terménybiztosítási díjakhoz fizetendő támogatásokban érezték a hiányt a termelők. Az agrárkamara elnökének véleménye szerint az ágazatnak jövőre legalább 25 millió euró állami segítségre lenne szüksége. Ha nem sikerül időben beterjeszteni a költségvetési tervezetet, és az új esztendő költségvetési provizóriummal indulna, az idei alacsony szintű segítség összege maradna érvényben, ami gyakorlatilag egyharma- da a szükségesnek, s ez a versenyképességünket mindenképpen csökkentené a közös piacokon, (sppk)
