Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-10 / 234. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 10. Európai unió 19 Belgrad megkaphatja a tagjelölti státust, de a lényegre, a csatlakozási tárgyalások megkezdésére még egy ideig várni kell Hosszúnak ígérkezik az unióba vezető út Belgrád/Brüsszel. Holnapután hozza nyilvánosságra az Európai Bizottságjelentését Szerbia uniós felkészültségéről és arról, elnyeri-e Belgrad a tagjelölti státust. A szerb sajtó ezt szinte biztosra veszi, annak ellenére, hogy az EU részéről is, meg többek között Budapest részéről is sok bírálat éri a szerb kormányt a restitúciós törvény miatt. ÖSSZEFOGLALÓ Hozzá kell tenni, több szerb vezető is rendkívül agresszíven támadta az elmúlt napokban az uniót a bírálatok miatt, mintha az EU-nak lenne szüksége Szerbiára és nem fordítva. Az uniós bírálatok kiváltó okai: a feszültté vált észak-koszovói helyzet, a koszovói kérdés rendezésében megnyilvánuló komoly nézeteltérések és a belgrádi melegfelvonulás betiltása. Magabiztosak a szerbek A tagjelölti státus elnyerésében tehát biztosak a szerb elemzők, deabban már kevésbé, hogy a csatlakozási tárgyalások időpontját is ki fogja tűzni decemberben az EB és az EU miniszteri tanácsa. „Két példa volt eddig arra, hogy a miniszteri tanács nem fogadta el az Európai Bizottság értékelését: ez a két eset Görögországgal és Macedóniával volt kapcsolatos” - írta elemző cikkében a Danas. Jóllehet az EB nagyon nehezményezte Görögország gazdasági lemaradását és a Ciprus körüli görög-török viszályt, a miniszteri tanács 1976-ban, elsősorban Németország és Franciaország nyomására, mégis elfogadta Görögország csatlakozási kérelmét, így válhatott Athén 1981. január 1-jén teljes jogú taggá. Macedónia 2005-től rendelkezik tagjelölti státussal és az EB már 2009-ben javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Szkopjéval, amit tavaly ismételten megtett, Görögország azonban leblokkolta a folyamatot, mert kifogásolja az ország elnevezését. Belgrádi elemzők szerint ha az EB véleménye pozitív lesz Szerbia integrációs erőfeszítéseiről, a budapesti bírálatok ellenére is bizonyosra vehető, hogy a miniszteri tanács zöld fényt ad a tagjelölti státushoz, ami még nem jelenti a csatlakozási tárgyalások időpontjának kitűzését is. Magyar fenyegetőzés A vajdasági magyarságot kollektív háborús bűnösnek nyilvánító szerb restitúciós törvényt a magyar állam elítéli, ellentétesnek tartja az uniós jogrenddel és alapelvekkel. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint egy olyan állam, amely ezt alkalmazza, nemhogy az unióba nem való, hanem még tagjelöltnek sem. Egyes elemzők ugyanakkor nem tartják valószínűnek, hogy Budapest megtorpedózná a szerb csatlakozási folyamatot. Egyrészt azért, mert eddig Magyarország volt a balkáni országok csatlakozásának egyik fő szószólója. Másrészt azért, mert igaz, hogy a mostani bírálatokkal a vajdasági magyarság érdekében akar nyomást gyakorolni Belgrádra, viszont az sem tagadható, hogy Magyarország eddig elsősorban a vajdasági magyarok miatt támogatta a szerb csatlakozást. Igen - feltételekkel Brüsszeli diplomáciai források szerint is valószínűleg megkapja Szerbia a tagjelölti jogállást, de a tényleges csatlakozási tárgyalások megkezdését az EB feltételekhez fogja kötni. És szinte biztos, hogy a legfontosabb tárgyalási feltétel a Koszo- vóval való viszony javítása lesz. Egy elemző azt mondta, a szakadatlan bővítésbe belefáradt unió mára sokszakaszos akadályversennyé fejlesztette - bonyolította - a korábban mondhatni dömpingeljárásban intézett tagfelvételi folyamatot. A pályázó állam, amelynek előzőleg már bizonyítania kellett alkalmasságát arra, hogy szabadkereskedelmi, társulási, vízummentességi megállapodást kössön az unióval, egy ponton beadja a tagfelvételi kérelmet, miként azt Szerbia 2009- ben megtette. A kérelmet régebben a tanács automatikusan megküldte az Európai Bizottságnak, a legfőbb végrehajtó intézménynek, hogy az alkosson véleményt a jelentkező felkészültségéről. Szerbia esetében ez már nem volt automatikus, a miniszteri tanács ezzel is kivárt, és Belgrádnak előbb teljesítenie kellett bizonyos elvárásokat. Kétlépcsős folyamat Az EB szerdán előterjesztendő értékelése és javaslata kétlépcsős folyamat. Arról szól majd, javasolja-e egyfelől a tagjelölti státus megadását, másfelől a tárgyalások megkezdését. Ezután a tanácsban mindezt megvitatják. Ha az EB valóban azt javasolja majd Szerbia vonatkozásában, ahogyan az hírlik, és a tanács azzal azonosul, akkor ünnepélyesen tagjelöltté nyilvánítják Szerbiát, és meghatározzák a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételeit. E feltételek teljesülését egyszer majd napirendre tűzik az uniós testületek, és kedvező esetben valamikor eljutnak a minden bizonnyal több évig elhúzódó tárgyalások megkezdéséig. Vagyis hosszú még a szer- bek előtt álló út, amelyet a volt jugoszláv tagköztársaságok közül Szlovénia már korábban gyorsan végigjárt, Horvátország pedig nemrég tudta lezárni a 2005-ben megkezdett csatlakozásitárgyalásokat. Sokáig az volt a fő követelés a szerbekkel szemben, hogy maradéktalanul működjenek együtt a délszláv háborús bűncselekmények ügyében eljáró hágai törvényszékkel. Miután Szerbiában elfogták és eljuttatták Hágába az összes körözött főbűnőst, Brüsszel ezt mindenképpen méltányolni fogja az október 12-ijelentésben. Ha elmondható az, hogy Ka- radzsics, Mladics és Hadzsics átadásával sok szerb máig nehezen tud megbékélni, mert nemzeti hősként tekint ezekre a véres kezű hóhérokra akkor sokszorosan igaz az az állítás, hogy Koszovó elvesztése a szerbek túlnyomó többsége szemében mindmáig elfogadhatatlan fejleménye az egyébként alapvetően a néhai Szlobodan Milosevics volt szerb nacionalista elnök miatt kirobbant háborúknak. Koszovó kemény dió A lakosságát tekintve albán többségű, de a vallásos szerbek szemében kiemelkedő történelmijelentőségű Koszovó 2008 februárjában kikiáltotta függetlenségét Szerbiától. Koszovó északi csücskének településein azonban a szerbek vannak többségben. A szerb-koszovói határt a szerbek nem tekintik államhatárnak, igyekeznek negligálni. Azt még kénytelenségből eltűrik, hogy a NATO vezette KFOR, illetve az uniós rendészeti erő, az EULEX fegyvereseket küld az ellenőrző pontokra, de azt már nem, hogy e fegyveresek védelme alatt a koszovói állam egyenruháját viselő vámos is megjelenjen a határátkelőnél. A szerbek házi készítésű pokolgépeket dobálnak a nemzetközi erők tagjaira, akik fegyverrel válaszolnak. Mindkét oldalon többen megsérültek. A hivatalos átkelőhöz vezető utakat a szerbek sóderrel elzárják, így a KFOR-osok és EULEX-esek olyan átkelő pontokat ellenőriznek, ahol lehetetlen a forgalom, míg a szerbek „a kertek alatt” próbálják ellenőrizetlen átkelő helyeken fenntartani Szerbia és Koszovó között a személy- és áruforgalmat. A nemzetközi erők egyenruhásai és a helyi szerbek között egyelőre afféle macska-egér játék zajlik. Nem csoda, hogy uniós diplomaták egyre sűrűbben utalnak a szerb-koszovói viszony normalizálása és a szerb uniós törekvések közötti szoros összefüggésre. (-nák, MTI) Menekültek és bevándorlók helyett elszegényedett görögöket gyógyítanak - baj van, ha egy civil szervezet állami feladatokat vesz át Egyre mélyül a szociális válság az eladósodott Görögországban ÖSSZEFOGLALÓ Athén. A görög pénzügyi válság az egészségügyre is rányomta a bélyegét. A különféle orvosi civil szervezetek hagyományosan bevándorlóknak és menekülteknek fenntartott kórházaiba tömegesen érkeznek a munkanélküli, társadalombiztosítással nem rendelkező és súlyosan beteg görögök. Azok, akik még a közkórházi ellátást is kép- telenekmegfizetni. Azt írta a hét végén az EUob- server brüsszeli hírportál, az Or- vosokHatárokNélkül (MSF) ésa Világ Orvósai (MM) szervezetek munkatársai uniós tagországban eddig sosem látott jelenséggel szembesülnek, amikor lényegében az államtól és a magánszolgáltatóktól vesznek át feladatokat. Athén az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőcsomagjáért cserébe követelt megszorításokat nyögi, és a kormány kemény intézkedéseit az egészségügy is megérzi. Aposztolosz Veizisz, az MSF görögországi részlegének vezetője elmondta, a szervezet 1995-től van jelen az országban, és a görög egészségügyi ellátásból teljesen kizárt bevándorlók, illetve menekültek kezelésére szakosodott. Az utóbbi időben azonban egyre több görög állampolgár kopogtat azokon az ajtókon, amelyek eddig zárva voltak előttük. „Most már a nyugdíjasok, munkanélküliek, hajléktalanok, HIV-pozitívak és tüdővészben szenvedő betegek is biztosítás nélkül maradtak” - mondta Veizisz. Hozzátette: egyes egészségügyi szolgáltatások költségvetését akár 80 százalékkal is visszavághatják. Tavaly a görög kormány államkötvényekkel kezdett fizetni a kórházi beszállítóknak. Idén már annyira rossz a helyzet, hogy Athén képtelen törleszteni tartozását a gyógyszercégeknek, amelyek így nem szállítanak orvosságot egyes kórházaknak. A Roche svájci vállalat például szeptemberben közölte, hogy nem látja el az eladósodott klinikákat. De nemcsak tablettákra, hanem gyógyászati segédeszközökre és vérkészítményekre is szükség lenne. Veizisz szerint az egészség- ügyi rendszer válsága három okra vezethető vissza: már jóval a megszorítások előtt is kevés jutott a meglehetősen rossz állapotban lévő egészségügyre, amihez hozzájöttek a kormány által tervezett pénzügyi megszorítások, illetve a kényszerátszervezések. Athén a kórházak számát 133-ról 83-ra, a klinikai egységekét 2000-ről 1700-ra akarja csökkenteni, és 30 ezerben határozná meg az ágyszámot, ez pedig csak 80 százaléka a szükségesnek. A kormány bevezetette, hogy a kórházi szolgáltatásokat igénybe vevőknek alkalmanként 5 eurót kell fizetniük. Ez az összeg első látásra lehet, hogy nem tűnik soknak, de most, amikor annyi embernek három számjegyű havi fizetésből kell megélnie, minden apró kiadás számít. A kórházi díj alól vannak ugyan kivételek, de meglehetősen sok adminisztráció árán lehet csak bekerülni közéjük. Ugyanis hiába zárja be a boltot ténylegesen egy kisvállalkozó, ha erről nincs megfelelő papírja. Azok sem tartoznak a munka- nélküli kategóriába, akiknek saját házuk vagy autójuk van. Hasonlóan nehéz helyzetben vannak a nyugdíjasok, valamint a biztosítással nem rendelkező 50-60 ezer HIV-beteg. A köztisztviselőkével párhuzamosan az orvosok fizetése is csökkent, ami teret engedett a korrupció elburjánzásának. A görög egészségügyi rendszer egyre egyenlőtlenebbé válik, és pont azok részesülnek hátrányos megkülönböztetésben, akik a legszegényebbek és a legsérülékenyebbek. Az MSF odafigyel a görög helyzetre, hiszen ha egy civil szervezet állami feladatokat vesz át, az sok kérdést vet fel. Az egyik fő probléma például az, hogy növeli-e a nyomást a kormányra egy ilyen lépés, vagy csak elkényelmesíti azt? És mi a kiút egy ilyen esetben? Mikor ér véget a civü szervezet helyettesítő szerepe? - vetette fel a kérdéseket Veizisz. Az MM helyi vezetője, Nikitisz Kanakisz is borús képet festett a görög egészségügyről. ,A csoport által kezelt 30 ezer beteg 35 százaléka görög állampolgár volt, ami 10 százalékkal több, mint az előző évi adat. A pácienseknek körülbelül 9 százaléka volt gyerek.” Kanakisz rámutatott, a betegek nemcsak bajaik orvoslását várják el tőlük, hanem élelmet is kérnek. (MTI, ú) Kosovska Mitrovica: szerbek emeltek barikádot a várost albán és szerb részre kettéosztó vonal mentén (TAS R/AP-feIvéteI)
