Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-10 / 234. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 10. Régió 3 A Duna-híd kapcsán a szlovák-magyar külügyminiszteri találkozón több közös projektről esett szó 10 éve kész a Mária Valéria híd Tíz éve egymásra nézve, tegnap békésen bandukolva. 2001-ben Orbán és Dzurinda miniszterelnökként méltatta a Duna-híd újbóli elkészültét, az évforduló alkalmából tegnap a szlovák és a magyar külügyminiszter végigsétált a hídon. (Somogyi Tibor és Gulyás Zsuzsanna felvétele) Párkány. A magyar és a szlovák külügyi delegáció mellett csak Bugár Béla, a parlament alelnöke, néhány diplomata, újságíró és kíváncsiskodó vett részt azon a miniszteri találkozón, amelyet a tíz éve átadott Mária Valéria híd tiszteletére szervezett tegnap a külügyi tárca. GULYÁS ZSUZSANNA Az Esztergomot és Párkányt összekötő, 1895-ben felavatott híd Mária Valéria főhercegnőről kapta nevét. Csak néhány évtizedig szolgálta a Duna jobb és bal partján élőket, ugyanis 1919-ben - máig tisztázatlan körülmények között - felrobbantották. 1927-es újjáépítését követően a híd tragédiája megismétlődött. 1944 karácsonyán a visszavonuló német csapatok robbantották fel középső pilléreit. Több mint fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a hídcsonkot - döntően európai uniós forrásokból - visszaállítsák eredeti állapotába. Újjáépítéséről 1995-től tárgyalt a magyar és a szlovák kormány, az építkezés 2000-ben kezdődött el. Az újjáépített átkelőt 2001. október 11-én avatták fel Orbán Viktor magyar, Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnök és Günter Verheugen uniós biztos jelenlétében. Átadását eufórikus hangulatban tömeg ünnepelte a Duna mindkét partján. A tízéves jubileum alkalmából szervezett találkozón kevesen vettek részt. Martonyi János magyar és Mikuláš Dzurinda szlovák külügyminisztert Párkányban Ján Oravec polgár- mester köszöntötte. Tétényi Éva, Esztergom polgármestere nem kapott meghívót. Az eseményről nem kaptak hivatalos értesítést Párkány és Esztergom képviselői sem. A párkányi találkozón a magyar és a szlovák külügyminiszter is a két ország közötti gazdasági együttműködés, közös energetikai, közlekedési és más infrastrukturális projektek fontosságát méltatta. Dzurinda felsorolta a legfontosabb közös beruházásokat és terveket is. „Jól tettük, hogy tíz évvel ezelőtt legyőztük az előítéleteket. Jót tettünk az emberekkel. Akinek szeme van, látja, hogy a régió ennek a bátor beruházásnak köszönhetően felélénkült” - fogalmazott Mikuláš Dzurinda. A közös infrastrukturális projektek közül a Kassa-Miskolc autópálya-öszszeköttetés megteremtését- és a Zólyom-Ipoly- ság-Budapest gyorsforgalmi út megépítését emelte ki. Pozitív példaként említette a Rárost és Ráróspusztát összekötő Ipoly- hidat is. „Év végéig még egy újabb Ipoly-híd készül el. Emellett átfogó felújításon megy át a komáromi Duna-híd is, amiről már készül a projektdokumentáció” - hangsúlyozta a szlovák külügyminiszter. Jogvédelemről, szociális kérdésekről önkormányzati szinten - több intézmény is megnyitja kapuit Vágsellyén mától tart a helyi demokrácia európai hete SZÁZ ILDIKÓ Vágsellye. Jogvédelem ön- kormányzati szinten - ez a témája a helyi demokrácia európai hetének, melyet október 10. és 16. között rendeznek meg a járási székhelyen. A városháza dísztermében a mai nyitónapon a vágsellyei középiskolák diákparlamentjeinek képviselői találkoznak 15 órakor a városatyákkal, hogy megismerkedjenek az önkormányzat munkájával. A Ján Johanides Városi Könyvtárban kedden 16 órakor tartják azt a vitafórumot, amelyen szó lesz a lakosok szociális jogairól. Peter Gombos városi képviselő, Lubor Gáli, a Szociális Szolgáltatások Intézetének vezetője, valamint Marián Šperka pszichológus tart előadást. A Vágsellyei Körzeti Hivatal nyílt napját 13-án 8 és 15 óra között tartják. Ugyanezen a napon, 8 és 15 óra között látogathatják meg az önkormányzat munkája iránt érdeklők a városházát. Szintén nyílt napot rendeznek a városi kultúrközpontban, a Ján Johanides Könyvtárban, a városi rendőrségen, a reneszánsz kastélyban található állami levéltár vágsellyei kirendeltségén, továbbá a helyi tűzoltó-parancsnokságon. A tűzoltók, kutyakiképzők és városi rendőrök bemutatót tartanak a főtéren október 13-án. A városházán mától kiállítás nyílik a vágsellyei diákok emberi jogokról készült esszéiből. Az európai hét keretében 6. alkalommal rendeznek nagytakarítást a Vág partján és környékén: 15-én 10 órakor várják a résztvevőket a híd lábánál, a vágvecsei városrészben. EZ ITT A KÉRDÉS Egyetért az eurómentőöv megszavazásával? IQ. Fazekas Árpád vállalkozó, Somorja S Nem foglalkoztat különösebben az eurómentőöv kérdése, mindazonáltal nem tartom méltányosnak, hogy mi segítsük anyagilag a görögöket, esetleg a portugálokat. Egyik említett országgal sem volt korábban olyan a viszonyunk, hogy az bennünket erre kötelezne, még ha Szlovákia az Európai Unióhoz történt csatlakozása idején vállaltunk is ilyen jellegű szolidaritást a régebbi tagállamokkal. A kelet-közép- európai államok annak idején a felvevőpiacuk miatt társulhattak az unióhoz, s teljességgel abszurdnak tartom, hogy most azt várják tőlünk: mi, az úgymond szegény rokonok támogassuk az éveken át felelőtlenül gazdálkodó gazdagabbat. Ezért nem igazán értek egyet az eurómentőöv elfogadásával. Czuczor Zsolt pénzügyi tanácsadó, Andód: Erre a kérdésre nincs jó válasz. Az euró állandó stabilitási mechanizmusának - ami az euró 2. védősánca - megszavazása rossz megoldás, az ideiglenes eu- rógát elfogadása szintén. Ha azonban az eurót védő pénzügyi konstrukciókat elvetjük, az szintén rossz lépés. E kettő közül kell választania Szlovákia törvényhozóinak. Természetesen a görög polgártársak maguk tehetnek arról, hogy ilyen helyzetbe kerültek. Én legalábbis nem emlékszem rá, hogy amikor jól ment a soruk, megkérdezték volna tőlünk, hogy akarunk-e osztozni a jólétükben. Legalábbis nekem nem kínáltak ingyen üdülést. Másfelől viszont arra is gondolnunk kell, hogy ha mi kerülnénk ilyen helyzetbe, elvárnánk-e más országoktól a segítséget. Mert ez a kérdés nem Görögországról szól. Most az egész euróövezet stabilitását hivatottbiztosítani. Kopasz József polgármester, Nagytárkány: Szerintem a korábbi viták ellenére a parlament meg fogja szavazni az euróövezeti védőgát bővítését, hiszen a híradások alapján a kormánypártok mostanra gyakorlatilag egyezségre jutottak ebben a kérdésben (vasárnapra újra módosult a helyzet). Az érdekek összefonódása nem engedi meg, hogy a kormány bukását kockáztassák, és persze az sem lenne szerencsés, hogyha az Európai Unió többi tagállamának parlamentjei már áldásukat adták a bővítésre, akkor éppen Szlovákia miatt bukjon meg a tervezet. Magánemberként azt persze én is csak nehezen tudom elfogadni, hogy az ország lakosainak például egy olyan állam megmentése miatt kell áldozatokat hozniuk (esetünkben Görögország), ahol a nyugdíjak és a munkabérek többszörösen meghaladják az ittenit. Másrészt a gazdasági viszonyok az elkövetkező időszakban úgy is változhatnak, hogy a jövőben Szlovákia szorul majd segítségre, és akkor valószínűleg mi is elvárnánk a többi tagállam támogatását, (la, száz, leczo) JOGITANACS Harc a közös gyerekért Már egy ideje nem működött a házasságunk és munkalehetőség sem volt otthon. Ezért mintegy három évvel ezelőtt elköltöztem kisfiámmal Angliába - a gyerek apja ehhez beleegyezését adta azzal, hogy úgyis válásra kerül a sor. Kisfiam Angliában megbetegedett. Mivel az elmúlt két évben állandóan kezelésekre jártunk, nem tudtunk Szlovákiába látogatni. Fél éve új partnerem van. Mikor ezt a féljem megtudta, megbolondult. Bár három évig nem érdekelte a fia, akit súlyos betegsége alatt sem látogatott, anyagilag nem segített, most azt állítja, hogy kisfiúnkat elraboltam és hogy bíróságra ad, mert a gyerek hivatalos lakhelye Szlovákiában van. Milyen joggal teheti ezt azok után, ahogy velünk eddig viselkedett? A Családjogi törvény értelmében mindkét szülőnek azonos jogai vannak a gyermek nevelését illetően. Akkor beszélhetünk a gyermek jogellenes elviteléről, ha őt az egyik szülő elviszi szokásos lakóhelyéről egy másik országba, miközben nem teszi lehetővé a másik szülő számára a gyerekkel való kapcsolattartást. A jelen esetben nem szabályozza (nem korlátozza) bírósági döntés a gyermek feletti szülői felügyeletet. Lényeges tehát olvasónk állítása, mely szerint az apa előzetesen beleegyezett a gyermek külföldre vitelébe. Ezt bizonyítani is tudni kell - természetesen a legbiztosabb, ha a gyermek felügyeletéről lemondó szülő írásban is deklarálja, hogy hozzájárul a gyermek külföldre költözéséhez. A gyermek tartós letelepedési szándékkal történő külföldre költöztetése nem mindennapi döntés, melyet bármely szülő meghozhatna egyedül is. Egy ilyen döntés jelentős változást hoz a család életében, ezért szükséges a másik szülő beleegyezése is. A külföldre költöztetett gyermek elhelyezésének szabályait és az eljáró bíróság joghatóságát az 1980-as hágai egyezmény, valamint a 2201/2003-as számú közösségi rendelet szabályozza. Ezek értelmében a gyermek szokásos lakóhelye abban az országban van, ahol valóban él vagy huzamosabb ideig élt, ahol óvodába, iskolába jár(t) és ahol környezetéhez, családtagjaihoz, barátaihoz szoros érzelmi szálak fűzik. Tehát az a döntő, hogy az adott országhoz a gyereket valós kötelékek kapcsolják, nem pedig az, hogy milyen állampolgár, vagy hogy hol van bejelentve az állandó tartózkodási helye. A bíróság a szokásos lakóhely elhagyása esetén sem köteles elrendelni a gyermek visszaköltöztetését, főleg, ha az eljárást nem indították meg a kiköltözést követő első évben, és a gyermek már beleszokott az új környezetébe, vagy ha a gyermek nem egyezik bele a visszaköltözésbe (ha már elég érett a véleményformáláshoz), illetve, ha a visszaköltözés lelki megrázkódtatást okozna neki vagy tettleges bántalmazás veszélye állna fenn - miközben nem garantált a védelme. Bővebb információt a gyermekek nemzetközi jogvédelmét ellátó központi szerv, a „Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže” tud nyújtani. Veszelei Viktória jogász Tegnap véget ért a 465. alkalommal megrendezett párkányi Si- mon-Júda-napi vásár. Az időjárás nem volt kegyes a vásározókhoz. A korábbi évekkel összehasonlítva a látogatók száma jelentősen visszaesett. A hideg és borús idő ellenére az árusok többsége kitartó volt, az árak az elmúlt években nem sokat változtak, viszont a vásárlási kedv csökkent. (Képésszöveg:guzsu)
