Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-08 / 233. szám, szombat
20 Szalon ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 8. www.ujszo.com FOLYÓIRAT-AJÁNLÓ | KÖNYV A SZALONBAN Fórum, 2011/2. (Kép: www.agonoszbirodalmai.hu) SOMOGYI JUHÁSZ PÉTER Hét tanulmányt közöl a negyedéves tudományos folyóirat. Ezek közül az első kettő a szlovákiai magyar nyelvhasználattal kapcsolatos, s mindkettő szorosan összefügg; Lanstyák István a szlovákiai magyar beszélőközösség nyelvi problémái kutatásának eddigi s jelenlegi állapotát elemzi, Hoboth Katalin pedig ennek szaknyelvi regiszterét. „A hozzáadó kétnyelvűségi helyzet kialakulásának elengedhetetlen (de nem elégséges) nyelvpolitikai feltétele, hogy a kisebbségi nyelv helyzete jogilag magas szinten rendezett legyen” - összegzi dolgozatát Lanstyák István. Három tanulmány a Velencei Bizottság kisebbségi törvény- tervezeteit veszi sorra; Sándor Eleonóráé az egyes közép-európai kisebbségek felől, Lancz Attiláé a Velencei Bizottság ajánlatainak szlovákiai hatását követi, végül Cúth Csaba - az elmúlt évtizedre vonatkozóan - a kisebbségi nyelvhasználat jogi kereteit és a szlovákiai önkormányzati gyakorlati megvalósításuk körülményeit elemzi a kisebbségi nyelvtörvény vonatkozó paragrafusainak tételes kifejtésével, ütköztetve ezeket a szlovákiai magyar nyelvészek (Menyhárt, Lanstyák, Szabómi- hály) és nyelvi-nyelvhasználati kutatásokeredményeivel. A sort két történeti tanulmány zárja; Simon Attiláé: A kettéosztott város (Az államhatár és az etnikumok közötti választó- vonal által kettéosztott Komárom a két világháború között), valamint Gaučík István gazdasági-elméleti tanulmánya: A Ri- mamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. agazdaságielitekpéldáján. Az Agora rovat közli Vad- kerty Katalinnak a Népszámlálás és asszimiláció című (idei érsekújvári) konferencián tartott előadását - A népfogyatkozás történelmiokaidmmel. A Pályakép a hetvenöt éves Roncsol Lászlót köszönti; a terjedelmes beszélgetést (145— 161. oldal) Kövesdi Károly készítette; appendixként a jubiláló szerző rövid életmű-bibliográfiájával. „A másfél-két óra alatt egy polgári ruhás századossal társalogtam. Csak ő volt a szobában, s állítólag egy asztalba épített mikrofon, amely a szomszéd helyiségben dolgozó magnóba és néhány figyelő fülbe szállította szavaimat. A százados, aki jogot végzett, és később, látom, főtiszt - őrnagy - lett, úri módon bánt velem, és viszont. Halkan, nyugodtan beszélgettünk, a hosszú, részletes jegyzőkönyv is, amelyet Duray tárgyalásán mint tanúvallomást felolvastak, megfelelt annak, amit Miklós védelmében jónak találtam elmondani” - idézi föl Roncsol a Kutyaszorító c. Duray Mik- lós-kötet ’81-es New York-i meg- jelenésénekkövetkezményeit. A hátsó traktusban Bolemant Lilla a Tudósok a megismerés színterein c. (idei szarvasi), a romantikus tudományfelfogás és a tudóssztereotípiák tárgykörét vizsgáló konferencia értékelésével szolgál; ugyanitt két társadalomtudományi jellegű kiadvány kritikája - Schmidt Mária: Politikailag inkorrekt. Esszék a diktatúráról és demokráciáról (Bp. XX. Század Intézet, 2010, a recenzens Kacsinecz Krisztián), valamint Keszegh Béla (szerk.): A 2010- es parlamenti választások a szlovákiai magyarok tükrében (Komárom, Kem- pelen Intézet, 2011). A Fórum Társadalomtudományi Szemlének e lapszáma is hozzáférhető-olvasható az intézethonlapján is. BOJTÁR ENDRE A könyv, egyetlen jelzőben összesűrítve: zsúfolt. Témakörökkel, történelmi eseményekkel, információval s főként gondolatokkal zsúfolt. Olvasható a szerző több évtizedes kutatómunkája és eddigi könyvei összefoglalásaként, s ugyanakkor munkatervként is: számos szándékosan elvarratlan szál, sok vitára ingerlő tétel, s a 22 oldalas bibliográfiában is tükröződő hihetetlen olvasottság, anyagismeret, amely azonban itt-ott mégis jövőbeli kiegészítésre szorul. Nem csoda, hogy a szegény kis könyvajánló ugyancsak kénytelen minduntalan írószerszámához kapkodni, hogy jegyzeteljen, mert úgy érzi, saját gondolatai is túlcsordulnak. A zsúfoltság szerencsére nem vonatkozik a stílusra, amely áttekinthető, szel- lős, közérthető, a szó legjobb értelmében esszéisztikus. Lendvai előző munkáinak is az volt az egyik fő erénye, hogy egymástól látszólag távol eső területeket rántott egymás mellé. (A Közép-Eu- rópa fogalom történeti vizsgálódásába például a történeti földrajz szempontjait hozta be.) Ezúttal a történeti és a filozófiai megközelítés együttes alkalmazásának lehetünk tanúi. A címbéli birodalmak a náci és a szovjet birodalmat jelentik, amelyek konkrét történelmi megvalósulásai voltak a Jó és a Gonosz küzdelmének; a vallásos gondolkodásban és az ebből kinőtt történelemfilozófiában ez a két erő harcol az emberért. (Persze a cím metaforikusán értendő: csak a - bármilyen - történelemfeletti erőben hívő történész foglalkozhat avval, hogy mondjuk Hitler a Sátán küldötte volt. Az emberiség üdv-, illetve hanyatlástörténete és a történettudomány összeegyeztethetetlen.) A négy nagy fejezet közül az első az eszka- tológiai téma történetét adja, Ágostontól Lutherig, majd a lutheranizmus máig tartó hatásáig. Erre épül az orosz- szovjet forradalomról, a gonosz kommunizmusról szóló következő (benne a lenini és a sztálini forradalom elmélete és gyakorlata), majd a harmadik fejezet, amely a fasiszta ellenforradalmat tárgyalja (benne Mussolini és Hitler elmélete és gyakorlata, ahol is az előbbi - mutatás mutandi -Leninnek, az utóbbi Sztálinnak van megfeleltetve, párhuzamába állítva). A befejező rész (A Gonosz birodalmai a tudományban és filozófiában) mindennek az összegzése egy magasabb - politikafilozófiai, történetfilozófiai és filozófiai - szinten, olyan fogalmak segítségével, mint totalitarizmus, nyitott társadalom, egyéni felelősség, kollektív bűnösség stb., Platóntól Marxon át Heideggerig. Mindezt egy szinttel lejjebb bontva csupán felsorolom, hogy - a fentieken kívül - még mi mindenről esik komoly szó a könyvben: a két birodalom, a Jó és a Gonosz birodalmának tana; a lutheranizmus, amely megalapozta a németség Nyugat és Kelet közötti határhelyzetét; e határhelyzet végigkövetése, tulajdonképpen egészen napjainkig; a forradalom elmélete kapcsán eszka- tológia és társadalmi haladás, illetve eszkatológia és forradalom viszonya; a bolsevik forradalom dióhéjban előadott története, Lenintől a szovjet tervgazdálkodáson át Sztálin antiszemitizmusáig; az ellenforradalom „lényege az eredetmítikus gondolkodáshoz való visszatérés” (255. o.), ezért elméletének kidolgozói között első helyen szerepel Nietzsche (és olyan kritikusai, mint Lev Sesztov és Lukács György), majd Carl Schmitt és Spengler mint ellenforradalmi mítoszok kialakítói, amelyeket aztán az olasz fasizmus és a német nemzetiszocializmus ültetett át a gyakorlatba; az ellenforradalom másik jellemzője, hogy „forradalom az ellenkező irányban: nem a premo- dernből előre a modembe, hanem a modemből vissza a premodembe”. (331.); Lenin „iniciatíváinak” Mussolini „iniciatívái” felelnek meg, amelyeket a sztálini, illetve a hitleri „elfajulás” követett. Ezt a sok mindent egyetlen folyamatos elbeszélésben nem lehetett volna elmondani. Ezért Lendvai kitalált egy új műfajt: az általa kiválasztott és összefüggésbe helyezett témákat a szakirodalom alapján tárgyalja, mégpedig úgy, hogy könyveket, tanulmányokat ismertet, s ezeket kommentárral látja el. Van, ahol ez a kommentár csak egy-két bekezdés, s van, ahol külön tanulmánnyá terebélyesedik. Az ismertetett-értelmezett művek - melyek között vannak kézikönyvek, de vannak folyóiratokból előásott cikkek is - túlnyomó többsége egymást követi, egymásból következik és gyakran egymással vitázik. Lendvai ilyenkor rokonszenvesen visszafogott, nem akar döntőbíró lenni eldöntetlen vagy eldönthetetlen tudományos vitákban. A könyv emiatt rendkívül informatív (a 20-21. századi történelemmel foglalkozó minden bölcsész számára ajánlott olvasmánnyá tenném), hangja objektív. Ugyanakkor a „szubjektív” szerzői jelenlét - már az értelmezett művek kiválasztásában, s persze még inkább összefüggésbe állításában - végig érezhető, s ez teszi az olvasót is együttgondolkodó vitapartnerré - s van min gondolkodni. (Lendvai L. Ferenc: A Gonosz birodalmai. Budapest, Áron Kiadó, 2011, 595 oldal, 3900 forint) Fórum Társadalomtudományi Szemle A tartalomból: Lanstyak István Nyelvi problémák a szlovákiai magya Hoboth Katalin Szlovákiában Sándor Eloonora a kisebbség1 Lancz Attila Cuth Csaba jog és gyakorlata a. SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com A gonosz megértése
