Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-01 / 227. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 1. www.ujszo.com RÖVIDEN Özönlenek a honosítási kérelmek Budapest. Már több mint 150 ezer határon túli magyar kérelmezte az egyszerűsített honosítást, és eddig több mint 55 ezren tettek állampolgársági esküt - tájékoztatott a nemzetpolitikai államtitkárság. A legfiatalabb kérelmező három hetes, míg a legidősebb 104 éves volt. Hetente közel 4 ezer kérelmet adnak be - Wetzel Tamás miniszteri biztos adatai alapján ez megfelel az előzetes hatástanulmányban prognosztizált adatoknak. Egyszerűsített honosítási kérelmet 72 külképviseleten, 1 264 polgármesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálatán és március 15-étől 29 kormányablaknál lehet beadni. (MTI) Buliknak lőttek Pozsony. December 1-jével lemond tisztségéről Ľubomír Bulik vezérkari főnök és civilbe vonul. Ľubomír Gaiko (SaS) szerint közös megegyezéssel távozik, utódjának neve egyelőre ismeretlen. A védelmi miniszter hozzátette: a minisztériumra új kihívások várnak, az új célkitűzések teljesítésére pedig új erőre van szükség. Galko elődje, Jaroslav Baška (Smer) viszont állítja, Bulik azért távozik, mert nem tudott együttműködni egy nem kompetens miniszterrel. (SITA) Elakadtak a minimálbérnél Pozsony. Több mint három hét után újra tárgyalóasztalhoz ült a Szakszervezetek Konföderációja (KOZ) a munkáltatók és a kormány képviselőivel. A tárgyaláson részt vett Iveta Radičová kormányfő is, ez volt a KOZ egyik tárgyalási feltétele. A tárgyaló felek megint elakadtak az egyik kulcskérdésnél, a minimálbér összegénél. A KOZ 4 százalékos emelést akar, a munkáltatók egyáltalán nem emelnék a minimálbért. A vonatkozó törvény alapján, ha nincs egyezség, a kormány terjeszti be a javaslatát, ez általában az előző évi országos átlagbér emelkedéséből indul ki. Vagyis ennek alapján jövőre a minimálbér 3,2 százalékkal nőne, 327 euró- ra, de a munkaügyi minisztérium ezt sokallja, (sán, TASR) Gondban a kisebbségi napilapok Strasbourg. A kisebbségi nyelven írt napilapok Európában gyakorlatilag a túlélésért küzdenek. Ez derül ki a Gál Kinga fideszes EP-képviselő által vezetett Kisebbségi Munkacsoportnak és a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesületének (MIDAS) tegnapi egyeztetéséből. Nemcsak a gazdasági válság és ebből eredően a csökkenő reklámbevétel nehezíti a fennmaradásukat, valamint a minőségi munkát, hanem az előfizetők csökkenő száma is. Sok esetben elérhetetlen a minőségi anyanyelvi újságíróképzés is. A MIDAS-nak lapunk is tagja, (ú) .MSÄSSÄilÄl'liflSi] sá'sMsmaml mummst« tMM.HM.VS.VI Mcsismtw«' 1.M.M.M.M.M.VS öwswsmst hwíS’ p.MJV revcvc [svm: Helyszínelnek a szakértők. Martin K. BMW-je egy turócszentmár- toni iskola előtt robbant fel. (SITA-felvétel) A szervezett bűnözés elleni hivatal nyomoz Felrobbant egy vállalkozó SITA-H1R Turócszentmárton. A szervezett bűnözés elleni hivatal vette át a nyomozást a tegnapi turócszentmártoni autórobbanás ügyében - tájékoztatott Denisa Baloghová, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. Arról, hogy pontosan milyen bűncselekménynek minősül az eset, a helyszínelés eredményei alapján döntenek. A rendőrség feltételezi, hogy a nyombiztosítás a hétvégén is folytatódik, további részletekről a nyomozás állásától függően tájékoztatnak. A helybeli, 30 éves Martin K. BMW X3-asa menet közben robbant fel a turócszentmártoni Jesenský utcában. Sajtóhírek szerint a vállalkozót a helyi kórházba szállították, ahol belehalt súlyos sérüléseibe. (SITA) Sok a panasz, egyre vadabb módszereket vetnek be az alternatív áramszolgáltatók ügynökei Elektrosokk a nyugdíjasoknak Mielőtt bármit is aláírnánk, el kell olvasni az apró betűs részt is (Miroslava Cibulková illusztrációs felvétele) Pozsony. Az alternatív áramszolgáltatók üzletkötői egyre vadabb, nemegyszer akár törvénytelen módszereket is bevetnek annak érdekében, hogy minél több új ügyfelet toborozzanak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A dél-szlovákiai városokban is tevékenykedő ügynökök egy része úgy próbál meg minél több ügyfelét szerezni, hogy a gyanútlan fogyasztókkal elhiteti: az eddigi áramszolgáltatójuk kivonul a piacról, ezért új szerződést kell aláírniuk, különben áram nélkül maradnak. „Semmi okunk nem volt arra, hogy ne higgyünk az üzletkötőnek, így aláírtuk a szerződést” - nyilatkozta lapunknak egy nevét nem vállaló galántai nyugdíjas, akit ugyanezzel a trükkel csaptak be, és aki csak azért nem tesz panaszt, mert időközben kiderült, az új szolgáltató kedvezőbb feltételeket kínál, mint a régi. Hogy az eset nem egyedülálló, azt a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet is megerősítette. „Jelenleg több panaszt is vizsgálunk, a bizonyítás azonban rendkívül nehéz, hiszen többnyire csak szóbeli információkról, egyezségekről van szó” - nyilatkozta Danuša Krkošová, a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet szóvivője. Szerinte az alternatív áramszolgáltatók ügynökeinek a nyugdíjasok a leggyakoribb áldozatai. Állítását Peter Kimijan, a Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató szóvivője is megerősítette. „Az ügyfélkapcsolati központjainkban több ezer olyan ügyfelet tartanak nyilván, akiket az alternatív szolgáltatók ügynökei csaptak be” - vallja Kimijan. Ez utóbbiak nemegyszer a hagyományos áramszolgáltatók képviselőinek adják ki magukat, akár ezek megkülönbözető jegyeit is felhasználva a gyanútlan ügyfelek becsapására. A szakemberek szerint épp ezért, mielőtt bármit is aláírnánk, érdemes alaposan elolvasni a szerződés apró betűs részeit is. Akkor sincs veszve minden, ha már aláírtuk a szerződést, hiszen a törvény szerint az aláírást követő hét napban még felmondhatjuk. Ha mégsem sikerül egyezsége jutni a szolgáltatóval, a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet megyei kirendeltségeinél lehet panaszt tenni. Ezek elérhetőségét a felügyelet internetes oldalán (www.soi.sk) találhatják meg. (mi, HN) A már ma is részvénytársaságként működő kórházak nagy része nem csatlakozott az akcióhoz Főleg az egyetemi kórházak lesznek gondban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az orvosok tömeges felmondása elsősorban a nyolc egyetemi kórházat érinti, de kisebb, nem állami kórházak munkatársai is csatlakoztak a tiltakozó akcióhoz, összesen 34 kórházban. A dél-szlovákiai, önkormányzati kórházak közül néhány ugyancsak érintett, a lapunk által megkérdezett intézmények közül viszont csak a komáromiban adta be felmondását az orvosok jelentős része. A dunaszerdahelyi kórház orvosai maradnak, Horváth Zoltán igazgató tájékoztatása szerint egyetlen felmondást sem kapott. „Ennek a tiltakozó akciónak a kapcsán egyetlen orvos sem jelezte távozási szándékát. Ez persze nem jelenti azt, hogy kollégáim nem értenek egyet a követelésekkel, de véleményem szerint van egy felesleges pont is közöttük. Mégpedig a tiltakozás a kórházak részvénytársaságokká való alakítása ellen” - nyilatkozta lapunknak Horváth Zoltán. „A mi intézményünk részvénytársaságként működik, tehát már csak ezért sem lett volna logikus, ha csatlakozunk a tiltakozáshoz. A véleményem azonban az, hogy igenis változtatni kell az egészségügy finanszírozásának rendszerén, mert most lényegében teljesen mindegy, hogy részvénytársaságként működik, önkormányzati vagy állami tulajdonú a kórház, nem kapunk elegendő pénzt” mondta a dunaszerdahelyi kórház igazgatója. Galántán hasonló a helyzet, Drahomíra Bollová, a Szent Lukács Kórház igazgatóhelyettese elmondta, hogy a kórház nyolcvan orvosa közül eddig egyetlen orvos sem nyújtotta be felmondását. Az Érsekújvári Egyetemi Kórházból 22-en mondtak fel az ott dolgozó 170 orvos közül. Sem Losoncon, sem Rimaszombatban, sem Nagyrőcén nem kell számolni az orvosok távozásával, a magántársaságok és nonprofit szervezetek által üzemeltetett kórházak vezetői szerint egyetlen felmondás nem érkezett hozzájuk. A rima- szombati kórházat működtető nonprofit társulás igazgatója, Rastislav Kubáň szerint nem indokolt, hogy a kórházuk orvosai ilyen formában tiltakozzanak. Július Höffer, a losonci kórház igazgatója szerint maradnak az orvosaik. Királyhelmecen az igazgató, Hencel Klára tájékoztatása szerint a 22 orvos közül senki sem távozik. Beigazolódni látszik a Keletszlovákiai Onkológiai Intézet vezérigazgatójának prognózisa is, mely szerint nem tartanak attól, hogy orvosaik tömegesen felmondanának. A több mint öt éve részvénytársasággá alakult kassai intézményben egyetlen orvos sem adta be eddig a felmondását. Ott az orvosok átlagfizetése 2027,02 euró, az egészségügyi nővéreké 970,42 euró. (sán, vkm, szász, jéem, leczo, mm, SITA) Maroš Šefčovič uniós biztos szerint az euróövezet tagállamai nem akarnak kivételekről tárgyalni Nagy nyomás nehezedik Pozsonyra ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Brüsszel. Hatalmas nyomás nehezedik az eu- rómentőöv (EFSF) bővítéséről való szavazás miatt Pozsonyra - állítja több elemző. Meggyőződésük, az Európai Bizottság mindent elkövet annak érdekében, hogy Szlovákia is megszavazza a bővítést. A szlovák kormány egyelőre csak abban tudott megegyezni, hogy az euróvezet tagállamai közül nálunk fognak utolsóként szavazni az EFSF-ról. Erre még az Európai Unió következő, október 17-18-ra tervezett csúcstalálkozója előtt sor kerül. Maroš Šefčovič szlovák uniós biztos tegnap az Ivan Gašpa- rovič államfővel folytatott tárgyalás után kijelentette: az euróövezet többi tagállama soha nem fog beleegyezni olyan megoldásba, hogy Szlovákia megszavazza a mentőöv bővítését, ugyanakkor nem vesz részt a finanszírozási keret bővítésében. „Ez a lehetőség szerintem tárgyalóasztalra se kerül, erről senki nem fog vitát nyitni” - mondta Šefčovič, hozzátéve: mindez csak felvetés, ugyanis Pozsony mindeddig nem juttatott el hivatalosan ilyen javaslatot Brüsszelbe. Az SaS továbbra is elutasítja a mentőcsomagot, ezt Richard Sulik pártelnök csütörtökön, a német közszolgálati ARD tévéállomás vitaműsorában is megismételte. Anne Will műsorvezető azt kérdezte tőle, hogy ha a pártja a Szabadság és Szolidaritás nevet viseli, akkor miért nem tud szolidáris lenni Görögországgal. „Mert a görögök nyugdíja körülbelül 1600 euró, most 20 százalékkal lefaragják, 1250-re. A szlovák nyugdíjak átlagos összege 360 euró. Azt gondolja, olyan szolidáris megoldás közölni a szlovák nyugdíjassal, hogy megemeljük az áfát, hogy a görög nyugdíjas legalább az 1250 euróját megkapja? Ennek semmi köze a szolidaritáshoz” - mondta Richard Sulik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilap demaAz SaS továbbra is elutasítja a mentőcsomagot, ezt Richard Sulik az ARD vitaműsorában is megismételte. gógnak nevezte Sulik kijelentéseit, mondván, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint az átlagos görög nyugdíj 2007-ben 617 euró volt. A lap ugyanakkor megjegyezte: meg kellene hallgatni az kisebb országok, pl. Szlovákia véleményét is. „Eddig Németországban a mentőövről szóló vita színtiszta német vita volt. A számtalan, erről a témáról szóló vitaműsorban is csak kevés külföldi vendég szerepelt, ugyanis senkit nem érdekel, mi a véleménye a többi európai országnak erről a kérdésről, mindezt annak ellenére, hogy állítólag »európai szolidaritásról« van szó”-írjaaFAZ. Szlovákia részvállalása a mentőövben nem egész egy százalék. A változások után 4,4 milliárd euró helyett 7,7 milliárd eurós garanciát vállalna. A csomag szempontjából a Der Spiegel hetilap szerint nagyobb baj lenne, ha például Hollandia nem szavazná meg, mely 6 százalékos, 44,5 milliárd eurós garanciát vállalt. (dem, SITA)
