Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-05 / 205. szám, hétfő

HIRDETÉS www.ujszo.com Egészség ■ 2011. szeptember 5. GYÓGYHÍREK-REKLÁM 13 Tartósan csökkenti a fájdalmat a Sopronban végzett rTMS-kezelés Arra a kérdésre, hogy van-e olyan ember, akinek még soha nem fájt semmije, a válasz egyértelműen az, hogy nincs. A fájdalom ugyanis ugyanolyan tünet, mint a láz. Egy biz­tos: valami oka van. Ebből következik a legfontosabb feladat: kideríteni a fájdalom okát. Dr. Málly Juditnak, a soproni neuroreha- bilitációs központ orvos igazga­tójának, egyetemi magántanár­nak gazdag tapasztalatai vannak a fájdalom kezelésében. Speciális módszerrel, az ún. transcranialis mágneses stimulációval (TMS) számtalan esetben hatásosan csil­lapította a fájdalmat. Mielőtt a kezelésről kérdez­ném, kérem, vázolja fel, hogy mi okozhat fájdalmat? Sok minden, például gyulladás, daganat, vagy az az állapot, amikor az idegszálakra nyomás nehezedik. Nem ritka az sem, hogy nem talál­ják meg az okot, vagy nincs is ok, csak a fájdalom. Ebben az esetben fájdalom szindrómáról beszélünk. Ilyenkor a szakembernek egy fel­adata van: csillapítani a fájdalmat. Az rTMS-kezelés lénye­ge, hogy a nagy erejű változó elektromágneses tér áramot indukál az idegrendszerben... Hogyan? Több lehetőség is van rá. Különböző hatásmechanizmusú gyógyszerekkel, fizioterápiával vagy az agy direkt ingerlésével, esetleg az ideggyökök stimulálá- sával. Minden fájdalomcsillapító al­kalmas a fájdalom szindróma kezelésére? Az első csoportot a nem szteroid gyulladáscsökkentők alkotják, melyek befolyásolják a prosztaglandin-anyagcserét. Az adagolástól függően csillapítják a fájdalmat és a gyulladást, a lázat, s szerepük van a trombózis meg­előzésében is. Mellékhatásként fekély képződhet a gyomorban és a bélrendszerben. Viszont a fizioterápiának nin­csenek kellemetlen mellékhatá­sai... Valóban, viszont a hatása csak egy területre korlátozódik. Különböző hőkezelésekkel (hi­deg, meleg), ultrahanggal, egyen­áramú elektromos kezeléssel (galván) és gyógyszer kombinálá­sával a bőrfelületen keresztül (iontoforézis) lokálisan tudja a fájdalmat csillapítani. Előnye, hogy a szisztémás keringést alig érinti, és nincs olyan mellékhatá­sa, mint a fent említett gyógysze­reknek. Legtöbb tapasztalata viszont a központi idegrendszer közvet­len ingerlésével van... Elöljáróban annyit mondanék, hogy a központi idegrendszert közvetlenül a koponyán keresztül az ún. repetitive transcranialis mágnes stimulációval (rTMS) le­het ingerelni. Az rTMS-kezelés Sopronban a Neuro Rehabilitációs Intézetben hatásosan kezeljük a különböző eredetű bénulásokat: az agyvérzést, az agyi infarktust, a gerincvelősérülést, az újszülöttköri bénulást. A megfelelő agyterületek direkt ingerlésével (rTMS) • javítjuk a memóriát, • csökkentjük a görcsös fájdalmakat A speciális eszközökkel végzett tornával elősegítjük a béna végtagban a mozgás beindulását. Napi 3-4 órán át foglalkozunk a betegekkel. A gyerekek és felnőttek gyógyulása felgyorsul. www.neurorehab.hu, tel.: +36203920031, Cím: Sopron, Major-köz 3. MP91100568 lényege, hogy a nagy erejű válto­zó elektromágneses tér áramot indukál az idegrendszerben, így a koponyán kívülről fájdalmatla­nul ingerelhetők az agykéreg kü­lönböző területei és pályakapcso­latai. A motoros kéreg és pálya­kapcsolatainak ingerlése csök­kenti a fájdalmat. Ezt a nem invazív eljárást több napon át kell ismételni, s az rTMS hatása több hónappal meghaladja a ke­zelési periódust. Milyen fájdalmak csökkenthe­tők ezzel az ingerléssel? Nagyon gyakori a nyak-, hát- és derékfájdalom, mely a karba és a lábba sugárzik. Sokszor műteni akarják, de előtte érdemes meg­próbálni az rTMS-kezelést. Ha már megműtötték a pacienst, de a műtét után sem szűnt meg a fájdalom, ebben az esetben segít­het az rTMS-kezelés. Meg kell említeni a fejfájást is. Ha nincs kimutatható oka, akkor az rTMS-kezelést kell alkalmazni. Nem veszélyes ez a beavatko­zás? Azt kell mondanom, hogy nem, teljesen veszélytelen. Léteznek invazív beavatkozá­sok a fájdalom megszüntetésé­re? Igen. Például elektródok behelye­zése a motoros kéreg fölé a kopo­nya megnyitása után vagy a ge­rincvelői ideggyökökre helyezve. Véleményem szerint az az ideális, ha először az rTMS-kezelést vé­gezzük el, s ha az eredményes, akkor utána esetleg a koponya megnyitásával elektródákat lehet a motoros kéreg fölé helyezni. Ennek azonban komoly veszélyei vannak, mint minden más műté­ti beavatkozásnak, (pr-kovács) 30, HA TUDJA A rossz alvás növeli a magas vérnyomás kockázatát A figyelemhiányos gyerekek számára veszélyes átkelni az úton Nagyobb kockázattal alakul ki ma­gas vérnyomás azoknál, akik rosz- szul alszanak éjszakánként - idézte amerikai kutatók megállapítását kedden a BBC hírportálja. A ta­nulmányban 784 páciens egészsé­gét követték nyomon, aminek so­rán úgy találták, hogy akiknél a legkevesebb volt a mélyalvás időtar­tama, azoknál 83 százalékkal na­gyobb valószínűséggel alakult ki magas vérnyomás azokhoz képest, akiknél a leghosszabb volt ez a sza­kasz. A 2007 és 2009 között lefoly­tatott vizsgálatba 65 év feletti férfi­akat vontak be, akik közül kezdet­ben egyiknek sem volt magas vér­nyomás betegsége. A tanulmány végére 243 résztvevőnél alakult ki magas vérnyomás. A vizsgálatban mérték, hogy az ön­kéntesek alvásuk közben mennyi időt töltöttek lassú hullámú, mély­alvásban, majd ennek ideje alapján csoportokba sorolták őket. A legrö­videbb időt - az alvás teljes tarta­mának mindössze 4 százalékát - mélyalvásban töltő férfiaknál 83 százalékkal nagyobb volt a magas vérnyomás kialakulásának kockáza­ta, mint a legtöbb időt - a teljes al­vás 17 százalékát - mélyalvásban töltő embereknél. A gyenge alvás­minőség - amely a lassú hullámú alvás idejének rövidülésében nyilvá­nul meg - jelentősen növeli az egyének kockázatát a magas vér­nyomás kialakulására. A kutató úgy véli, hogy bár tanulmányuk férfiak­ra összpontosított, megállapításuk a nőkre is érvényes lehet. (informed) A figyelemhiányos, hiperaktív gye­rekek hajlamosabbak balesetekre. Egy új vizsgálat szerint a közleke­désnél ez életveszélyes lehet. Az alabamai egyetem kutatói 78 hi­peraktív (7-10 éves) és 39 egészsé­ges gyereket vizsgáltak, és megálla­pították, hogy a hiperaktív gyere­kek is követik a tanácsokat („nézz mindkét irányba, mielőtt lelépsz a járdáról”), de nem úgy dolgozzák fel az információt, mint egészséges társaik, ezért számukra kevésbé biztonságos az átkelés. A vizsgálat szerint az ilyen gyerekek többet kockáztattak, azaz akkor is átsza­ladtak az úton, ha a két közeledő autó között kicsi volt a követési tá­volság. A kutatók természetesen nem magukkal a gyerekekkel kí­sérleteztek, hanem számítógépes szimulátorral. A kutatás vezetője szerint: tudtuk, hogy a hiperaktív gyerekek impulzívabbak, azt vár­tuk, hogy nem néznek majd kö­rül, mielőtt lelépnek a járdáról, de bizony körülnéztek. Éppen olyan helyesen viselkedtek, mint a kont­rollcsoport tagjai, de amikor át­mentek, sokkal kevesebb idejük volt a következő autó érkezéséüg. Kiderült, hogy nem a figyelemhi­ány és nem is a makacs viselkedés miatt veszélyeztettetek ezek a gye­rekek, hanem a végrehajtás töké­leden. Nem elég tehát a figyelemhiányos gyerekeket megtanítani arra, hogy nézzenek körül, mielőtt lelépnek a járdáról az úttestre, de sokat kell velük gyakorolni az úttesten való átkelést. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents