Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-27 / 223. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Vallásinak álcázott vita Peking. Kína visszautasította a 14. dalai láma tervét saját utódlásának meghatározásáról, s ragaszkodik a reinkarnáción alapuló kiválasztás hagyományos eljárásához, benne a tisztségnek a központi kormány általi jóváhagyásához - közölték tegnap Pekingben. A 76 éves dalai láma a hét végén kijelentette: 90 éves kora körül, miután buddhista tudósokkal konzultált, meg fogja határozni, hogy halála után megmaradjon-e a dalai láma intézménye, folytatódjon-e az újraszületett megkeresése és kiválasztása, s ha igen, miképpen. A dalai lámának nincs joga utódját kijelölni, a reinkarnációját pedig a kínai központi kormánynak hivatalosan meg kell erősítenie - mondta a kínai külügyi szóvivő. (MTI) Tömegsír Líbiában Szírt. Folytatódott tegnap Líbiában Moammer Kadhafi szülővárosának, Szirtnek az ostroma. A NATO légicsapást mért a Kadhafi-ellenes erők által körülzárt városra, ahonnan újabb több száz civil menekült el. A líbiai hatóságok vasárnapi közlése szerint több mint 1270 tetemet tartalmazó tömegsírt találtak a fővárosban. A tömegvérengzést állítólag Kadhafi erői követték el 1996-ban a Tripoliban lévő Abu Szalim börtönben. (MTI) Vatikáni cáfolat Freiburg. A Vatikán ta- gadólag válaszolt egy olasz lapban megjelent szóbeszédre, miszerint XVI. Benedek pápa a lemondásán gondolkodik annak kapcsán, hogy jövő áprilisban betölti a 85. életévét. Federico Lombardi vatikáni szóvivő azt mondta, a pápa jól van, most fejezett be egy nagyon intenzív utazást, és az egészségi állapota szempontjából ez az utazás igazi siker. (MTI) Szemet szemért Teherán. Az ősi talió - szemet szemért - elv alapján félig megvakítottak Iránban egy férfit büntetésül azért, mert pár éve - megbízást teljesítve, átszámítva 100 dollárért - savval leöntött és szinte teljesen megvakított egy nőt. Az ítéletet egy tehe- ráni kórházban hajtották végre. (MTI) Nem várható gyors döntés - ha ma rendeznék a szavazást, a palesztinok nem kapnának elég támogató szavazatot Hosszas alkudozás kezdődött a BT-ben A múlt péntek, az ENSZ-ben benyújtott felvételi kérelem óta Mahmúd Abbász elnök a palesztin tömegek bálványa lett (TASR/AP-felvétel) New York. Rendkívül nehéznek ígérkezik a palesztinok harca, amellyel az ENSZ BT kilenc tagjának a támogatását akarják megszerezni ahhoz, hogy államként ismerje el őket a világszervezet. A BT tegnap zárt ajtók mögött kezdte meg a konzultációkat a palesztin ENSZ-tag- ság kérdéséről. ÖSSZEFOGLALÓ Diplomaták szerint semmi esetre sem várható gyors döntés. Normális esetben a testület legföljebb 35 nap alatt tekinti át és véleményezi a tagságra vonatkozó kérelmet. A15 tagú BT legalább 9 tagjának igenlő szavazata hiányában Washington megúszná azt a kellemetlenséget, hogy vétójával gátolja meg a palesztinok ENSZ-beli státusának fölértékelését. Közvetlenül a hivatalos vita tegnapi kezdete előtt diplomaták arról számoltak be, hogy a palesztinok csupán 6 biztos támogatóra számíthatnak a BT- ben: Kínára, Oroszországra, Brazíliára, Libanonra, Indiára és Dél-Afrikára. Libanont leszámítva ezek az államok alkotják az ún. BRICS-csoportot: feltörekvő országok olyan csoportját, amelynek gazdasági és politikai súlya egyre növekszik a mai glo- balizált világban, miközben Európát és az USA-t újabb recesszió fenyegeti. Érdekes, hogy a BRICS-álla- mok a jelek szerint nem próbálják meg latba vetni tekintélyes súlyukat - amit pedig gyakran megtettek kereskedelmi és pénzügyi kérdésekben - a palesztin kérdés sikerre vitele érdekében. Lényegében ugyanolyan magatartást tanúsítanak, mint általában szoktak. „Ha ma rendeznék a szavazást a BT-ben, a palesztinok nem kapnának elég támogató szavazatot, az USA-nak pedig még vétót sem kellene emelnie” - mondta egy nyugati diplomata a brit hírügynökségnek. Ennek ellenére Washington továbbra is elszigetelt a Biztonsági Tanácsban. Ennek oka az Izraelnek nyújtott merev támogatás. Az ENSZ tagállamainak többsége szerint éppen Izrael az, amely mindent megtesz a palesztinokkal folytatott béketárgyalások szabotálásáért. Az USA elszigeteltségét jól mutatta, hogy egyedül az ő ENSZ-nagykövete ellenezte a zsidó telepekről szóló ENSZ-ha- tározatot a BT-ben. A testület többi 14 tagja - beleértve Amerika európai szövetségeseit, a briteket és a franciákat is - szembehelyezkedett Washingtonnal és Izraellel, s támogatta az előterjesztést. Az európaiak most abban értenek egyet Washingtonnal, hogy a palesztinok mostani kezdeményezése oktalan, és hajlanak az elutasítására. Ugyanakkor egészen másként ítélik meg a közel-keleti kérdéskört. (MTI, ú) Az ellenzék nem hisz Ali Abdallah Szaleh választási ígéretének Arab tavasz: Jemen lehet a következő ÖSSZEFOGLALÓ Szanaa. Porhintésnek nevezte tegnap a jemeni ellenzék Ali Abdalláh Száleh elnök vasárnapi, választásokra tett ígéretét. Az USA azonnali hatalomátadásra szólította őt fel, a külügyi szóvivő szerint Washingtont rendkívül aggasztják a jemeni események, mert már túl sokan vesztették életüket. Száleh elnök televíziós beszédében bejelentette, hogy kész választások útján megválni a hatalomtól. Közölte, az öböl menti monarchiák kezdeményezésének megfelelően kész átadni a hatalmat „választás és előrehozott elnökválasztás útján”. A szomszédos országok a lemondását kérték. Válaszul Mohamed Kahtán, az ellenzéki parlamenti pártokat tömörítő koalíció szóvivője tegnap kijelentette: Száleh csupán kibúvót keres, nincs mód a politikai rendezésre, a forradalom folytatódik. Száleh beszéde azt bizonyítja, hogy továbbra is ragaszkodik a hatalomhoz, és elutasítja az öböl menti arab orAli Abdalláh Száleh (TASR/AP) szágok kezdeményezését. Száleh első ízben mondott televíziós beszédet azóta, hogy pénteken meglepetésszerűen visszatért Szaúd-Arábiából, ahol egy merényletben elszenvedett sebeit kezelték. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) javaslata értelmében Szálehnek meg kell bíznia az ellenzéket a nemzeti megbékélési kormány megalakításával, ő maga pedig érinthetetlenségének és büntethetetlenségének megőrzése mellett távozna a hatalomból. Eközben az ország északi részén megölték a köztársasági- gárda egy Szálehhez hű tábornokát, Abdalláh al-Kulejbit. Harminc katonáját egy törzs fegyveresei túszul ejtették, miután megtámadták a hadsereg támaszpontját. Ebben a körzetben a gárdának legalább öt támaszpontja van. Az ezeken állomásozó, Szálehhez hű katonák akadályozzák, hogy a felkelők oldalára átállt Ali Mohszen al-Ahmár tábornok egyesítse a Szanaa egy részét és az északi térség egyes körzeteit birtokló csapatait. A hadsereg és a felkelők összecsapásaiban az utóbbi héten 170-en haltak meg. Az USA korábban nyíltan közölte azt is, nagyon aggasztja, ki jön Száleh után, aki szövetségese volt az Arab-félszige- ti al-Kaida jemeni központú szárnya elleni küzdelemben. Száleh 1978-ban, egy olyan időszakban lett Észak-Jemen irányítója, amikor a déli országrész különálló kommunista állam volt és a két rész egyesülése, 1990 óta irányítja az egységes országot. (MTI, ú) Több mint ötven év után először baloldali többség a francia szenátusban Sarkozy rémálmát Beinek hívják ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Történelmi győzelmet aratott a francia baloldal, alig hét hónappal az elnökválasztás előtt a szenátusi választásokon. Vasárnap a felsőház tagjainak felét választották újra, s az V. köztársaság történetében először kerültek többségbe a szocialisták. Gérard Larcher, a szenátus konzervatív elnöke tegnap elismerte a kormánypárt vereségét, miután bizonyossá vált, hogy a baloldal megszerezte az abszolút többséghez szükséges 23 helyet. Larcher helyét valószínűleg Jean-Pierre Bel, a szocialisták felsőházi csoportjának vezetője veszi át. Francois Fiiion kormányfő annyit mondott: tudomásul veszi az ellenzék előretörését. Szerinte a szenátusi választásokat a kormányzó párt megosztottsága jellemezte. „Az igazság pillanata jövő tavasszal jön el. A csata ma este elkezdődött” - olvasható a miniszterelnöki közleményben. A 348 tagú szenátus a területi közösségek képviseletét biztosítja, tagjait közvetett és bonyolult módon választja egy elektort testület, amely a mintegy 150 ezer önkormányzati képviselőből áll. Közülük vasárnap 72 ezren vonultak az urnákhoz, hogy 170 szenátort válasszanak újra, hat évre. Mindennek elsősorban pszichológiai hatása lehet hét hónappal az elnökválasztás előtt. Az alkotmány értelmében a nemzetgyűlés mondja ki az utolsó szót a törvényjavaslatokról, így a felsőház gátolhatja, de nem akadályozhatja meg a Nicolas Sarkozy elnök kormánya által benyújtott törvények elfogadását. A helyzet érdekessége: a szenátus elnöke a második ember a hivatali rangsorban az államfő után, és a helyébe lép, ha az elnököt valami akadályozza hivatala ellátásában. Vagyis: Sarkozy számára rémálom lehet, hogy szükség esetén Jean-Pierre Bel helyettesítené őt. (MTI, ú) Kudrin mehet Kirúgják a bírálót Moszkva. Dmitrij Medvegy- ev orosz elnök tegnap lemondásra szólította fel Alekszej Kudrin pénzügyminisztert. „Önnek nagyon gyorsan döntenie kell, és még ma választ kell nekem adnia” - fogalmazott az elnök. A tőzsde negatívan reagált a hírre. Medvegyev a modernizációs bizottság ülésén, Dimitrovgrádban beszélt, Kudrin jelenlétében. Szombaton bejelentették, Vlagyimir Putyin jelenlegi kormányfő lesz az elnökjelölt, és Medvegyev az elnökválasztás után kormányfőként dolgozik tovább. A liberálisnak tekintett pénzügyminiszter a hét végén az USA-ban kijelentette: a Medvegyewel fennálló nézeteltérései miatt úgy véli, hogy a következő kormányban már nem dolgozhat. (MTI) Zapatero végnapjai Választanak a spanyolok Madrid. Jósé Luis Rodriguez Zapatero szocialista kormányfő tegnap feloszlatta a spanyol parlamentet, és november 20-ára kiírta a választásokat. Ezzel megkezdődött a választási kampány is, amelynek központi témája a rossz gazdasági helyzet lesz. Az országban a munkanélküliség 21 százalékos, és folyamatosan csökken a befektetők bizalma. A legújabb felmérések szerint ha holnap választanának, a konzervatív, Mariano Rajoy vezette Néppárt sima győzelmet aratna. A szavazatok 46 százalékával 185- 189 képviselőt küldhetné a 350 fős törvényhozásba. A kormányzó szocialistáknak viszont azt jósolják, hogy a párt történetének legnagyobb vereségét fogják elszenvedni. (TASR) Az első afrikai nőként kapott Nobel-díjat Elhunyt a Fák Anyja MTl-HÍR Nairobi. Elhunyt Wangari Maathai kenyai környezetvédő, akit 2004-ben az első afrikai nőként Nobel-békedíjjal tüntettek ki a fenntartható fejlődésért, a demokráciáért és a békéért tett erőfeszítéseiért - jelentette be tegnap az általa alapított Zöld Öv Mozgalom. Wangari Maathai egy nairobi kórházban hosszú ideje rákbetegsége miatt kezelték, 71 éves volt. A neves környezetvédő 1977-ben indította el a legnagyobb afrikai faültetési programot, a Zöld Öv Mozgalmat, amelynek keretében 40 millió fát ültettek Afrika- szerte. Az elmúlt 150 évben a brit gyarmatosítás és a kenyai farmerek tevékenységének következtében Kenyában eltűnt az erdők kétharmada. Az ország területének mindössze két százalékát borítja most erdő. Maathai szembeszállt Daniel Arap Moi Wangari Maathai 2004-ben (TASR/AP) kenyai elnök diktatórikus rendszerével, ezért rendszeresen zaklatták a 70-es és 80-as években. 2002-ben választották be a kenyai parlamentbe, 2003-ban pedig az ország környezetvédelmi államtitkára lett. Hazájában mindenki Mama Micikém, a FákAnyjakéntismerte.
