Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-24 / 221. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2011. SZEPTEMBER 24. REJTVÉNYSZIGET 15 kzatos világban lógiai ismereteinek bővítése , amelyek feljogosítják arra, ítélésén mutathasson irányt katlanoknak az álmok labi- )an. íindig érdekelt az álmok vi- légsem öncélú kíváncsisko- stett el ahhoz, hogy az aszt- tól kezdve a számmisztikán otéria különböző területéig indenbe belekóstoljak, és uljak „álomul” - mondja. :anulás, kutatás, tapasztalat issze, míg vállalni tudtam tem egyfajta tolmácsszere- m és álmodó között, hogy n sajátos nyelvét, szimbó- dszerét lefordítsam köznapi az álomfejtéshez szükséges ódok felhasználásával. Ezt a személyiségfejlesztő trénin- án alkalmazom, az önisme- xként, de pszichológusok, higiénés szakemberek és W Abban tudok segíteni, hogy létrejöjjön egy dinamikus párbeszéd az álomfejtés során. más terápiával foglalkozók is eredményesen hasznosíthatják munkájuk során. Vannak pozitív és negatív álmok, vágyteljesítő és kompenzáló álmok, és vannak visszatérő álommotívumok, mint például az utazás, zuhanás, betörés, menekülés, agresszió, repülés. Vannak egyszerű, köznapi és bizarr álmok, olyanok is, amelyekben hiába keresnénk logikát, értelmet. Vagyis „álomul” kell megtanulni annak, aki érteni akarja az álmában történteket. Almot álmodó nélkül nem lehet megfejteni - ez alaptétel, valamint az is, hogy minden álom egyéni, egyedi, a megfejtésre nincs általános recept.- Abban tudok segíteni, hogy létrejöjjön egy dinamikus párbeszéd az álomfejtés során, az éjszakai és nappali tudat között - hangsúlyozza az álomfejtő. - Vagyis egy speciális, különleges kommunikációról van szó, amely egyben fontos személyiségfejlesztő, megismerő módszer is. Többféle tudományos kutatás van folyamatban, amelynek témája az álom. Pszichológusok és agykutatók figyelik az álom születését, menetét, alváslaboratóriumokban vallatják az agy álommal kapcsolatos titkait. E gyorsan fejlődő kutatás során any- nyit megállapítottak, hogy az álomra szükségünk van, és a lélek üzeneteire érdemes figyelni. Azt is megkockáztatják, hogy aki soha nem álmodik, az nem képes feldolgozni bizonyos lelki feszültségeket, amelyek megbe- tegítik a testet. Az álmok kutatása az ébrenlét komfortját, harmóniáját hivatott segíteni, az ember önmaga jobb megismerését érheti el álmai elemzése során. Álmainkban életünk napi problémái tükröződnek, őszinte formában, mert „az álmok nem hazudnak”, ahogy a költő írja. Mindegy, hogy pszichológus-álom- fejtő tanulmányozza az álomvilág sajátos jelképrendszerét, vagy kutatók csoportja vizsgálja az agy elektromos jelzéseinek alapján, ha a cél közös: minél többet megtudni az emberről, és a testi-lelki gyógyítás hatékony terápiás eszközévé tenni az elért eredményeket. Leopold Györgyi/MTI-press Kreatív álmok A tudósok és a művészek olykor a kreatív álmaikból merítettek ihletet és ötletet világhírű életművük megteremtéséhez. William Blake (1757-1827) korának egyik leghíresebb festője és költője volt, aki nagyon gyakran hivatkozott az álmaira ihlető forrásként. Egyik portréja alá ezt írta: „A férfi, aki Blake-et álmában megtanította festeni.” Graham Greene (19o4-1991) gyakran az álmoktól várta írói problémáinak megoldását. „Ha valamilyen gondom volt az írással, akkor elalvás előtt végigolvastam a napi penzumot, s amikor felébredtem, rátaláltam a megoldásra. Feltehetőleg álmomban jöttem rá, de az álmot reggelre elfelejtettem.” Srinivasa Ramanujan (1887- 1920) indiai matematikus azzal sokkolta cambridge-i kollégáit, hogy azt állította, zseniális megoldásait álmában Namakkal hindu isten sugallta neki. Friedrich Kekulé (1829— 1896), a genti egyetem kémia- professzora azt állította, hogy megálmodta a benzolmolekulák szerkezetét. Egy kongresszuson kijelentette: .Álmodjunk többet, uraim, s akkor talán rátalálunk az igazságra.” Hermann Hesse (1877-1962) így írt az álomról: „Ha az ember megtalálja az álmát, könnyű lesz az útja. De nincs örökké tartó álom, mindegyiket újabb váltja fel, és egyiket sem szabad fogva tartani.” (ú)
