Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-21 / 218. szám, szerda
www.ujszo.com UJSZO 2011. SZEPTEMBER 21. Iskola utca 17 A legsikeresebb közoktatással rendelkező országokban a tanárok az egyetemet végzettek felső harmadából kerülnek ki Jó iskolák kellenek, jó tanárokkal! (Fotó: sxc.hu) Az egyes országok képessége arra, hogy helytálljanak a globális tudásgazdaságban egyre inkább attól függ, ki tudják-e elégíteni a magas szintű képzettség iránt mutatkozó, egyre növekvő igényeket. Ez pedig attól függ, hogy sikerül-e jelentős javulást elérni az iskolarendszer eredményeinek minőségében. DR.TOMOLYA RÓBERT Iskolarendszerünk súlyos gondjaira, bajaira nem igazán látom, hogy a szakemberek keresnék a megoldási lehetőségeket. A rendszerváltás óta eltelt 20 év nem hozott lényegi változásokat. A 90-es években főleg Magyarországról „importálunk” némi tudást. Az utóbbi években viszont már ez is elapadt. Pedig a 2007-ben elkészült McKinsey jelentés egyértelműen megmutatja, mi a jó irány. Nem kell már kitalálni, mit és hogyan kellene csinálni. Immár 3 éve ismertek a kutatás eredmények, de visszhangra nálunk nem találtak. Mi volt a vizsgálat célja? Hogy rávilágítsanak, miért teljesítenek egyes iskolarendszerek sokkal jobban, mint mások, és minek köszönhető bizonyos oktatási reformok látványos sikere. A felmért iskolarendszerek első csoportját a PISA vizsgálatban legjobban teljesítő tíz ország alkotja: Szingapúr, Dél- Korea, Finnország, Belgium, Új-Zéland, Kanada, Hollandia, Japán, Ausztrália, Hong Kong. A második csoportba azok az országok, ill. térségek tartoznak, ahol nagyon gyors fejlődés zajlik, mert a közelmúltban bevezetett reformok máris jelentős hatással vannak a tanulási eredményekre: Anglia, Jordánia, New York, Aüanta, Boston, Ohio. Kisebb mértékben egy harmadik csoportot is vizsgáltak: a fejlődő világot, így a Közel-Kelet és Latin-Amerika országait (Bahrein, Brazília, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok). Ebben a csoportban jelenleg nagyszabású fejlesztési programok zajlanak az oktatásban is. Mitől teljesítenek jól? A közoktatás megjavítása a vüág sok országában kiemelt fontosságú feladat. S noha pár országban egyre többet költöttek az oktatásra, az iskolarendszer teljesítménye alig javult az elmúlt évtizedek során. Mondjuk nálunk nem költöttek rá sokat, és így se javult. Az eredmény ugyanis nem csak attól függ, hogy mennyit költenek az oktatásra. Annak kiderítésére, miért járnak egyes rendszerek sikerrel ott, ahol mások nem, a McKinsey jelentés készítői megvizsgálták, mi a közös a jól teljesítő iskolarendszerekben, és müyen eszközöket használnak a diákok teljesítményének fejlesztésére. Azt találták, hogy azok az iskolarendszerek, amelyek ma a világ élmezőnyét alkotják, ezt elsősorban három feltételt teljesülésének köszönhetik: 1. több tehetséges embert vonzanak a tanári pályára, 2. jobb oktatóvá képzik őket, 3. biztosítják, hogy a rendszer minden gyerek számára a lehető legjobb színvonalú oktatást nyújtsa. Három alapelv * 1 A fenti három feltétel teljesítéséhez gyakran az egész iskolarendszer átalakítására van szükség. Az ilyen reformok azonban csak akkor járnak sikerrel, ha megteremtik a közoktatás egészének, valamint minden egyes iskolának a hatékony irányítását. A tananyag is fontos, de hatékonyan működő oktatási rendszer nélkül a tanterv megváltoztatása hatástalan. Bár az egyes országok közoktatása a múltban és a jövőben nagyon eltérő utakat járhat be, e három területen mindenütt áttörést kell elérni ahhoz, hogy minden diák megfelelő tudással felvértezve hagyja el az iskolát. A végeredmény szempontjából semminek sincs akkora jelentősége, mint a három alapelvnek: 1. Az oktatási rendszer csak annyira lehet jó, amennyire jók a tanárok, akik alkotják. 2. Az eredményes tanulás elképzelhetetlen színvonalas tanítás nélkül. 3. Egy ország közoktatása csak akkor lehet sikeres, ha minden egyes gyermek sikert ér el a rendszerben. Az iskolarendszer minősége elsősorban a tanárok teljesítményétől függ! Az osztálylétszám nagysága és az oktatásra fordított összegek, vagy a tananyag összetétele ehhez képest másodlagos. Érdekes, hogy gyakorlatilag az összes iskolarendszer megpróbálkozott az osztálylétszámok csökkentésével. Ez jelentősen befolyásolta a költségvetést: a több osztály miatt több tanárra volt szükség, vagyis változatlan összeget kellett többfelé elosztani. Ráadásul, mivel a kisebb osztályok fenntartásához több tanárra volt szükség, a rendszer kevésbé lehetett válogatós az erre a pályára jelentkezőkkel szemben. Es megint oda jutottunk, hogy az oktatási rendszert csak jó tanárokkal lehet elképzelni. Számtalan beszámoló és statisztikai adat bizonyítja, hogy kiváló teljesítmény csak akkor érhető el, ha rátermett emberek állnak a katedrán. A legsikeresebb közoktatással rendelkező országokban a tanárok az egyetemet végzettek felső harmadából kerülnek ki: Dél- Koreában a legjobb 5, Finnországban a legjobb 10, Szingapúrban és Hongkongban a legjobb 30 százalékból. Ezzel szemben a rosszul teljesítő iskolarendszerek jellemzően nem a megfelelő embereket vonzzák. Egy közel-keleti döntéshozó (ebben a térségben a tanárok hagyományosan a diplomások legalsó harmadából kerülnek ki) így foglalta össze a helyzetet: „Miből adna az, akineknincs?” Eredményes tanárok A legjobb oktatási rendszerek hatékonyabb módon választják ki a tanárképzésre a megfelelő személyeket. E mechanizmusok kialakítói felismerték, hogy eredményes tanárrá csak az válhat, aki bizonyos képességekkel már a képzés megkezdése előtt rendelkezik: fejlett írás-olvasási és számolási készség, jó kapcsolatépítő és kommunikációs képességek, készség az állandó tanulásra és a tanítás vágya. Az utolsó megállapítás is érdekes tény. Több mint 20 éve vagyok a tanári pályán. Ezalatt az idő alatt több 5. évfolyamos leendő tanárjelölt kötelező gyakorlati oktatásánál segédkeztem. Talán nem is volt olyan diák, aki ne azzal kezdte volna a gyakorlatát, hogy vagy nem akarja letanítani a kötelező óraszámot, vagy nehéz órákat nem akar tanítani, vagy inkább csak hallgatná az órákat és inkább nem is akar tanítani. Már a kötelező gyakorlati órák megtartása nehezükre esik! Én emlékszem, hogy a főiskola 5. évfolyamában diáktársaimmal már alig vártuk, hogy a volt gimnáziumunkba gyakorló pedagógusként visszatérjünk. Szigorú felvételik Szingapúrban egységes, országos hatókörű felvételi eljárást dolgoztak ki, melyet az oktatási minisztérium és az Országos Oktatási Intézet közösen irányít. Finnországban a felvételi első köre országosan zajlik, mely 2007-től a számolási készséget, írás-olvasási és problémamegoldó képességet felmérő feleletválasztós vizsgán alapul. A legjobb pontszámokat elérő jelentkezők bekerülnek a második körbe, melyet maguk az egyetemek felügyelnek. Ekkor kommunikációs képességeiket, tanulási készségüket és képességüket, valamint a tanári pálya iránti elkötelezettségüket mérik. A képzés befejezését követően a leendő finn tanároknak még egy vizsgán is meg kell felelniük, amit a majdani munkahelyükül szolgáló iskola bonyolít le. Finnországban, Hollandiában, Új-Zélandon, Ausztráliában és Angliában a kezdő bér viszonylag magas, de az OECD más országaihoz képest a későbbi emelések alacsonyak. Finnországban az átlagos kezdő fizetés és a legmagasabb tanári fizetés közötti különbség mindössze 18%. A magas kezdő fizetésekkel Finnországban a legjobbakat vonzzák a tanári pályára. A tanítás mellett már elkötelezettek, ahogy bérezésük a többi szakmával összehasonlítva csökken, általában a pályán maradnak, és csak a kevésbé elszántak hagyják ott a tanári hivatást. A siker tényezői Ez a rendszer két tényezőnek köszönheti sikerét: a jó kezdő fizetés megfelelő vonzerő a tehetséges fiatalok számára, a később relatív lemaradás miatt pedig már csak kevesen hagyják el a pályát. Hollandiában, amelyik a legsikeresebbek közé tartozik, 1990 és 1997 között a kezdő tanárok havi fizetése havi 1470 euróról 2006 euróra emelkedett, gyakorlatilag elérve a magánszektor kezdő béreit. Ezenfelül a legmagasabb bérek eléréséhez szükséges időtartamot is csökkentették 26 évről 18 évre, és azt tervezik, hogy további 3 évvel megrövidítik. Valamennyi vizsgált rendszerre igaz, hogy a megfelelő emberek vonzása szorosan összefügg a pedagógusi hivatás megítélésével. A Szingapúrban és Dél-Koreában végzett felmérések tanúsága alapján a közvélemény szerint a tanárok nagyobb mértékben járulnak bozzá a társadalom fejlődéséhez, mint bármely más szakma képviselői. Valamennyi iskolarendszerben jelen vannak az önerősítő visszacsatolások. Ha a tanítás magas státusát sikerül megalapozni, a tehetségesebb emberekből lesznek tanárok, ezáltal a szakma becsülete még tovább nő. Finnországban azzal is növelték a tanítás tekintélyét, hogy a tanári állásokat csak magiszteri (master) fokozatú egyetemi diplomával lehet betölteni. Szingapúrban úgy értek el hasonló eredményt, hogy jelentősen megszigorították a tanárképzési programot, és minden pedagógusnak évente 100 órás, az állam által finanszírozott szakmai továbbképzésen kell részt venni. Minden finn iskolában dolgoznak speciális pedagógiában jártas tanárok, akik egy évvel tovább járnak egyetemre, hogy mindezeket a készségeket is megszerezzék. Az átlagos finn iskolában hét óraadó tanárra jut egy speciális tanár, akit védőnőből, szociális munkásból, pszichológusból álló szakértő csoport segít, ha a gyerek életében nem tanulási jellegű problémák is vannak. Mitől függ akkor, hogy sikeresek legyünk? Nem mástól mint néhány egyszerű, de alapvető fontosságú oktatáspolitikai döntéstől: megbízható mechanizmusokat kell kidolgozni a tanárok kiválasztására és képzésére, a megfelelő kezdő fizetésekre és a tanári szakma tekintélyére. A sikeres közoktatási rendszerek azt igazolják, hogy az oktatás színvonala és a tanárok rátermettsége egymástól elválaszthatatlan. Sporttehetség vagy? Jelentkezz! A'Közép-európai Alapítvány (CEF) és a SLOVNAFT Rt. ötödik alkalommal hirdeti meg Az Új Európa Tehetségei elnevezésű támogatási programját. A 8-17 év közötti tehetséges fiatalok 2011. október 14-ig jelentkezhetnek és pályázhatnak támogatásra, s az Az Új Európa Tehetsége címre. Ebben az évfolyamban a pályázat meghirdetői 66 ezer eurót osztanak szét. Az Új Európa Tehetségei program célja támogatni azokat a fiatal sport-, művész- és tudóstehetsé- geket, akik szeretnék kibontakoztatni talentumukat. Az idei évfolyam abban tér el az előzőektől, hogy az első fordulóban kizárólag a spojttehetsé- gek jelentkezését várják a pályázat kiírói. Olyan alap- és középiskolásokét, akik választott sportágukban hazai és nemzetközi porondon kitűnő eredményeket érnek el. A Középeurópai Alapítvány és a SLOVNAFT Rt. hosszú távon igyekszik támogatni azokat a kivételes adottságú fiatalokat, akiknek megfelelő anyagi háttér hiányában nem lenne lehetőségük teljes mértékben kibontakoztatni tehetségüket. További információk és jelentkezési lap a www.cef.sk és a www. slovnaft.skhonlapon. A pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és a Pozsonyi Casino mellett működő V1DÉO Alapítvány 2011. november 25-ére meghirdeti a VI. Kulcsár Tibor Vers- és Prózamondó Versenyt. A versenyt az alapiskolák 8-9. osztályos tanulói, a négyosztályos gimnáziumok diákjai, a nyolcosztályos gimnáziumok 3-4. osztályos, valamint felső tagozatos diákjai számára hirdetjük meg két kategóriában. A versmondók egy szlovákiai magyar költő (ajánlott Roncsol László) művével készüljenek, a prózamondók egy szlovákiai magyar író (ajánlott Mács József) alkotásával. Jelentkezni lehet a gimnázium címén vagy a ver- seny@mtag.sk címen (ajelentkező lap megtalálható a www.mtag.sk honlapon). A jelentkezés határideje 2011. október 24. Élérhetőségek: ZŠ a Gymnázium s VJM - Magyar T annyelvű Alapiskola és Gimnázium Dunajská 13,814 84 Bratislava, telefon: 02/5296-43-15 02/52927768, fax: 02/5292-77-69.
