Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-21 / 218. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 21. Karrier - hirdetés 13 A tanári, a nővéri, a pincéri állás a teljes munkaidőben dolgozókat depresszióval fenyegeti Depressziót kiváltó hivatások Szakemberek szerint az alábbi tíz foglalkozás a teljes munkaidőben dol­gozókat depresszióval fe­nyegetheti. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ha valaki például ápoló sze­retne lenni, keressen más hivatást. Minden szakmá­nak és munkahelynek megvan a depresszióra hajlamosító tényezője. ÖSSZEFOGLALÓ Tanárok: Egyre nőnek a ta­nítókkal, tanárokkal szemben támasztott követelmények, sok- felől nehezedik rájuk egyszerre nyomás, a gyerekek, a szüleik, az iskola, az oktatásügy részéről. Adminisztratív dolgozók: Tipikusan olyan munkahely, ahol magasak az elvárások, de az illető nincs irányítási helyzet­ben, egyszóval nagy a terhelés, de kevés az elismerés. A pincérek fizetése általában alacsony, a munka kimerítő (Stanislava Smadišová felvétele) Idős- és gyermekotthoni gondozók: Egy tanulmány sze­rint gondozók közel 11 százalé­ka számolt már be depressziós eseményről. Olyanok gondozá­sa, akik legtöbbször képtelenek hálájukat vagy elismerésüket kimutatni, tehát kevés a pozitív visszajelzés, nagyon megterhelő és stresszes. Szociális munkások: Ők is a lista elején vannak. Embert pró­báló munka bántalmazott gye­rekekkel vagy krízishelyzetben levő családokkal foglalkozni, ráadásul megküzdeni a bürok­rácia útvesztőivel is. Náluk foko­zottan fennáll a kiégés veszélye. Egészségügyi dolgozók: Az orvosok, ápolók, nővérek gyakran áldozzák fel magukat erejükön felül. A hosszú, mun­kanapok, a rendszertelen beosz­tás nehezíti a munkát, és súlyos felelősség az is, hogy mások éle­te van rájuk bízva. A betegség, halál és a hozzátartozókkal való foglalkozás meglehetősen nyo­masztóan hat a hangulatra. Pincérek: A pincérek fizeté­se általában alacsony, a munka kimerítő és sokan utasítgatják őket, nem is mindig a legudva­riasabb hangnemben. A férfiak 10, a nők 15 százaléka jelentett depressziót. A deprimált dol­gozótól nem lehet energikus és motivált hozzáállást elvárni. Karbantartók, javítók: Nem jól hat az ember életszemléleté­re, ha csak olyankor hívják dol­gozni, ha valami elromlik. Rend- szertelen a munkaidő, gyakori az éjszakai műszak, és kevés a fizetés a nehéz munkáért. A ve­szélyekhez tartozik még a dolgo­zók elszigeteltsége is. Képző- és előadóművészek, írók: A kreatív embereknél a szokásosnál nagyobb arányban fordul elő hangulati ingadozás, sokukra jellemző a bipoláris be­tegség, melyhez gyakran az élet­mód is hozzájárul. Pénzügyi tanácsadók, köny­velők: Nagy felelősségű, igen stresszes munkakör, a piacot azonban nem lehet irányítani. Szerepet játszhat a bűntudat is. Kereskedők: Sokan megbízá­sos rendszerben dolgoznak, soha nem biztos a következő fizetés, a gyakori utazások, a családtól való távoliét is érzelmi megterhe­lést jelenthet. (InforMed) A megfelelő önmenedzselés semmiképpen sem egyenlő a magamutogatással vagy a kérkedéssel Ötletek, amikkel eladhatja magát az álláskereső ÖSSZEFOGLALÓ Elkötelezettség és pozitív hoz­záállás. Az álláskereső két leg­jobb barátja, ha el szeretné adni tudását, szakértelmét a munka­erőpiacon. De mi kell még az ér­vényesüléshez? Öt jó tanács, ami segíthet a pályázóknak. 1. Menedzselje önmagát! A legfontosabb feladat: eladni saját magát! Ez az, amit biztosan senki más nem fog megtenni az álláskereső helyett. Bár a legtöbb pályázó tisztában van ezzel, so­kan még mindig bizonytalanok azt illetően, miként festhetnének igazán jó képet magukról az in­terjún. Lehet, hogy mindez első pillanatban nyomulásnak tűn­het, ami nyugtalanítja, esetleg zavarba is hozza az álláskereső­ket. A megfelelő önmenedzselés azonban semmiképp nem egyen­lő a magamutogatással vagy a kérkedéssel! 2. Több vasat a tűzbe! Több száz önéletrajzot is el- küldhet egy-egy pályázó, ami­kor állást keres. Pontosan ez az, amiért jókora rakás önéletrajz tornyosul azoknak a cégeknek az asztalán, ahová pályázunk. Általában mindenki ugyanazt az életrajzot (CV) küldi el minden egyes állásra. Épp ezért érdemes lassítani egy kicsit! Hamarabb érhet célba az álláskereső, ha csupán arra a néhány hirdetés­re fókuszál, ami igazán érdekli. Ezután csak egy feladat maradt hátra: az adott cégre, pozícióra szabni a pályázati anyagunkat. 3. Döntsön tudatosan! Minden munkavállaló legfőbb célja megtalálni azt az állást, ami igazán érdekli, illetve azt a szervezetet, ahová szívesen beil­leszkedne. Ha tehát üyen hirde­tésekre koncentrál, a megméret­tetéskor is hitelesebbnek tűnhet. Azért teszi majd fel a kérdéseit az inteijúztatónak, mert igazán érdekli az adott pozíció, és nem pusztán azért, mert egy állásin- teíjún „ezt kell tennie”. Ráadásul, aki csak olyan állásokra pályázik, amelyeket tényleg érdekesnek ta­lál, nem végzi majd csalódottan, kiégve egy olyan munkahelyen, amire igazából sohasem vágyott. 4. Marginális kérdések Bármelyik pályázó akár egy ezer pontos emlékeztető listát is írhatna magának egy-egy állásin- teíjú előtt. A felsoroltak többsége azonban nem sokat segítene, ugyanis nem annyira fontos kér­dések. Azokra a pontokra érde­mes tehát fókuszálni, amelyek kapcsolatban állnak a vállalat problémáinak megoldásával. Legalább ennyire fontos megta­lálni egy olyan közösséget, válla­lati kultúrát, amibe könnyen be tud illeszkedni a pályázó. Ezeket a pontokat szem előtt tartva köny­nyen rájöhet az álláskereső, hogy bizonyos dolgok - mint például, hogy ne felejtse el kivasalni az in­gét - tényleg csak apróságok! 5. Kitartás és állhatatosság Ha mély benyomást akar kel­teni az álláskereső, meg kell ta­lálnia önmagában a bátorságot ahhoz, hogy soha, semmilyen körülmények között se csüg­gedjen! Előfordulhat, hogy akár két hónapig is hetente bombáz­nia kell pályázati anyagával a személyzeti tanácsadókat, míg egyáltalán foglalkoznának vele! Esetleg meg kell kérnie vala­kit, aki kezeskedjen érte. Aztán könnyen lehet, hogy meg kell kérnie másik ötöt is. De ekkor sem szabad elveszítem a re­ményt, menni kell tovább előre minden nap az általa előre meg­határozott úton. Ha így tesz az álláskereső, előbb-utóbb bizto­san célba talál! (Jobline, KJ) Hogyan kezeljük az idegesítő munkatársakat? Öt bosszantó kollégatípus ÖSSZEFOGLALÓ Napunk jelentős részét a mun­kahelyen töltjük, ezért ajánlatos megtanulni, hogyan kezeljük az idegeinken táncoló kollégákat. A világ tele van fura emberekkel - kezdve a kis csitritől, aki olyan hangosan csiripel a mobüjába, hogy még a saját szavunkat sem halljuk, egészen addig az el­lenszenves alakig, aki a buszon nem képes átadni a helyét az időseknek. Viszont a munka­helyen sehogy sem kerülhetjük ki a kibírhatatlan és lusta egye- deket. A Washingtoni Egyetem tanulmánya szerint, ha csak egy gyenge láncszem van az irodai csapatban (aki inkább hátráltat­ja a munkát), az is megfertőzi a többiek munkamorálját. Ezért tanuljuk meg kezelni az idegesí­tő kollégát, de előtte tudjuk meg, mely típusba tartozik! A pletykafészek. Ő az, aki mindent tud - kik bonyolódtak szerelmi kalandba, ki az, akit ki fognak rúgni; tőle minden ,.fon­tos” információt megkapunk. Észrevettük már, hogy felőlünk is minden részletre kiterjedően érdeklődik? Ne tartsunk kiselő­adást arról, milyen csúnya dolog a pletykálkodás, azt fogja gon­dolni, valami rejtegetnivalónk van, és nem kizárt, hogy csak azért is mi leszünk a cifra mesé­inek következő áldozata. Inkább tereferéljünk vele a sztárokról, ne a munkatársakról. Ha mégis kitálal a főnök házassági gond­jairól, hozakodjunk elő inkább a celebek problémáival, vagy a leg­újabb sorozat szövevényes cse­lekményével. Na de ha ez se válik be, és még mindig faggatózik ró­lunk, győzzük meg, hogy mi va­gyunk a világ legunalmasabb te­remtése. Részletesen ecseteljük a hétvégéinket, amikor az anyu- kánkkal/feleségünkkel/férjünk- kel süteményt sütünk vagy egyéb unalmas történettel traktáljuk. Aki mindig a reflektorfényben kíván lenni. Soha nem kotorász­na az asztalunkon, de valahogy mindig kihúzza belőlünk az öt­leteinket, és úgy adja elő, mint­ha a saját fejéből pattant volna ki. Amint előhozakodnánk az elképzeléssel, ő lesből támad, és természetesen beelőz az el­gondolással - ami miénk lenne eredetileg -, és mielőtt kérdőre. vonnánk, rájövünk, hogy múlt héten erről beszéltetek; persze ez idő alatt bőven a feledés homá­lyába merült, ki az igazi géniusz a csapatban. A jövőbeli félreér­tések elkerülése végett mindent vessünk papírra. Ha egy ötletet szeretnénk prezentálni, küldjük el e-maüben minél több ember­nek, ezzel maradéktalanul alá­támasztjuk a munkánk eredeti­ségét, mivel ott díszeleg a pontos dátum és a nevünk. Egy másik jó módszer, hogy azonnal megke­ressük a főnököt, amikor megfo­galmazódik bennünk az ötlet. A panaszhercegnő. A kávé po­csék. A főnök goromba. A felső vezetés úgysem ért semmihez. És senki nem fogja fel, hogy ő a szívét-lelkét kiteszi ezért a cégért. Nem könnyű minden nap végig­hallgatni a panaszáradatot, igaz? Húzzuk elő a tarsolyunkból azt az egyetlen tulajdonságot, amit ki nem állhat: az optimizmust. Tuti, hogy gyorsan keres mást, akinek elsírhatja búját-baját. A tökéletes kisasszony. Heten­te ínycsiklandozó süteménnyel lepi meg a brigádot. Az értekez­leteken szemtelenül jó ötletekkel áll elő az új projekttel kapcsolat­ban, hihetetlenül kezdeménye­ző, röviden szólva túlontúl töké­letes. Ha már-már visszatetsző ez a tökély, beszéljünk vele őszin­tén: mondjuk el, hogy nagyszerű dolog, ha valaki ennyire szen­vedélyes a munkában, de sokat segítene nekünk és a többieknek is, ha közösen vitatnátok meg a feladatokat, és nem egyes egye­dül akarna megoldani mindent. A kóros munkakerülő. Nem arról van szó, hogy nem csinál semmit, hiszen képes órákig szervezni (természetesen mun­kaidőben) a következő házibu­liját. De a cégért még a kisujját sem hajlandó mozdítani, és vala­hogy mindig eléri, hogy senki ne mártsa be. Először is, ne fedez­zük tovább - akkor sem, ha rövid távon a mostani projektetek vagy a részlegetek látja kárát. Érd el, hogy a felettes még világosabban konkretizálja a határidőket és azt, hogy kinek mi a feladata, ez­után biztos, hogy hamar lehull a lepel az anti-munkahőséről. Tu­datosítsuk, egy idő után a mun­kakerülőt - és a hozzá hasonló „mérgező” típusokat - tetten érik. (Cosmo, FN) ALLASHIRDETESEK A hidaskürti Középfokú Magán Szakközépiskola LEHETŐLEG ÉRETTSÉ­GIVEL ÉS FELTÉTLENÜL GYAKORLATTAL RENDEL­KEZŐ SZAKÁCSOT keres. Jelentkezés írásban a 925 07 Hidaskürt - Mostová 53 pos­tacímen és a 0905/430 872- es telefonszámon. GAk-188 ♦ Asztalosmunkát vállalok. Tel: 0905/836 918. MR9113447 ♦ Gyerekfelügyeletet vállalok angol nyelven is. 0908/225 029, DS. MR9113451 ♦ Asztalosműhely a Dunaszer­dahelyi járásban felvesz CNC- kezelőt. Telefonszám: 0905/162 501. MR9113455 A hidaskürti Középfokú Magán Szakközépiskola nagymegyeri kihelyezett részlege pincér-szakács szakoktatót keres. Jelent­kezés írásban a 932 01 Veľ­ký Meder, sídl. M. Corvina 2038/53 postacímen és a 0905/745 356-os telefon­számon. GAk-189 ♦ Ajtók és ajtótokok gyártásával foglalkozó B.E.N. cég somotjai részlegébe keres azonnali belé­péssel csomagolónőket Somorja környékéről, valamint gépészt CNC gép kezelésére. Tájékozta­tás: 0915/495 759, Mgr. Veszp­rémi Valéria. MR9113436 ♦ Brigádost keresek gyümölcs­levek árusítására, Dunaszerda- helyre. 0903/693 435. MR9113493 ♦ Megbízható gondozónőt al­kalmaznánk hosszú távra Nagy- megyerről, esetleg környékéről. Tel.: 0915/724303. MR9113456 Szakképzett homlokzatiáll- vány-építőket (építőcsopor­tot) alkalmaznék Nagyme- gyer-Komárom által beha­tárolt területről. Tel.: 0905/251020. MR9113465 Tapasztalattal rendelkező sofőrt keresek nemzetközi fuvarozásra KN környéké­ről. Tel.: 0905/716574. MR9113467 ♦ Gyakorlattal rendelkező ka­mionsofőrt felveszünk a DS já­rásból azonnali belépéssel. Tel.: 0911/811449. MR9113468 Budapesti székhelyű, magyar kereskedelmi vállalat kereskedelmi képviselőt keres Szlovákia területére. Elvárások: s saját gépkocsi •s szlovák-, magyarnyelv-tudás kreativitás, megbízhatóság kereskedelmi érzék Jelentkezés levélben vagy e-mailben, magyar nyelvű önéletrajzzal és fényképpel: Cím: Euroclassic Kft. Budapest 1025, Ferenchegyi út 11., Hungary E-mail cím: tfarago@ieuroclassic.hu MP91100484

Next

/
Thumbnails
Contents