Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-17 / 215. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 17. Kultúra 7 „Arra törekszünk, hogy egy nemzetközi, komoly filmfesztivált hozzunk létre Magyarországon" Márai helyett Kádárról forgatott A CineFest idejére Miskolc filmes mekkává válik (Forrás: cinefest.hu) Muszatics Péter, a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál kommunikációs igazgatója saját munkásságáról is mesélt a ma kezdődő, kilencna- pos fesztivál kapcsán, amelyen 12 nagyjáték- film lesz versenyben, a panorámaprogramban pedig 12 további mozifilmet, 30 kisjátékfilmet és 10 dokumentumfilmet is láthat a közönség. HAVRAN KATALIN Milyennek ígérkezik az idei évad versenyprogramja? Tavaly remek kritikát kapott a fesztivál, különösen a versenyprogram, amelyet többen minden idők legjobb Magyar- országon vetített versenyfilmprogramjának kiáltottak ki. Idén a nagyjátékfilmeket Csákvári Géza művészeti vezető állította össze. Kizárólag ősbemutatókat vetítünk, ezen belül az amerikai független filmre összpontosítunk, és olyan európai fiatal filmesek alkotásait vetítjük, akik első vagy második nagyjátékfilmü- ket készítették. A panorámaprogramban olyan magyar származású filmeseket mutatunk be a közönségnek, akik annak idején óriási karriert futottak be Hollywoodban, Londonban, Párizsban, Berlinben, de mivel a kommunizmus alatt távoztak Magyarországról, nem igazán ismeri őket az itthoni közönség. Két éve például Emeric Pressburgert, az Oscar- díjas angol forgatókönyvírót mutattuk be a közönségnek, 2010-ben pedig egy Korda Zol- tán-konferenciát tartottunk. Idén Gabriel Pascallal fogunk foglalkozni, aki G. B. Shaw- filmadaptációkat készített. Rajta kívül Szőts István rendezővel is, akinek jövőre emlékezünk meg születése századik évfordulójáról, és aki hetven éve készítette az Emberek a havason című filmjét, amely a legelső jelentős nemzetközi sikereket arató magyar filmnek számít. Tegyük hozzá, Szőts Röpirat a magyar filmművészet ügyében című könyve, melyben a magyar filmszakma átalakulásáról ír, aktuálisabb, mint valaha. Milyen távlati célokat tűztetek ki magatok elé? Berlin és Karlovy Vary nyomdokaiba akar lépni a fesztivál? 1989 előtt egyedül Karlovy Varyban működhetett jónevű filmfesztivál. Magyarországon a kultúrpolitika nem nagyon támogatta az ez irányú törekvéseket. Azóta viszont eltelt húsz év, és idén nyolcadik fesztiválunkat kezdjük. Távlati céMuszatics Péter (Képarchívum) lünk, hogy nemzetközi mércével mérjék a fesztivált. Ehhez viszont még legalább tíz évre lesz szükség. Beszéljünk egy kicsit a személyes munkásságodról is. Tervbe vetted egy Márai- film forgatását... Paradoxon, hogy Márai világhírű író, Magyarországon is rendkívül népszerű, mi 2003 és 2005 között minden követ megmozgattunk, ennek ellenére mégsem találtunk támogatót a film forgatásához. A magyar filmszakma átmeneti helyzetet él meg. Teljesen abszurd módon Kádár Jánosról forgattunk végül filmet, mivel erre akadt finanszírozó, és a producer kért fel rá. Én magam soha nem gondoltam volna, hogy egyszer Kádárról forgatok filmet. Ennek ellenére nagyon örülök, hogy elkészítettük. Hogyan közelíted meg portréfilmjeidben egy-egy neves személy pályáját? Az objektivitást tartod szem előtt, vagy néha a saját megítélésed is közrejátszik, azhogyte milyen képet akarsz festeni róla? A Kádár-filmnél a fő cél az objektivitás volt. Kádár egy nagyon ellentmondásos megítélésű ember. A film bemutatását követő beszélgetéseken tapasztaltam, hogy az emberekben mennyire elfogult, ideologikus kép él róla. Éppen ezért a film készítésekor a lehető legteljesebb objektivitásra törekedtünk. Már a film készítésekor tudtuk, hogy jobbról is, balról is támadások fognak érni, Kádár ellentmondásos alakja miatt ez teljesen természetes. Részben igaz, hogy még nem telt el elég idő, és talán politikai okai is vannak, hogy nem vagyunk képesek normálisan megközelíteni Kádár alakját. Jövőre lesz születésének századik évfordulója. Kíváncsi vagyok, hogyan viszonyulnak majd akkor az emberek Kádárhoz, milyen viták lesznek, hiszen ez a korszak egy nagyon érdekes része volt Magyarország történelmének. Más esetekben, mint például a John Lukacsról és a Szőnyi Zsuzsáról készített filmekben már inkább a személyes megközelítést tartottam fontosnak. Lukaccsal a film befejezése után is tartom a kapcsolatot, hiszen nagyra értékelem a munkásságát. Szerintem korunk egyik legjelentősebb történésze, felfogását nagyon időszerűnek érzem. TOLLVONÁS Mammon főpapjai KULCSÁR FERENC Tízéves voltam, amikor Márai Sándor Amerika kiskirályairól, Mammon főpapjairól, az új „arisztokratákróľ’papírra vetette találó szavait, tudniillik, hogy ők, atélikéjlakokkalés palotákkal rendelkező bizáncinépség, akik a hatalom titkos köreihez tartoznak, főpa- pokegy pogány vallás klérusában, álarcosbálijelmezek- ben, aNagy Beavatottság kosztümjeiben. A Hatalom cinkossága ez, mondja Márai; ahogy Nérót repítette a Via Appián a quadrija, úgy röpíti a modem Nérókat az amerikai utakon a luxuskocsi; a Pénzvallásnak e kardinálisai selyemleplekben, fényes arccal ülnek a kormány mögött, s ez nyugtalanító látvány az eltömegesedett vüágban. Hát igen, ötven évvel ezelőtt mifelénk is voltak új arisztokraták, az amerikai kiskirályok kísérteiéi, villákkal, fekete Volgákkal, de ők mogorva képpel és fekete öltönyben kocsikáztak, s nem urak, hanem elvtársak voltak, a marxista vallás főpapjai és püspökei, akiknagyon isjól tudták, hogy az ő harcuk nem osztályharc, hanem az Új Osztály, a kommunista elit érdek- szövetsége, Európa új elrablása, olyan világhatalom megteremtése, mely csakterjesz- kedés árán maradhat fenn, mintegy saját cifra nyomorúságát bélelve ki a raboltjavakkal. Persze elbuktak, mert a technikai forradalom tökéletesen megváltoztatta a Tőke és a Munkaviszonyát, s amikor 1989-ben a kommunizmus gutaütést kapott s a berlini fal megadóan a földre hullt, a felszálló porfelhőben mosolyogni kezdett a kétfejű, depressziós gyermek, Európa. Azóta 22 év telt el, s az ő utódaik, az újgazdagokmár valódi luxuskocsikkal száguldoznak, s mint ötven éve az amerikai „arisztokraták”, egy vallásos szekta tagj ainak liturgikus áhítatával golfoznak, s a nyugágyakon immár Kelet- Európa nagy lebzselőiként hevernek, s legnépszerűbb emberük szájával kérdezik vil- lódzó reklámban a „közönséges” polgárokat hogy „önmégnemtagjahat- vanezres golfegyesületünknek?”. Az általános elszegényedés közepette ez is nyugtalanító látvány, megazis,hogy a térség erőszakos és primitív nacionalizmusai egyént és közösségeket egyaránt megfosztanak értelmi és érzelmi autonómiájuktól, arctalan hordaszellemet teremtve, melynek tagjaiegyrészt gyűlölködésbe és rágalmazásba menekülnek, másrészt önmaguk elől a „tömegbe, zajba, az infernális gépzene meg isten tudja miféle narko- tizáló recsegésbe”. S ahogyan ötven éve„Amerikától nem lehetett látni az amerikaiakat”, úgy ma itt sem látni Európától az európaiakat. Pedig ahogy az erdőben vannak fák is, úgy Európában is vannak emberek, lelkek és sorsok, csak az EU-ban ötszázmillió lélek és sors. S ha a helyzet nem változik, úgy e kontinensen is „félelmetesen magányosak lesznek a költők”. A hétvégén Nemzeti Vágta Budapest. Ahogy az eddigi három évben, most is az RTL Klub közvetíti a hétvégén zajló Nemzeti Vágta legfontosabb eseményeit. Ma és holnap többször élőben jelentkeznek a helyszínről. Új sportág mutatkozik be, a lovassport Formales kocsiját, a Bigát erre az alkalomra tervezték, és neves művészek, sportolók is kipróbálhatják, (ú) Életét és művét nagyon eltérően értékeli a szakma, hívei a csehszlovák filmiskola atyjaként tisztelik, mások gerinctelenséggel vádolják Elhunyt Otakar Vávra cseh filmrendező KOKES JÁNOS Prága. Otakar Vávra, aki februárban ünnepelte századik születésnapját, csütörtökön el- húnyt egy prágai kórházban, ahoi egy apróbb műtét után kezelték. 1911-ben, még az Osztrák- Magyar Monarchia idején született Hradec Královéban. Már a két vüágháború közti Csehszlovákiában sikeressé vált, a II. vüágháború alatt forgatott a nácik által megszállt Cseh Protektorátusban, egyik meghatározó filmese volt a csehszlovák kommunista rendszernek, s forgatott az 1989-es rendszer- váltás utáni új politikai-gazdasági rendszerben is. Első és utolsó filmje között majdnem nyolc évtized telt el. Filmjeinek száma meghaladja az ötvenet. A nagystílű történelmi freskók mellett forgatott intim románcot, népszerű komédiát, tendenciózus háborús filmet is. A harmincas évek elején avantgárd kisfilmekkel kezdett, amelyekre azonnal felfigyelt a szakma. Első játékfilmjét 1936-ban forgatta, az Átmegy a teve a tű fokán máig is népszerű komédia. A negyvenes években Karel Čapek regénye alapján született Krakatit szintén máig vetítik a filmmúzeumok és a televíziók. Az ötvenes években a kor sablonos eszméinek megfelelő huszita trilógiát forgatott. A Húsz János, a Jan Zsizska és a Mindenki ellen a csehszlovák iskolások számára kötelező filmek voltak. A hatvanas évek felszabadultad) légkörében Várva ismét új erőre kapott. A cseh új hullám legjobb filmeseinek - például Jiŕí Menzelnek, Miloš Formánnak és Vera Chytilovának - tanára volt a prágai filmakadémián. A legjobb cseh filmek között jegyzett 1968-as Boszorkány- perben Vávra ismét a történelemből merített. Az egykori boszorkányperek kísérteties hasonlóságot mutattak a sztálinista perekkel, s jól példázták, hogyan töri össze az állami masinéria az embert. Nem véletlen, hogy a „prágai tavasz” elfojtása után Vávrának újra bizonyítania kellett szocialista elkötelezettségét. Ennek eredménye egy újabb történelmi trilógia: Az árulás napjai, Szoko- lovo, Prága felszabadítása - tehát az 1938-as müncheni szerződés napjainak, a szovjetuni- óbeli csehszlovák hadtest megalakulásának és a csehszlovák főváros szovjet felszabadításának a megfilmesítése. Otakar Vávra életét és művét nagyon eltérően értékelik. Hívei a csehszlovák filmiskola atyjaként, megalakítójaként tisztelik, ellenfelei ideológiai hajlékonyságát, „gerinctelen- ségét” bírálják. Még a monarchia idején született (Képarchívum) m
