Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-17 / 215. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 17. www.ujszo.com Korábban a hívások 85-90 százaléka hamis volt 112: kevesebb a visszaélés ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jelentősen csökkent a 112-es integrált segélyhívó számmal történő visszaélések száma, amióta arra figyelmeztetnek minden telefonálót, hogy a telefonszámmal való visszaélésért 1653 eurós pénzbírság jár - tájékoztatott tegnap Maroš Žilinka, a belügyminisztérium államtitkára. Véleménye szerint az első fél- évbena 112-esthívók85-90%-a csak szórakozott, a figyelmeztetés bevezetése óta azonban a hamis hívások száma 44 százalékkal csökkent. „Bár a telefonbetyárok mintegy 60 százaléka 14-15 éves gyerek, rájuk már vonatkozik a büntetőjogi felelősség, tehát erre is gondolniuk kellene, mielőtt tréfából tárcsázzák a számot” - mondta Žilinka. Nem tartja kizártnak, hogy ha nem sikerül a minimumra csökkenteni a hamis hívások számát, módosítják a büntetőtörvénykönyvet, hogy a 112-es számmal való visszaélés bűncselekménynek minősüljön. A szlovákiai lakosság egyébként sokkal tájékozottabb a 112 segélyhívó telefonszámról, mint az európai uniós átlag. A lakosság 50%-a tisztában van vele, hogy mire szolgál ez a vonal, és 38 százalékuk azt is tudja, hogy ezt az Európai Unióban bárhol tárcsázhatják, (dem, SITA) RÖVIDEN Radičová Obamához készül New York. Az, amiért hiába rimánkodott két éve Robert Fico akkor kormányfő amerikai diplomatáknak, a jövő héten összejön Iveta Radičová miniszterelnöknek. A kormányfő New Yorkban részt vesz a Nyílt Kormányzati Partnerség (Open Government Partnership) nevű fórumon, ahová személyes meghívást kapott Barack Obama amerikai elnöktől. Obama célja megvitatni a nyílt kormányzás főbb elveit, egyebek között a kormányzás átláthatóságát, a polgárok jogainak védelmét és a korrupció elleni harcot. Radičová hétfőn repül az USA-ba, ahol Obama mellett több más államfővel és az ENSZ főtitkárával is találkozik. (SITA) Kövér és Sulik Prágában Prága. A négy visegrádi ország közös érdeke, hogy a nemzetközi gazdasági válság ellenére is folytatódjon a nyugatbalkáni országok európai integrációja - fogalmazódott meg a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák házelnök tegnapi prágai tanácskozásán. A tegnapi házelnöki csúcson Richard Sulik szlovák és Kövér László magyar parlamenti elnök is részt vett, ám a híradások nem szólnak arról, hogy szót ejtettek volna hónapokkal ezelőtti nézeteltérésükről. Kövér egy inteijúban azt nyilatkozta a bős-nagymarosi vita kapcsán, hogy Magyarország annak idején katonailag is beavatkozhatott volna, erre a kijelentésre Sulik is élesen reagált. (MTI) Koltay filmje Durayról Budapest. Szeptember 19-én tartják Budapesten, az Urániában Koltay Gábor filmrendező Duray Miklósról készített, fikciós elemekkel átszőtt életrajzi dokumentumfilmjének dísz- bemutatóját. A három év alatt készült, 2009-ben befejezett alkotást a rendező elmondása szerint a politikában uralkodó hangulat miatt korábban nem merte bemutatni. Az alkotásban olyan személyek vallanak Durayról, akiknek közük volt a politikus sorsának alakulásához 1968-tól 2009-ig - egyebek mellett egy besúgó, akiapártállamidejénjelentettróla. (MTI) Kerüljék el a Slovnaftot Pozsony. Tegnap este 9 órakor megkezdődött az 1/63-as út Slovnaft előtti kereszteződésének átépítése. A sávszélesítési munkálatok egész hétvégén tartanak majd, az útszakaszt hétfő hajnalban nyitják meg ismét. Jövő héten a munkálatok a Gagarin utca irányában folytatódnak, részleges forgalomkorlátozással kell számolni. „Nem utolsósorban a reggelenként munkába induló csallóköziek napi stressz- adagját szerettük volna csökkenteni az út kiszélesítésével” - nyilatkozta korábban Érsek Árpád (Híd) közlekedésügyi államtitkár. (SITA, vps) Hiányolják a netes szavazást Pozsony. A Külföldi Szlovákok Világszövetsége elégedett a választási kódex tervezetében lefektetett újításokkal, ám hiányolja belőle az internetes voksolás lehetőségét. A világ- szövetség szerint a külföldön élő szlovákok nagyobb számban járulnának az urnákhoz, ha a világhálón keresztül is szavazhatnának. Ha elfogadnák a kódexet, nemcsak a parlamenti, hanem az elnökválasztáson és a népszavazásokon is leadhatnák voksukat. Az ügy pikantériája, hogy a szlovák politikusok az elmúlt hónapokban azért ostorozzák a magyar kormányzatot, hogy a külföldön élő magyar állampolgárokra is ki akaija terjeszteni a választójogot. (SITA) Nem elég az SaS-t meggyőzni - az OKS és Matovicék sem akarják megszavazni a mentőövet Kezd elfogyni a türelem Pozsony. A mentőöv ratifikációjával egyetértő három pártnál kezd elfogyni a türelem - bizalmi szavazással szorítanák sarokba az SaS-t. Elemzők szerint ez felelőtleh és kockázatos lépés. MÓZES SZABOLCS Kezd elfogyni a türelem a koalícióban Sulíkékkal. Az SaS továbbra is hajthataüan, és nem akar hallani az eurómentőöv ratifikációjáról. A legfrissebb értesülések szerint Mikuláš Dzu- rinda, az SDKÚ-elnöke egyre erőteljesebben vesz részt az egyeztetésekben, legutóbb ő is amellett szállt síkra, hogy a kormány kösse össze a ratifikációt a kabinettel szembeni bizalmi szavazással. így az SaS csak úgy tudná elgáncsolni a mentőcsomagot, ha egyben megbuktatja a kormányt. Dzurinda aktivitásának hátterében az állhat, hogy egyrészt külügyminiszterként őt is kellemedenül érintené a ratifikáció esetleges elutasítása, másrészt az utóbbi napokban több kormánypárti képviselő is arra panaszkodott, hogy a kormányfő nem képes harmonizálni a kapcsolatokat, Dzurinda miniszterelnökként ehhez sokkal jobban értett. Minden voks számít A ratifikáció összekötését a bizalmi szavazással korábban Ján Figeľ KDH-elnök és Bugár Béla, a Híd vezetője is felvetette. Az SaS meggyőzése ugyanakkor távolról sem elég, hiszen a mentőövet az OKS és az Egyszerű Emberek 4-4 képviselője is ellenzi. Míg a három koalíciós partner intenzíven „masszírozza” az SaS-t, a két kis csoporttal információink szerint alig tárgyalnak ez ügyben. Az Egyszerű Emberek képviselői tegnap nyilatkozatban jelentették ki, jelenlegi formájában nem szavazzák meg a mentőövet, de hajlandóak további tárgyalásokra. „Tudatosítjuk, hogy meg nem szavazása a koalíció szétesését vonhatja maga után. Ez azt jelentené, hogy a mentőövet a jelenlegi elfogadhatatlan és legrosszabb formájában egy új, Robert Fico vezette koalíció fogadná el” - áll Matovičék nyilatkozatában. Többek szerint ismét Dzurinda lehet a megoldóember (TASR) Elemzők: nem jó ötlet A ratifikáció összekapcsolását a bizalmi szavazással az elemzők nem látják jó ödetnek. „Ez egy rossz gondolatmenet, csodálkozom, hogy ezzel egyáltalán foglalkozik a koalíció ebben a helyzetben, amikor tudja, hogy egy ilyen szavazás egyáltalán nem kell, hogy eredményre vezessen” - nyilatkozta lapunknak Grigorij Mesežnikov. A politológus szerint ezzel egyrészt „a koalíció hurkot dobna a saját nyakára”, mivel az egyik partnert kilátástalan helyzetbe hozná, másrészt pedig felmentést adna a Smemek a ratifikáció megszavazása alól. „Ha ugyanis összekötnék a két szavazást, Ficóék nemmel voksolhatnának, mondván, nekik fontosabb a kormány megbuktatása, mint a mentőöv” - véli Mesežnikov. Most az a Smer álláspontja, hogy nem vesz részt a szavazáson mindaddig, amíg nem alakul ki egységes álláspont a kérdésben a koalíción belül. Mesežnikov szerint az SaS zsarolása helyett inkább a Smert kellene sarokba szorítani. „Fico volt az, aki azt mondta: aki nem szavazza meg a mentőövet, az a politikai élet szélére sodródik. Ezt kellene neki gyakrabban felemlegetni” - mondta a politológus. Az elemző úgy véli, inkább folytassa a kormány a mentőöv megszavazása nélkül, mintsem ezen bukjon. A koalíciónak még négy hete van a megegyezésre, az első eurómentőöv (ESFS) kibővítéséről október közepén fog szavazni a parlament. A legfelsőbb instancia elnöke nem akarja megmagyarázni, miért nem akar munkába járni Harabin szívesebben dolgozna otthon ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem akar minden nap munkába járni, részben otthon dolgozna Štefan Harabin, a legfelsőbb bíróság elnöke. Ezt a legfelsőbb instancia igazságszolgáltatási tanácsának kell engedélyeznie, amely Harabin kérvényéről hétfőn fog dönteni. Hogy miért akar gyakrabban otthon maradni, és hogyan kívánja a házából irányítani az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb intézményét, a bíróság elnöke nem akarta elárulni - tájékoztatott tegnap a Sme napilap. A vonatkozó törvények szerint minden bírónak joga van otthon is dolgozni. A bírósági elnökök körében viszont ezek a kérvények ritkaságszámba mennek. A kérdésekre a legfelCsak találgathatunk, miben szenved hiányt a hivatalában Štefan Harabin (SITA-felvétel) sőbb bíróság sajtóosztályától csak Harabin gyakran ismételgetett mondatát küldték el, mely szerint a bíróság elnöke mindig a hatályos törvények értelmében járt el, ezeket jelenleg és a jövőben is tiszteletben fogja tartani. A törvények szerint a bírók egy munkahéten legfeljebb két napot dolgozhatnak otthon. Ez nem lehet olyan nap, amikor tárgyalásuk van. Leggyakrabban péntekenként és hétfőnként szoktak otthon maradni, többen így hosszabbítják meg hétvégéjüket. Az otthoni munkanap lehetőségét azért engedélyezték, mert - az indoklás szerint - a bírók egy része az irodán kívül jobban tud összpontosítani. Harabin egyébként arra a kérdésre sem volt hajlandó válaszolni, hogy kinevezése óta, tehát 2009 júniusától hány ügyben tárgyalt és döntött. Ä bíróság honlapján közzétett adatok szerint egyetlen ügyben hozott döntést tavaly májusban. Harabin kérvénye a Sme szerint az alkotmánybíróság (AB) által kiszabott büntetésével is összefüggésben lehet: szeptembertől egy évre 70 százalékkal csökkentik a fizetését, amiért nem engedte, hogy a pénzügyminisztérium ellenőrizze a bíróság gazdálkodását. Az AB döntését még július 18-án kiküldték az érintett feleknek, Harabin jogi képviselőjének mégis egy hónapig tartott, míg visszaigazolta, hogy átvette. Harabin béréből ezért csak szeptembertől vonható le 3500 euró. (dem) A válaszadók kifejezetten ellenzik, hogy a pártok költséges kampányokat folytassanak külföldön Nem népszerű a határon túliak választójoga ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyarországiak háromnegyed része nem tartja jó ötletnek, hogy a határon túli magyarok választójogot kapjanak. Legalábbis ez derül ki a Kitekintő.hu internetes hírportál felméréséből, amelyet olvasói körében készített, nem reprezantatív mintán. Legtöbben a hozzászólók közül az adófizetéssel érvelnek: mindenld ott szavazzon, ahol adózik. Érdemes felidézni ezzel kapcsolatban a szlovák választási rendszert, amely lehetővé teszi a határon túli szlovákoknak, hogy adózás nélkül szavazzanak. A szlovák politikai elit nagy része ennek ellenére bírálja a magyar választójog kiterjesztését. A hozzászólók több, mint háromnegyede biztos abban, hogy a választójog megosztaná a határon túli magyar közösségeket, és hogy feszültségek forrása lenne. Szintén egyetértenek abban, hogy ha egyszer megadnák a választójogot, aligha akadna később kormány, amely fel merné vállalni ennek visszavonását. Az olvasók majdnem egyöntetű véleménye, hogy magyarországi pártok esetleges határon túli kampánya feszültséget okozna a többségi társadalom és a magyar kisebbségi közösség között. A válaszadók döntő többsége úgy véli, a szaHa egyszer megadnák a választójogot, aligha akadna később kormány, amely fel merné vállalni a visszavonását. vazati jog kiterjesztésével megváltozó nemzetpolitikai erőviszonyok konfliktust gerjesztenének az anyaország és kisebbségek politikai elitjei között. Több olvasó szerint ez a konfliktus már ma is megvan és meglehetősen éles, a jogkiterjesztés pedig csak tovább fokozná az ellentéteket. A válaszadók nagy része továbbá kimondottan ellenzi, hogy magyarországi pártok költséges kampányokat folytassanak a határokon túlon. Májusban a Medián magyarországi közvéleménykutató ügynökség végzett reprezentatív felmérést a témában, ott a megkérdezettek 77 százaléka ellenezte a határon túliak választójogát. (vps)
