Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-16 / 214. szám, péntek

Képviselő úr, Ön a Híd Önkormányzatokért Felelős Bizottságának elnöke. Hogy látja a önkormányzatok jelenlegi helyzetét? A szlovákiai önkormányzatokra úgy kell tekintenünk, mint egy állandó fejlődésben lévő rendszerre. Időről időre ugyanis törvények mó­dosulnak, új törvények születnek, de változik az emberek önkormányzatokhoz való hozzáállása is, és ennek a fejlődés-változásnak elsősorban az adott önkormányzatok specifikus helyzetéből kellene kiindulnia. Természetesen az önkormányzatok alfája és óme­gája, sikerességének fokmérője a Polgár, az ő jogai, követelései, elégedettsége, vagy esetleges elégedetlensége. Miért jött létre a Híd Önkormányzatokért Felelős Bizottsága? Ez a testület több mint fél évvel ezelőtt jött létre - úgy gondoltuk, hogy a fent említett általános igazságoknak jó lenne konkrét formát adni. Mivel az önkormányzatokat érintő törvényeket is a parlamentben hozzák meg, szükségét éreztük, hogy létrejöjjön egy bizottság melyen keresztül a helyi önkormányzatok szorosabban együttműködhetnek az országos szervekkel. Az önkormányzatiság a demokratikus társadalom alappillére Beszélgetés Jakab Elemér\ parlamenti képviselővel Közelebb tudná nekünk hozni a Bizottság munkáját? Mint az a utóbbi egy évben kiderült, nagyon úgy néz ki, hogy ennek a kiszámíthatatlan koalíciónak egyetlen önkormányzat-barát tagja a Híd. Különféle, önkormányzatokat megszorító javaslatokról hallani, épp ezért volt fontos, hogy létrejöjjön egy testület, mely kompetens véleményt fogalmaz meg az egyes javaslatok kapcsán. Ezt a véleményt tudja később képviselni a Híd a tárgyalások során. Nem sokkal a januári megalakulás után már alkalmunk is nyílt arra, hogy bebizonyítsuk a Bizottság létjogosult­ságát és szükségességét, hiszen a polgármesterek jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alakításába a Bizottság is aktívan bekapcsolódott. A Híd számára az önkormányzatiság elvének biztosítása volt a tárgyalá­sok során a fő kiindulási pont. A bizottságon keresztül lehetőségük van a polgármes­tereknek első kézből információkat szerezni például az aktuális - régiójukat illető - pályázati lehetőségekről, hiszen időről időre találkozókat szervezünk egy-egy régió elöljáróinak kormánytagjainkkal. Májusban Nyitra megyei polgármestereink Érsek Arpád közle­kedésügyi, és Csicsai Gábor földművelésügyi államtit­kárral tárgyalhattak az aktuális kérdésekről. A talál­kozón szóba került többek között az is, hogy a helyi adóterhek emelése semmiképpen nem megoldás az önkormányzatok számára. A legutóbb a Híd V. közgyűlésének kapcsán a kassai régió polgármesterei Nagy József és Simon Zsolt miniszterekkel, Rudolf Chmel kormányalelnökkel találkozhattak. A tárgyaláson szóba kerültek a régió problémái valamint az egyes tárcákon belül rendelkezésre álló pályázati lehetőségek. Mint az az utóbbi hetekben olyan hírek is szárnyra kaptak, miszerint a jövőben csak az lehetne polgármes­ter, akinek legalább középiskolai végzettsége van. Hogy áll Ön ehhez a kérdéshez? Még ugyan nem találkoztam ezzel a javaslattal, de értem a lényegét, hiszen egy polgármesternek nagyon sok mindennel kell foglalkoznia: értenie kell a közgazdasághoz, figyelnie kell a törvénymódosításokat, szerződéseket kell közzétenniük az interneten... Sokszor hihetetlenül sok dolgot kell egyszerre, gyorsan, ám mégis hatékonyan véghezvinniük, ráadásul szaktudás vagy megfelelő tanácsadó nélkül. Úgy tudom, a szeptemberi ülésen kerül beterjesztésre ez a javaslat, melynek véleményezése mindenképpen a Híd Önkormányzatokért Felelős Bizott­ságának hatáskörébe tartozik. (szerk.) MOST HID az együttműködés pártja - strana spolupráce u j r n n i H í R U LAP A párt helyi struktúrákért felelős elnökségi tagját, Vörös Péter parlamenti képviselőt arról kérdeztük, milyen fontosságot tulajdonít a párt helyi klubjainak, járási elnökségeinek a párt életében. „CSAK ALAPOKRA ÉPÍTHETÜNK“ Képviselő úr, nemrég a szlo­vákiai magyar médiában is foglalkoztak az egyes pártok tagsági bázisának alakulásával. A. Híd párt a taglét­szám tekinteté­ben tekintélyes helyet vívott ki magának. Milyen­nek látja a párt tagsági bázisát jelenleg? A Híd valóban komoly utat tett meg az elmúlt két évben. Megalakulása óta fel kellett építeni tagsági bázisát, helyi klubokat, működőképes járási elnökségeket kellett létrehoznunk és ki kellett alakítanunk a pontos jogköröket, valamint a párton belüli kommuniká­ció különböző formáit is. Büszkén mondhatom, hogy a mi „zöldmezős beruházásunk” sikeres, hiszen a pártnak jelen­leg 4500 tagja van, hatvan járásban tevékenykedik, ebből tizenhat a déli országrészben, a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken és negyvennégy az északi, tiszta szlovák vidéken.“ Ha egyáltalán összehasonlíthatjuk magunkat más parlamenti pártokkal, a helyi struktúrák területén igazán élen járunk. Hogyan vizsgáztak a helyi struktúrák a választásokon? Eddig három választáson vettünk részt, a 2009-es megyei, a 2010-es parlamenti, majd az önkormányzati választáson. Az elsőt kivéve - amely azért egy féléves politikai konstrukció teljesítménye volt - jó eredményt sikerült elérnünk, bár nem tagadhatjuk, hogy van még min javítanunk. Egyértelmű, hogy választási sikert elérni csak erős helyi struktúrákkal, a válasz­tók számára hiteles helyi és járási vezetőkkel lehet. Hiába lesznek ott a parlamenti képviselők, a pártelnök a különböző helyi rendezvényeken, ha nem lesz közönség, ha a szervezés gyenge. Szerencsére, főleg a déli vidékeken olyanok kap­csolódtak be a pártmunkába, akiknek van szervezési tapaszta­lata, ez az eredményen is meglátszott. Miben tátja a helyi klubok legfontosabb feladatát? A közösségépítésben. Bármilyen egyesület, politikai párt, civil szervezet csak akkor lehet hosszú távon is sikeres és eredményes, ha az emberekből közösséget tud kovácsolni. Amikor a tagok nem azért járnak el egy klubülésre, vagy egy falunapra, mert „kötelező”, hanem mert ott jól érzik magukat, termékeny beszélgetéseket tudnak folytatni, szabadon el­mondhatják a véleményüket és az esetleges kérdéseikre is választ kaphatnak. Ha egy párt nem működik helyi szinten, hosszú távon nem tud sikeres lenni. Szükségünk van olyan emberekre, akik felelősen gondolkodnak, akikben megvan az igény, hogy a körülöttük élők életét jobbá tegyék. Ok képez­hetik azt a szilárd alapot, amelyre építhetünk. (soli)

Next

/
Thumbnails
Contents