Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-13 / 212. szám, kedd

22 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 13. www.ujszo.com Egyszeri nyomással elvégezhető a habosítás Energiatakarékos megoldások ISMERTETŐ Az anyasertések támogatása elsősorban a mélyalmos kocatartásra vonatkozik majd A sertéseknél is kell támogatás Annak ellenére, hogy a hazai tejtermelés az utóbbi évek rap- szodikus árpolitikájának követ­keztében meglehetősen szélső­séges állapotokat ért meg, a tej­termelésre szakosodott gazdasá­gokban folyamatos az igény az új, hatékony és gazdaságos műszaki megoldások bevezetése és alkalmazása iránt. Ezeknek az igényeknek a ki­elégítését tűzte zászlajára a nagyudvarnoki székhelyű EKO- trend Kft., amely elsősorban a tejtermelési ágazatba szükséges gépek és berendezések forgal­mazásával foglalkozik. Többek között fejőházak, mobilis fejőbe­rendezések, az ezekhez a beren­dezésekhez szükséges hűtő- és hőcserélő berendezések, pasztö- rizálók, tej és vákuumtömlők, tejhigiéniai készítmények és kie­gészítők találhatók a kínálatuk­ban. Az idei Agrokomplex kiállí­táson Bartal András cégvezető két újdonságra is felhívta a fi­gyelmünket. Elsőként az ECO- LAB cég termékeire, melyeknek idén májustól kizárólagos szlo­vákiai forgalmazói lettek. Továb­bá az AMBIC márkás termékei­re, melyek közül kiemelte azon típusú tőgyfertőtlenítő adagoló rendszert, amely az eddigi kézi adagolóval ellentétben a fertőtlenítőszer kijuttatását nem köti az adagoló edényke folya­matos nyomkodásához, hanem az elmés berendezés egyszeri megnyomásával elvégezhető a habosítás, ami egyúttal jelentős fertőtlenítőszer-megtakarítást is eredményez. A berendezés a 100 tehénnél nagyobb tejter­melő gazdaságokba ajánlott, ahol nemcsak a kézi munka megterhelését csökkenti, hanem érzékelhető megtakarítás is elér­hető alkalmazásával. Egy másik nagyon ígéretes és a piac számára is fontos beren­dezés a turbinás (olajmentes) vákuumszivattyú, amelyet szin­tén a fejés során lehet alkalmaz­ni és energia-megtakarítást elér­ni vele. A frekvenciaváltóval el­látott berendezés lényege, hogy csak akkor fejti ki a szükséges nagyobb teljesítményt, amikor a fejőberendezés működése követ­keztében igény van rá, ellenkező esetben minimális teljesít­ménnyel üzemel. Bartal András a hazai ágazat, s ezen belül az állattenyésztés további sorsát illetően optimista. Amint elmondta, a mi szakem­bereinknek is van annyi szakmai tudásuk és tapasztalatuk, mint a nyugati kollégáiknak, van jó termőföldünk, van állatállomá­nyunk, habár az utóbbi években jelentősen megcsappant a lét­számuk, de ennek alapján a mi termelőink is sikeresek lehetnek. Ehhez elsősorban a mezőgazda- sági szövetkezetek tulajdonvi­szonyait kéne egyértelművé ten­ni és rendezni. Bartal András már 15 éve azon a véleményen van, hogy a szövetkezeti gazdál­kodás nálunk alkalmazott for­máját fel kellene számolni, a gazdálkodóknak saját maguk­nak kéne kézbe venniük a sorsuk irányítását, amíg külföldi vagy akár hazai üzletcsoportok meg nem kaparintják az általuk és őseik által régóta művelt és gaz­dag földterületeiket. A tulajdon- viszonyok ezekben a szövetkeze­tekben nem teljesen egyér­telműen rendezettek, amíg a gazdaságoknak például több száz tulajdonostársa van, ott a gazdálkodás felelőssége is meg­oszlik, ezért is egyértelmű, ha­laszthatatlan és sürgős a tulaj­donviszony és a felelősség átru­házása egy szűkebb társaság ke­zébe, melynek mindenképpen a jelenlegi tulajdonosok közül kell, hogy létrejöjjön. Az ágazat további sorsát illetően alap­vetően fontosnak tartja, hogy a hazai fogyasztókkal egyértel­műen tudatosítsuk, a hazai ter­mékeket kellene nagyobb arány­ban fogyasztaniuk, így nemcsak megbízható forrásból származó és biztonsággal fogyasztható jó minőségű terméket kapna, ha­nem egyúttal áttételesen mun­kát is adna az ágazati ter­melőknek. Határozott meggyő­ződése, hogy a mezőgazdasági ágazatban is meg kell keresni az új utakat, bátran alkalmazni kell az új megoldásokat, hogy lépést tudjunk tartani a ver­senytársakkal. (sz) A szlovákiai állattenyész­tési ágazat jelenlegi ne­héz helyzete, főleg az ál­latállományok létszámá­nak radikális csökkenése miatt immár a tárca veze­tése is rákényszerült ar­ra, hogy konkrét intézke­déseket tegyen az ágaza­ton belüli kedvezőtlen fo­lyamatok megállítására, illetve mérséklésére. TÁJÉKOZTATÓ Vélhetően ennek jegyében je­lentette be Simon Zsolt földművelési miniszter a nyitrai Agrokomplex mezőgazdasági és élelmiszeripari szakvásáron tartott tájékoztatón, hogy az agrártárca a jövőben támogatni kívánja a sertéstartásban az anyakocák nevelését. Minderre feltételezhetően elsősorban a sertésállomány létszámának felemelése érdekében tett ja­vaslatot a szakminisztérium. A minisztertől megtudtuk, hogy a támogatás elsősorban a mélyal­mos kocatartásra vonatkozik majd, egyelőre az idevonatkozó javasolt támogatási feltételek jelenleg a Brüsszel általi jóvá­hagyásra várnak. Azt, hogy az ágazat helyzete folyamatosan romlik, az Agrár- gazdasági Kutatóintézet által kidolgozott jelentés is alátá­masztja. E szerint 2010-ben a sertésállomány állapota az előző évhez képest tovább rom­lott. Az állomány létszáma több mint 53 ezerrel (7,2 °/o) csök­kent az előző évihez képest, és már alig haladja meg a 678 ezer darabot. A leépülés mértékét mutatja, hogy 2002-ben még ÖSSZEFOGLALÓ Az idei Agrokomplex 2011 mezőgazdasági kiállítás kereté­ben immár 6. alkalommal ren­dezték meg a Gazdasági állatok nemzeti kiállítását, amelynek fődíját idén a Pomichal István charolais tenyészbikája nyerte. A charolais kifejezetten húster­melés céljából kinemesített faj­ta, Franciaországból származik. Ezeket az állatokat nagyszerű testtömeg-gyarapodási muta­tók jellemzik, a húsuk minősé­ge is kiváló. Jelenleg nálunk több mint 40 ezret tartanak belőlük, a létszámuk a hazai ál­lattartásban mutatkozó negatív trendek ellenére folyamatosan növekszik. A díjnyertes tenyész­állat gazdája Pomichal István már 2000 óta foglalkozik hús­marhák tenyésztésével, a szlo­vákiai húsmarhatenyésztők szövetségének tagjaként a ha­zai húsmarhatartók szervezé­séből is kiveszi a részét. A seregszemlén a tehenek közül is több kategóriában osz­csaknem 900 ezer sertést tar­tottak nyilván az országban. Az anyakocák létszámának csök­kenése szintén hasonló tenden­ciát mutat, 2010 végén a szá­muk a statisztikai adatok sze­rint már alig haladta meg a 41 ezret, az előző évhez viszonyít­va a számuk 2,7 ezerrel (6,1 %- kai) lett kevesebb. Az idei év első negyedében az ágazat további radikális csökkenést volt kénytelen el­könyvelni. A sertésállomány létszáma a hivatalos nyilván­tartási adatok szerint már csak 534 ezret tett ki, az előző év ha­sonló időszakához viszonyítva tottak díjakat. A kifejezetten tejtermelésre szakosodott faj­ták közül a Prusy-i Mezőgazda- sági Szövetkezet jellegzetes fe­kete-fehér foltos holstein-fríz tehene nyerte el a címet, elsősorban kiváló tejtermelő képessége, a fajtaleírás jelleg­zetességeinek megfelelő testal­kata és tőgyformája alapján. Csúcsformában az állat 150 li­ter tejet képes produkálni na­ponta. Átlagos éves teljesítmé­nye meghaladja a 9 ezer litert. A szlovák tarka fajtából a bírá­lók a kozárovcei szövetkezet te­henét tartották legalkalma­sabbnak a szakmai elismerésre. Ez az ún. vegyes hasznosítású, tej- és hústípusú állat öt és féle­zer literes teljesítményével és arányos testalkatával vonta magára a bírálók figyelmét. A pinzgauzi fajtából a ludrovái szövetkezet tehenét minősítet­ték a legjobbnak, az állat elsősorban a hegyvidéki és he­gyaljai területeken érzi otthon magát, kiválóan legel. A juhok közül a Losonci já­a leépülés mértéke 8,4 százalé­kos volt. Az anyasertések szá­ma pedig vészesen megközelí­tette a 40 ezres szintet, a csök­kenés itt 6,7 százalékos évközi különbözetet mutat. Sokat el­mond az ágazat helyzetének megítéléséről és perspektivitá- sáról a sertéstartással foglalko­zó farmok létszámának csökke­nése is. A sertéstartásra beje­lentett és nyilvántartott farmok száma az elmúlt időszakban csaknem 5 százalékkal csök­kent és elérte az 1700-as ha­tárt, ebből az anyasertéseket is tartó gazdaságok száma 7 szá­zalékkal csökkent, és számuk rásban gazdálkodó Sándor Gyu­la hústípusú fekete Suffolk bárá­nya kapott elismerést. A kecs­kéknél a nagybalogi kecskefarm anglonúbiai kecskéje szerezte meg a kiállítás egyik díját. A szakmai seregszemlén a kisállatok tenyésztői is bemu­(Szilvóssy Tímea illusztrációs felvétele) 1279-re csökkent. Csökkent a megtermékenyítések, ellenben növekedett az elhullott anya­sertések száma. Mindez a leépülés annak el­lenére történt, hogy a sertés- ágazat 2010-ben több mint 600 tonnával több élőhúst ér­tékesített, mint 2009-ben. A levágott hazai termék mennyi­sége meghaladta a 86 ezer tonnát, ugyanakkor a behoza­tal mértéke már a 114 ezer tonnát is túllépte. Az ország sertéshússal való önellátásá­nak szintje ezen a területen a 33-35 százalék közötti szintre esett vissza, (vúep) tatkoztak, a mezőgazdasági ki­állítás látogatói több mint 1600 állatot láthattak, ezek közül csaknem ezer nyulat, csaknem 300 baromfit, mintegy 180 ga­lambot, 50 díszmadarat és 15 kecskét is megszemlélhettek a kijelölt csarnokokban, (sz) Bartal András szerint a mi embereinknek is van annyi szakmai tudá­suk és tapasztalatuk, mint a nyugati kollégáiknak (A szerző felvétele) A gazdasági állatok 6. nemzeti seregszemléjén értékelték a legjobb állatokat Charolais tenyészállat lett a fődíj nyertese Pomichal István és díjnyertes tenyészállata (A szerző felvétele) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents