Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-10 / 210. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 10. Régió 3 A városrészben élők közül senki nem fizet szemétdíjat, és a szennyvíz elvezetése sem megoldott Sárgaságjárvány Fejszésen Királyhelmec. A közigazgatásilag Királyhelmec- hez tartozó Fejszésen sárgaság ütötte fel a fejét, a 287 lakosú városrészben eddig tizenöten betegedtek meg, a fertőzöttek között felnőttek és iskolás korú gyerekek is vannak. LECZO ZOLTÁN Švistun László, a Király- helmeci Városi Hivatal vezetője lapunknak elmondta, arról, hogy a településnek ezen a részén fertőző májgyulladásos eseteket regisztráltak, a területileg illetékes közegészség- ügyi hivatal dolgozóitól értesült. Fejszésen augusztus elején öten betegedtek meg, a kórházi ápolást igénylő fertőzöttek száma rövid időn belül nyolcra, majd tizenötre emelkedett. A városi hivatal az elmúlt hetekben - az egészség- ügyi szakemberek instrukciói szerint - különböző intézkedéseket foganatosított, hogy meggátolja a járvány terjedését. Fejszésen a lakossági nyilvántartás szerint 287-en élnek, a városnak ezen a részén ugyan van vezetékes víz, ám a csatornahálózat nem épült ki. Az ingatlanok többségében a szennyvizet nem zárt emésztőgödrökbe, hanem a környező parcellákra vezetik el, ami nemcsak hogy semmiféle érvényben lévő előírásnak nem felel meg, hanem alapvetően fertőzésveszélyes is. A hivatalvezető tájékoztatása szerint Fejszésen évek óta egyetlen lakos sem fizet szemétdíjat, így a háztartásoki hulladék rendszeres elszállításáról eddig senki sem gondoskodott. A fertőző betegség megjelenését követően a területen álló ingatlanok környékét, valamint az itteni óvodát dezin- fikálták, és a lakosokat is tájékoztatták arról, milyen alapvető higiéniai előírások betartásával csökkenthetik az újabb megbetegedések kialakulásának esélyét. Az aktivációs tevékenység keretében foglalkoztatott helyieknek egy ideje nem kell bejárniuk a néhány kilométerre található Ki- rályhelmecre, ők jelenleg a városrészbe kihelyezett szeméttároló konténerbe gyűjtik össze a házak környékén felhalmozódott hulladékot. Švistun László elmondta, a közegészségügyi hivatalnak épp a napokban küldték el a Fejszésen lakó iskolaköteles gyerekek névsorát, hogy minél előbb megkapják a védőoltást. Egyesek szerint a döntéssel megváltozik majd a városi képviselők aránya Új városrész kialakítását kérik a hodyiak B. JUHOS MELINDA Galánta. Hody lakói újból önálló városrész kialakítását kérik az önkormányzattól. A galántaiak többsége nem is tudja, hogy Hody mint városrész hivatalosan évtizedek óta nem létezik, a helységnévtáblán máig városrészként van feltüntetve. Hody már 1291-ben önálló község volt. 1948-ban a község bírója kérvényezte Galántához csatolását, sikertelenül. A községet végül 1960-ban csatolták a városhoz. ,A lakosokat senki nem kérdezte, mielőtt Hodyi utcává degradálták a községet. Évtizedek óta szeretnénk elérni, hogy Hody újra külön városrész legyen” - szólalt fel a városvezetés ez ügyben összehívott ülésén egy idős asszony. A lakosok szerint már negyven éve nagyon sok gond van a postai kézbesítéssel, a gyorsmentő kihívásakor. „Az ülésen készült jegyzőHody hivatalosan évtizedek óta nem városrész, csupán egy utca (A szerző felvétele) könyv a képviselő-testület elé kerül, ha megszavazzák a városrész megalakítását, a végső döntést a nagyszombati körzeti hivatal hozza meg” - mondta Miroslav Psota, a városi hivatal jogi osztályának vezetője. Változtatás esetén a lakosoknak ki kell cserélniük a személyi igazolványukat, ez ingyenes. Peter Závodskýtól, a városi képviselő-testület pénzügyi és vagyonkezelő bizottságának elnökétől megtudtuk, hogy a képviselők között már régóta téma, hogy ha Hody külön városrész legyen. Jelenleg a három meglévő városrésznek (Kolónia, Nemesnebojsza és Javorinka) és az egykori Hodynak összesen két képviselője van. „Előfordulhat, hogy az arányokat tekintve a Galánta központi részén élőknek kevesebb képviselőjük lesz, mint a városrészek lakóinak. Ez a tény nagyban befolyásolhatja a testület döntését a Hody városrészről történő szavazásnál” - mondta Závodský. Milan Bičan, a városrészek egyik képviselője szerint a lakosok kérésnek nincs köze a képviselői mandátumokhoz. A helyhatósági választásokat szabályozó törvény értelmében minden községben, ahol tizenkettőnél több képviselőt választanak, több mint egy választási körzetet kell kialakítani. A választási körzetekbe tartozó lakosok az adott körzetben induló képviselőket választják. Mindegyik városrészben külön választási körzetre van szükség, a törvény viszont kimondja, hogy a képviselőket a lakosok számának arányában kell megválasztani. „Galántán a három városrész egy választási körzetbe tartozik, ugyanis ha külön-kü- lön választottak volna képviselőt, nem lett volna arányos a polgárok képviselete. Nem lehet, hogy négyszáz lakosnak és az ezres körzetnek is egy képviselője legyen. Attól, hogy Hody külön városrész lesz, a lakosok száma ugyanannyi marad, és ez nem befolyásolja a választási körzeteket” - nyilatkozott Psota. Az első körben sikerült döntést hozniuk a képviselőknek, Erika Győrfiová 13-ból 8 voksot kapott Új főellenőrt választottak Tornaiján SZÁSZl ZOLTÁN Tornaija. Nyolc jelentkező közül Erika Győrfiovát válasz-' tóttá meg a városi főellenőri posztra a tornaijai képviselő- testület. Egy jelentkező a választás napjának reggelén visszalépett, a győztes a 13 szavazatból nyolc támogató voksot kapott. Tornaiján június óta kerestek főellenőrt, mert a korábbi főellenőr, Mikuláš Cmorík lemondott. Cmorík az elmúlt években három szigorított költségvetési rend időszakát dolgozta végig Tornaiján, abban az időszakban, amikor hónapokig nem volt felelős vezetője a városnak. A főellenőri poszt iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés, a pályázati kiírásban megszabott feltételeknek nyolc jelölt tett eleget. Meghallgatásukra a szeptember 8-ára összehívott önkormányzati ülésen került sor, az egyik jelentkező azonban - Babús Márta - a megmérettetés napján visszalépett a jelöléstől. Minden jelölt hét percet kapott arra, hogy a képviselők és a polgárok előtt vázolja elképzeléseit a főellenőri teendőkkel kapcsolatban. A főellenőr megválasztását lebonyolító Balajti Lajos, a városi hivatal hivatalvezetője szerint mindegyik pályázó felkészült volt, a választás rendben zajlott, egyszerű többség, vagyis a 13 voksból hét szavazat elég lett volna a főellenőr megválasztásához. A választás titkosan zajlott, a képviselők közül nyolcán a győztes Erika Győrfiovát támogatták, öt szavazatot kapott Ľudovít Kočiš. Az új főellenőr áprüis elejétől a városi hivatal pénzügyi szakosztályának vezetője, korábban pedig az adóhivatal igazgatója volt. „Sokéves szakmai tapasztalataim alapján azt kell mondanom, könnyű ellenőrizni és könnyű hibát találni mások munkájában. Én inkább azt szeretném elérni, hogy megelőzzük a gondokat, kikerüljük a hibákat” - mondta Erika Győrfiová. Győrfiová azt mondta, nem keresni, elkerülni szeretné a hibákat (A szerző felvétele) A képviselő-testület a főellenőr megválasztása után meghatározta az új tisztviselő bérét is. Tornaija lakosságának lélekszáma alapján ez az aktuális ‘ bruttó átlagbér 1,82-szeres szorzója, ami kikerekítve 1400 eurós bruttó fizetést jelent. A képviselőknek joguk lett volna akár harminc százalékkal is emelni a főellenőr bérét, de képviselői javaslatra csak a törvényben meghatározott alapbért ítélték meg neki. Katarína Danišová képviselő szerint hamar kiderül, jól fogja-e végezni a munkáját az új főellenőr, ha elégedettek lesznek vele, akár már a két hónap múlva esedékes képviselő-testületi ülésen módosíthatják a fizetését. A most megválasztott főellenőr által eddig betöltött, a városi hivatal pénzügyi osztályának vezetői posztjára a törvények értelmében rövid időn belül pályázatot írnak ki. Szeptember 14-én lezárják a listát Még lehet kérni az élelmiszersegélyt ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Rimaszombat. Legkésőbb szeptember 14-ig jelentkezhetnek a Rimaszombati Városi Hivatalban, akik eddig nem igényelték az uniós élelmiszersegélyt. A legföljebb húsz kilogramm nullás lisztből és húsz kilogramm, tojás nélküli, tartós száraztésztából álló élelmiszercsomagot minden létminimum alatt élő polgár, havi 305 eurónál kevesebb nyugdíjat kapó idős vagy rokkant személy, gyermekotthonokban élő gyerek, szociális intézetben, nyugdíjasotthonban lakó beteg és idős ember igényelheti on.(szász) Grassalkovich Antal személye a kapocs Csömörből Ürménybe - két keréken VRABEC MÁRIA Örmény (Mojmírovce). Kerékpáron érkezik a magyarországi testvértelepülés, Csömör polgármestere a hétvégén fennállásának 885. évfordulóját ünneplő Nyitra melletti községbe. Fábri István 160 km-t tesz meg biciklin, hogy felhívja a figyelmet a települések közötti kerékpáros közlekedés hiányosságaira. Örményben már csak egyetlen család vallja magát magyar nemzetiségűnek, azzal, hogy mégis van magyar testvérközsége, a falu nagy szülöttje, Grassalkovich Antal gróf emléke előtt tiszteleg. A pozsonyi elnöki palota és a gödöllői kastély építtetője 1694-ben, egy ürmé- nyi kisnemesi családban látta meg a napvilágot, és miután fényes hivatalnoki karriert futott be az udvarnál, grófi címet és hatalmas birtokokat szerzett. A Pest megyei Csömört 1731-ben vásárolta meg, és a községbe ő telepített felvidéki szlovák családokat. Ennek apropóján tartja a kapcsolatot Ürmény és Csömör már csaknem két évtizede, és mindkét falu polgármestere támogatja a két nemzet közös történelmének és hagyományainak megőrzését. „Két éve mi bicikliztünk el Csömörre, a polgármester úr most ezt viszonozza. Nem csupán kerékpár- túráról van szó, hanem arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a több mint 160 km-es út során csupa olyan településen halad át az utazó, ahol együtt élnek szlovákok és magyarok” - mondta lapunknak Imrich Kováč, Ürmény polgármestere. A 2800 lakost számláló falut ma leginkább a szállodává és kongresszusi központtá átalakított kastélynak köszönhetően látogatják a turisták. A klasszicista stílusú épületet 1721-ben a Hunyadyak építtették, akik európai hírű merinói juhtenyé- szetet és méntelepet hoztak létre a birtokon. 1814-ben itt rendezték meg Magyarország első lóversenyét. RENDŐRSÉGI NAPLO Robbantással fenyegetőzött Máriatölgyes. Az Országos Rendőr-főkapitányság e- mail címére küldözgetett fenyegető tartalmú e-maileket a máriatölgyesi speciális iskola diákja. Mindkét üzenetben a helyi művészeti iskola felrobbantásával fenyegetőzött. A tűzszerészek átvizsgálták az iskola épületét, bombát nem találtak. A fiú ellen rémhírterjesztés gyanújával indult eljárás, aminek büntetési tétele öt évig terjedő szabadságvesztés. Mivel a tettes fiatalkorú, esetében ez feleződik. (SITA) Érmegyűjteményt loptak lpolyvisk. Százharminc darabos, 1894 és 1948 között vert érméket tartalmazó gyűjteményt lopott el ismeretlen tettes egy ipolyviski családi házból. A házban további ötven darab érmét megrongált. Elvitt két, római kori faragott követ, és egy értékes gyűrűt is. A tulajdonos kára az előzetes becslések szerint 4450 euróra tehető. A rendőrség lopás és rongálás miatt indított eljárást, keresik a tettest. (SITA)
