Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-09 / 209. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 9. www.ujszo.com Elhunyt Felix Habsburg Bécs. Elhunyt 95 éves korában Felix Habsburg, az utolsó magyar király és osztrák császár harmadik fia. Mexikóban, San Ángel- ben halt meg még kedden, de halálhírét csak tegnap közölték. Felix Habsburg Mexikóban élt és bankár­ként tevékenykedett, hét gyermeke született. Habs­burg Ottó júliusi halálát követően Felix volt az utol­só még életben lévő gyer­meke az egykori királyi és császári párnak. (MTI) Háromezer katona marad Washington. Amerikai médiumok jelentése sze­rint a jövő évtől kezdve már csak 3000 amerikai katona maradna Irakban, szemben a jelenleg ott szolgáló 46 ezer fős kon­tingenssel: ennek kivoná­sa egyébként már meg is kezdődött. A Pentagon csupán annyit közölt, hogy a kérdésben még nem szü­letett döntés. Ezen a héten 700 amerikai katona távo­zik Irakból. (MTI) Iránt dühíti a radarrendszer Teherán. Irán a koráb­binál is élesebb hangon bí­rálta a török kormány dön­tését, hogy engedélyezte a NATO rakétaelhárító ra­darrendszerének telepíté­sét a területén. Ramin Mehmanparaszt külügyi szóvivő szerint Ankara lé­pése feszültséget gerjeszt a térségben. A NATO és az USA által tervezett elhárí­tó rendszer célja a Közel- Keletről, leginkább Iránból indított rövid és közepes hatótávolságú rakéták el­fogása. „A térségtől idegen országok jelenléte” az irá­ni határ közelében Haszan Gasgavi külügyminiszter­helyettes szerint nem javít­ja a regionális biztonságot, hanem éppen ellentétes hatást kelt. (MTI) Gázt adnak a neonácik Berlin. Nem tiltotta be a berlini bíróság a szélső- jobboldali NPD választási plakátjait, amelyek a kétértelmű Adjunk gázt! szlogennel próbálják sza­vazásra bírni a főváros la­kóit. A plakáton a párt el­nöke feszít egy motoron, de a felirat sokakban a zsi­dók elgázosításának náci programját idézi fel a hit­leri Németországban. A berlini bíróság szerint ez még belefér a szólássza­badságba. Zsidó szerveze­tek viszont megrökönyö­désüknek adtak hangot az ítélet hallatán. (NOL) Feltételezett terrortámadást hiúsított meg a berlini rendőrség - készültség az amerikai támaszpontokon Elérik a második világháború költségeit Német rendőrök a berlini Iszlám Kulturális Központnál (TASR/AP-felvétel) Washington/Berlin. Valószínűleg az USA elleni terrortámadások 10. év­fordulójához időzítve akart merényletet elkö­vetni az a két férfi, akiket a német rendőrség tegnap vett őrizetbe. Ugyancsak az évforduló alkalmából közölte egy szaklap: a tíz év alatt az USAkb. annyit költött az afganisztáni és iraki hadviselésre, mint a második világháborúra. ÖSSZEFOGLALÓ Feltételezések szerint készülő terrortámadást hiúsított meg a berlini rendőrség. Két feltétele­zett terroristát őrizetbe vettek, úgy tudni, egy 28 éves gázait és egy 24 éves libanoni származású németet. A berlini államügyész­ség súlyos terrorcselekmény előkészítésének gyanújával vizsgálatot indított ellenük. Át­kutatták a lakásukat, ahol rob­banóanyag előállítására alkal­mas hűtőelemekre, illetve vegy­szerekre bukkantak. Éberség a német cégeknél A Berliner Morgenpost úgy tudja, a hatóságok már hóna­pokkal ezelőtt felfigyeltek rájuk. A készenléti rendőrség a hajnali órákban Berlin Wedding város­negyedében egy mecsetet kuta­tott át, majd két másik városne­gyedben az érintettek lakását is. A lap szerint először azok a ber­lini, illetve baden-württembergi cégek fogtak gyanút, amelyektől a két férfi az említett hűtő­elemeket és vegyszereket ren­delte. A rendőrséget ezek a cé­gek értesítették. Egyébként a ha­tóságok szerint nem kizárt az sem, hogy a merényletet XVI. Benedek pápa szeptember má­sodik felében esedékes berlini látogatásához időzítették volna. Szigorítás amerikai támaszpontokon A Pentagon bejelentette: a szeptember 11-i terrortámadá­sok 10. évfordulójára tekintettel magasabb szintre emelték a biz­tonsági készültséget az amerikai hadsereg támaszpontjain. Ge­orge Little szóvivője szerint nem konkrét fenyegetésre adott vá­laszlépésről, hanem elővigyáza­tosságról van szó. Egyúttal em­lékeztetett arra, hogy az al-Kai- da a múltban előszeretettel lé­pett akcióba szimbolikus je­lentőségű napokon. Szeptember 11-e és a hozzá kapcsolódó megemlékezések pedig szere­peltek az Oszama bin Laden megölésekor lefoglalt doku­mentumokban. A Pentagon a külföldön lévő amerikai tá­maszpontokon már korábban szigorította a biztonsági előírá­sokat. Sokba került a németeknek is A Német Gazdaságkutató In­tézet (NGI) becslése szerint az afganisztáni jelenlét a német adófizetőknek eddig 36 milliárd eurójába került. Noha a katonák kivonása az év végén megkez­dődhet, szakértők azzal szá­molnak, hogy a nemzetközi kon­tingens 2014-ig mindenképpen az országban marad. (Jelenleg több mint 5000 német katona teljesít szolgálatot Afganisztán­ban.) Mindez Németország számára azt jelentette, hogy évente legalább 2 milliárd euró-* val kevesebbet költhetett egye­bek között oktatásra és kutatás­ra. Aterror elleni háború számlá­ja ezzel távolról sem teljes. Olyan költségek jönnek még hozzá, mint a belbiztonság erő­sítésére, a hírszerzés, illetve a titkosszolgálatok átszervezésé­re fordított kiadások. Szakértők szerint több milliárdos tételek­ről van szó. Jobb félni, mint megijedni Elemzők egyetértenek ab­ban, hogy a terrorizmus vissza­szorítása lehetséges, teljes fel­számolása nem. A terrorizmus elleni küzdelem annyiban haté­kony, hogy az amerikai, a mad­ridi és a londoni merényletek óta nem történt nagyobb terror- cselekmény a nyugati világban. Ez a szigorúbb biztonsági elő­írásoknak is köszönhető. Az al- Kaida számos vezetőjét - így pl. Oszama bin Ladent - megölték vagy elfogták, a szervezetet szétzilálták. Az al-Kaida magszervezeté­nek ma jóval nehezebb egy akci­ót háborítatlanul előkészítenie. Nincsenek olyan biztonságos ki­képzőtáborok, mint amilyenek valaha Afganisztánban voltak, nehezebben tudnak kommuni­kálni egymással, és ezzel párhu­zamosan a műveleteik megvaló­sításához szükséges pénzforrá­sokat is nehezebben mozgathat­ják. Éberségre azonban tovább­ra is szükség van, mert egy tá­madás minden óvintézkedés el­lenére sikeres lehet. (MTI, ú) Az USA figyelmeztette Líbia szomszédait: ne fogadják be Kadhafit Líbiai fegyverek és zsoldosok árasztották el a Szahel-övezetet ÖSSZEFOGLALÓ Tripoli/Algír/Washington. A líbiai konfliktus következté­ben a Száhel-övezet valóságos puskaporos hordóvá vált. Ez azon az algíri konferencián hangzott el, amelynek témája a Száhel-övezet. Az Algéria, Mali, Niger és Mauritánia között megosztó, nyolcmillió négyzet­kilométeres terület problémái­ról 38 küldöttség két napon át tanácskozott. A líbiai válság nyomán több ezer vendégmun­kás menekül haza, rengeteg fegyver áramlik a Szahelbe. Te­tézi a veszélyt, hogy a válság zsoldosok tömegét szülte egy olyan régióba, amely már amúgy is a terrorizmus és a csempészés túsza volt. Szerdán este jelentették be: a legmagasabb készültségbe he­lyezték a csádi és a szudáni had­sereget, mert Líbiából szudáni lázadók nagy csoportja halad át a két országon. Az Igazság és Egyenlőség Mozgalom fegyve­resei (JEM) a múlt héten hagy­ták el Líbiát, és átkeltek a csádi határon Darfúr felé, ahol a mozgatóm a szudáni kormány ellen harcol. A sivatagi hegyvidéki hatá­ron mintegy száz jármű haladt át Líbiában beszerzett rengeteg fegyverrel. A mozgalom embe­rei Líbiában Moammer Kadhafi oldalán harcoltak. A szudáni külügyminisztérium már feb­ruárban azt állította, hogy dar- fúri lázadók is részt vesznek a A Száhel-övezet (vagy éhségöv) a Szahara déli részén húzódik végig (Képarchívum) líbiai fegyveres konfliktusban. A JEM vezetőjét, Halil Ibrahi- mot 2010-ben utasították ki Csádból, és akkor Líbiába távo­zott. Az USA haderőinek afrikai parancsnoksága (AFRICOM), illetve annak vezetője, Carter Ham tábornok segítséget ígért mindazoknak, „akiknek erre szükségük van”. Eközben a Fehér Ház óva in­tette Líbia szomszédait attól, hogy menedéket adjanak Mo­ammer Kadhafinak, akinek hol­létéről továbbra is csak találga­tások vannak. Jay Carney elnöki szóvivő közölte: külön figyel­meztetést küldtek Nigernek, amelynek hosszú, ellenőrizet­len sivatagi határa van Líbiával. Az országba a héten már érkez­tek líbiai menekültek, akiknek az ott-tartózkodását Niger hu­manitárius alapon kezeli. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ megtiltotta Kadhafinak és bizo­nyos családtagjainak a külföld­re utazást. Camey szerint azon­nal értesíteni kell a világszerve­zetet, ha a tilalmi listán szereplő személyek közül valaki megje­lenik külföldön. Maga Kadhafi egy szíriai té­vében tegnap hajnalban leját­szott hangüzenetben tagadta, hogy elmenekült volna Niger­be. Arról beszélt, hogy a líbiai katonai konvoj, amelyet a mi­nap francia és nigeri katonai források láttak az észak-nigeri Agadez városban, nem az első ilyen járműoszlop volt. Szám­talan, árut és embereket szállí­tó autókonvoj jár Líbia és Niger között - mondta. Az ezredes ismételten fogadkozott, hogy hívei folytatják a fegyveres el­lenállást Líbia új uraival és a NATO-val szemben. A szíriai tévé szerint a hangfelvételt Lí­biában készítették. Legkevesebb 30 ezren meg­haltak és 50 ezren megsebesül­tek a hat hónapja tartó líbiai polgárháborúban - közölte tegnap az egészségügyi tárca megbízott vezetője. Nádzsi Ba- rakát elmondta: a korábbi dur­va becslésektől eltérően a most közölt számok kórházaktól, he­lyi illetékesektől és korábbi lá­zadóparancsnokoktól kapott jelentéseken alapulnak. Végle­ges adatok csak hetek múlva várhatók, de a miniszter attól tart, hogy azok a most közzé­tett számokat is felül fogják múlni. (MTI, ú) Aszad hajtóvadászata a rendszer ellenfelei után Még szigorúbb szankciók ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz. A tüntetések le­törésére kivezényelt szíriai ka­tonai egységek tegnap az észak­keleti Dzsabal az-Závíja térsé­gében indítottak újabb hadmű­veletet, folytatva a hajtóvadá­szatot a rendszer ellenfelei után. Előzőleg, szerda estig a nap fo­lyamán 34-en haltak meg, ebből 32-en Homsz városban, amely ellen a biztonsági erők ugyan­csak nagyszabású hadműveletet indítottak. A Sana hivatalos hír- ügynökség azt állította, hogy „terroristák, akik rátámadtak katonákra és civilekre”, Homsz- ban megölték a biztonsági erők 8 tagját, több tucatnyi katonát pe­dig megsebesítettek. Homszban folyamatban vannak a letartóz­tatások. Jogvédők tegnap közölték: katonák és a biztonsági erők tag­jai páncélozott járművekkel in­dítottak támadást a Dzsabal az- Závíjánál található Ablin telepü­lés ellen, hogy körözött szemé­lyeket kerítsenek kézre. Egy házkutatás során megöltek há­rom katonaszökevényt, további kettőt pedig letartóztattak. Az egyik szökevény, Húszéin Har- mus még június elején egy videoüzenetben jelentette be dezertálását, mondván: nem hajlandó fegyvertelen civilekre lőni. Üzenete több arab interne­tes oldalra is felkerült. Az EU-ban egyeztetések foly­nak arról, hogy megtiltanák a szíriai olajipari beruházásokat. Az EU a múlt pénteken embargót hirdetett a szíriai olaj és olajter­mékek importjára: a döntés ér­telmében a szíriai eredetű ola­jimportügyletekhez nem nyújt­ható sem pénzügyi, sem biztosí­tási szolgáltatás uniós részről. Eddig a szíriai olajexport 95 szá­zaléka irányult az EU-ba. Az olajembargó bejelentése - az el­ső napokban legalábbis - nem gyakorolt különösebb hatást a szíriai vezetésre. (MTI, ú) Az uniós tagállamok sem egységesek Palesztin kampánykezdet MT1-H1R Rámalláh. Hivatalosan is megkezdték tegnap kampá­nyukat a palesztinok a teljes jo­gú ENSZ-tagállammá válásáért. Palesztin illetékesek és aktivis­ták ezt az ENSZ főtitkárának, Ban Ki Munnak címzett levél­ben jelentették be. A hazai és nemzetközi, békés megmozdu­lásokból álló kampánynak a Pa­lesztina 194 nevet adták kiötlői, mivel a célja az, hogy a majdani palesztin állam az ENSZ 194. tagállama legyen. A palesztin csatlakozást nem csak Izrael ellenzi. Az USA azzal fenyegetőzik, hogy élni fog vétó­jogával az ENSZ legfontosabb szervében, a Biztonsági Tanács­ban, továbbá Csehország, Hol­landia, Németország és Olaszor­szág is jelezte: Izraellel ért egyet a kérdésben. A kérdés megosztja az EU-tagállamokat is.

Next

/
Thumbnails
Contents