Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-08 / 208. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 8. Gazdaság és fogyasztók 3 » Szlovákia legnagyobb hátrányának továbbra is a rendkívül silány jogérvényesítés számít Egyre kevésbé bírjuk a versenyt Versenyképességi világranglista Ország Helyezés 2011-ben Pontszám 2011-ben Helyezés 2010-ben Svájc 1. 5,7 1. Szingapúr 2. 5,6 3. Svédország 3. 5,6 2. Finnország 4. 5,5 7. USA 5. 5,4 4. Németország 6. 5,4 5. Hollandia 7. 5,4 8. Dánia 8. 5,4 9. Japán 9. 5,4 6. Nagy-Britannia 10. 5,4 12. Csehország 38. 4,5 36. Lengyelország 41. 4,5 39. Magyarország 48. 4,4 52. Szlovákia 69. 4,2 60. (Forrás: WEF) Pozsony. A szlovák gazdaság már a szomszédos orszá­gokkal is egyre nehezebben bírjafelvenniaversenyt, és ezen nem segített a tavalyi kormányváltás sem. A Vi­lággazdasági Fórum ver­senyképességivilágrang­listáján Szlovákia a 69. helyre esett vissza. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A genfi központú Világgazda­sági Fórum (WEF) 1971 óta működik, globális versenyké­pességi jelentését évente állítja össze. Idén tavasszal 142 ország éves gazdasági helyzetét vizs­gálta, világszerte 14 ezer gazda­sági vezető megkérdezésével. Az első tíz helyen továbbra is a fejlett európai országok domi­nálnak, Svájc tartja első helyét, a második helyre viszont Szinga­púr lépett elő, Svédország pedig a harmadikhelyre szorult vissza. Ezek azok az országok, amelyek a leginkább képesek fenntartani a stabil gazdasági növekedést, és biztosítani állampolgáraik ma­gas életszínvonalát. Szlovákiának a korábbi két Dzurinda-kormány idején sike­rült megtartania az ország ked­vező pozícióját a listán, hiszen míg a Mečiar-kormány leköszö­nésének az évében, 1998-ban a 48. helyen voltunk, a második Dzurinda-kormány hivatali ide­jének a végére, 2006-ra a 37. helyre küzdötte fel magát az or­szág. Az ezt követő Fico-kor­mány idején azonban óriásit zu­hantunk: 2009-ben már a 47. helyre szorultunk, tavaly pedig történelmi bukást élhettünk meg, amikor 13 hellyel, a 60. po­zícióra estünk vissza. A zuhanást azonban a tavaly hivatalba lépő Radičová-kormánynak sem si­került megállítania, hiszen idén tovább romlott a versenyképes­ségünk, jelenleg így már a 69. helyen vagyunk. Szlovákia ezzel olyan országokszomszédságába került, mint Kolumbia és Ruan­da, jelenleg az Európai Unió ne­gyedik legkevésbé konkuren- ciaképesebb országának számí­tunk. Tőlünk rosszabbul már csak a bolgárok, románok és gö­rögök teljesítettek. Még Ma­gyarország is 4 helyet javított versenyképességi pozícióján, amivel a 48. helyre került. Róbert Kiéina, a Világgazda­sági Fórum szlovákiai partnerin­tézeteként működő Szlovák Vál­lalkozói Szövetség (PÁS) ügy­vezető igazgatója szerint Szlo­vákia legnagyobb hátrányának továbbra is a rendkívül silány jogérvényesítés számít, így nem csoda, hogy jogbiztonság szem­pontjából a 142 országot tartal­mazó listán Szlovákia a 139. helyre szorult. Az országban azonban óriási a korrupció is (135. hely), alacsony a lakosság politikusokkal szembeni bizal­ma (132.), a közbeszerzések pe­dig átláthatatlanok (113.). To­vábbra is magas az államháztar­tás hiánya (130.), nem elég ha­tékony az agrárpolitikánk (120.) és katasztrofális az okta­tási rendszerünk is (117.). A Vi­lággazdasági Fórum azonban az ország értékelésénél figyelembe vette azt is, hogy a szlovák vásár­lók túlzottan az árra koncent­rálnak a minőség helyett, e te­kintetben a 122. helyre szorul­tunk. Asvájci székhelyű intézet a külföldi cégekkel szembeni nyi­tottságunkat tartja a legnagyobb előnylinknek, Szlovákia ugyanis e téren a világ 4. legnyitottabb országának számít. Ugyanilyen jól teljesítettünk azonban az ala­csony vámok szempontjából is, és előnyként könyvelték el az egészséges bankszektorunkat, a termelékenységhez képest ala­csony béreket és az internet széleskörű elterjedtségét is. „Úgy tűnik, hogy a Dzurinda- kormányok idején bevezetett re­formok mára teljesen kifullad­tak, és egyelőre nem fogadtak el olyan új reformokat, amelyek a vállalkozók életét pozitív irány­ba mozdították volna el. A vál­lalkozói szférában így továbbra is nagy a bizonytalanság és a pesszimizmus” - vallja Kiéina, aki szerint Szlovákia versenyké­pessége az elmúlt öt évben fo­lyamatosan romlott, mára így végleg elveszítettük a környező országokkal szembeni helyzeti előnyünket. Juraj Miškov gaz­dasági miniszter szerint az or­szág versenyképességének a csökkenése egyértelműen az előző kormány öröksége. ,A visszaesést a ranglistán a Fico- kormány okozta. Számomra ez a jelentés is azt bizonyítja, hogy folytatnunk kell a reformokat, ahhoz hogy Szlovákia újra Eu­rópa tigrisévé válhasson” - állít­ja Miškov. (mi) A pénzügyminisztérium a jövőben szűkíteni szeretné a lakás-takarékpénztárak mozgásterét Küzdenek az állami prémium kurtítása ellen INTERJÚ A három hazai lakás-takarék­pénztár eddig 140 ezer új lakás megvételéhez és több mint 700 ezer lakás- vagy házfelújításhoz biztosított anyagi forrást. A pénzügyminisztérium a lakás­takarékpénztárak 19 éves törté­nete során immár 16. alkalom­mal akaija módosítani e specia­lizált pénzintézetek működési feltételeit. Mit tartalmaznak a tervezett változások? Imrich Béres, az Első Lakás-takarék­pénztár (PSS) vezérigazgatója válaszol. Hogyan jellemezné az elő­készületi fázisban levő válto­zásokat? Ha minden változtatás a ter­vezett formájában valósulna meg, érezhetően apadnának a lakásállomány finanszírozásá­val kapcsolatos pénzügyi forrá­sok. A takarékoskodók számára egyetlen javaslat pozitív csupán, ez pedig a kezelési költségek ha­tárának korlátozása, ezáltal ugyanis olcsóbbá válik az ügy­félszámla vezetése. Másrészt a kisebb kezelési költség csökken­ti a lakás-takarékpénztárak be­vételeit, s végeredményben a ki­sebb adóalapból kevesebb főijük be adók formájában az állam­kasszába - ennek mértékét 2-3 millió euróra becsülöm. Mi okozhatja az ügyfelek­nek a legnagyobb gondot? Valószínűleg az állami pré­mium folyósítása a takarékossá­gi ciklus első évében. A miniszté­rium ugyanis azt javasolja, aki igényt tart a teljes állami prémi­umra, jelesül a 66,39 euróra, annak már az első negyedévben 663,90 eurót kell befizetnie a la­kástakarékossági számlájára. Ha a befizetést a második ne­gyedévre halasztja, akkor az ál­lami prémiumnak csupán a há­romnegyedére (49,80 euró) tarthat igényt, a harmadik ne­gyedévben a prémium 33,20 eu­róra, a negyedikben pedig mindössze 16,60 euróra olvad­na. Természetesen valamennyi felvázolt esetben 663,90 euró után jáma a prémium. Miért tartja helytelennek az időarányos prémiumfolyósí­tást? Az ismertetett megoldás ide­gen a lakás-takarékpénztári ta­karékosság rendszerétől, to­vábbá barátságtalan lépés a több mint 1 millió takarékosko­dóval szemben. Ha a 6 éves cik­lus első évében csökkentik az ál­lami prémium mértékét, akkor ezzel arányosan a befizetett összeg nagyságát is mérsékelni kellene. Például, aki csak a ne­gyedik negyedévben köti meg a szerződést, az a 16,60 euró prémium fejében csupán 166 eurót fizessen be és, ne 663,90 eurót. Még egy fontos szabály- módosításról essék szó, ez pe­dig a közteshitelek folyósítása. Azok a kliensek, akik közteshi­telt merítenek, 2012-től eles­nének az állami prémium összegétől. Nem minősíthető korrektnek, ha az ügyfél és a la­kás-takarékpénztár között fennálló üzleti kapcsolatot visszamenőleges hatállyal mó­dosítanak - ez akár alkotmány­sértő is lehet. Ráadásul a köz­teshitelek fő igénylői döntően azok közül kerülnek ki, akiknek a lakástakarékosság sokszor az egyetlen lehetséges megoldás - vagy alacsony hitelképességük, vagy magasabb életkoruk miatt a kereskedelmi bankok hitelfor­rásaiból nem tudnakmeríteni. Van esély a szaktárca kon- cepciójánakfinomítására? Nem szeretnénk, ha az ügyfe­leinket károsan érintenék a mó­dosítások, ezért ahol lehet, érve­lünk, magyarázzuk az álláspon­tunkat. Úgy tűnik, erőfeszítése­inket siker koronázta, ugyanis a parlament költségvetési és pénzügjü bizottsága elfogadott két módosító indítványt. Az egyik szerint a kezelési költsé­gek plafonját nem minisztériu­mi rendelet, hanem törvény sza­bályozza majd. A témával foglalkozó sajtó- információk egyike-másika szerint a lakás-takarékpénz­tárak már elvesztették szere­püket a lakásfinanszírozás te­rén. A lakástakarékosságon kívül az alacsony jövedelmű polgárok számára nem létezik más, or­szágos hatáskörrel működő és elérhető finanszírozási forma. Szakmai viták nélkül beavat­kozni egy évek óta bejáratott rendszerbe anélkül, hogy defi­niálnánk a változások hozadé- kát vagy inkább veszteségét, hazardírozásnak számít, rá­adásul olyan érzékeny terüle­ten', mint a lakásfinanszírozás. Ha nincs e tárgykörben meg­bízható hatástanulmány, akkor ne szüntessük meg azt, ami si­keresen működik. (ú) Havi díj nélküli csomag a UPC műsorszórónál Bővítették a magyar tévécsatornák kínálatát ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. E héttől havi díj nélkül is igénybe vehetjük a UPC DTH műsorszóró társaság szolgáltatásait. A freeSAT prog­ramcsomagja (benne minimum 21 csatornával), amely az utol­só pillanatban kibővült az RTL Klub műsorával, évi 20 euróért megrendelhető (emellett egy­szeri, 20 eurós aktivációs díjat is kell fizetni). Magnus Ternsjö, a Csehországban, Magyarorszá­gon, Romániában és nálunk szatellitadást szolgáltató UPC csúcsmenedzsere közölte: cél­juk a rugalmasság mellett a ma­gas minőségű képátvitel. A fre­eSAT csomagban 5 magyar csa­torna is szerepel, mégpedig az Ml, az M2, a Duna, a Duna Au­tonómia és az RTL Klub. A tár­saságtól nem kötelező megvá­sárolni a parabolaantennát, a set-top boxot, emellett ingyen megkapja a műsorok vételére feljogosító kártyát. Természe­tesen a UPC más műsorcso­magokat is kínál (FilmBox, HBA Pák), azonban igazi újdonsága a havi díj eltörlése, (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Idén kevesebb lakás épül Pozsony. A gazdasági vál­ság jelentős mértékben visszafogta a lakásépítési kedvet, és e téren nem szá­míthatunk látványosabb áttö­résre idén sem. Épp ellenke­zőleg, a statisztikai hivatal friss jelentése szerint a lakás- építési kedv idén tovább csökkent. A második negye­dévben csaknem az ötödével kevesebb, összesen 3305 la­kás építésének láttak neki. Több mint 27 százalékkal, 2723-ra csökkent azonban a befejezett lakások száma is. A második negyedévben át­adott lakások 22,6%-a Po­zsony, 17,7 százaléka pedig Zsolna megyében épült. A sor végén Besztercebánya megye található, 7,1 százalékos aránnyal. Az épülőfélben lévő lakások száma a vizsgált idő­szakban elérte a 66,6 ezret, ami 3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ebből 42 546 jutott a családi házakra. Az első félévben a múlt év azonos időszakához képest 24%-kal kevesebb lakás épí­tésének láttak neki, és csak­nem 10 százalékkal keveseb­bet adtak át. (mi) Nem fizet időben a Tesco? Pozsony. A beszállítói sze­rint a Tesco üzletláncnak problémái vannak a számlák kifizetésével. Több társaság szerint is az üzletlánc már több mint egy hónapja nem, vagy csak késve fizet számuk­ra. Az érintett cégek ezt azzal magyarázzák, hogy a Tesco európai ügyfeleket kiszolgáló adminisztratív központját In­diába helyezték át. Oľga Hrnčiarová, a Tesco szóvivője szerint társaságuk időben fi­zet. Hogy egyes ügyfeleik nem jutnak hozzá időben a pén­zükhöz, azt az új pénzügyi rendszerre való átállás körüli műszaki bonyodalmakkal in­dokolta. (SITA) Magyarország kiszolgáltatottabb Budapest. Magyarország gazdaságpolitikája visszatért a helyes útra, azonban még mindig a legkiszolgáltatot­tabb gazdaság a régióban - fejtette ki tegnap a Fitch elem­zője. Ed Parker elmondta: a jövő évi 3% alatti költségveté­si hiánycél hiteles. Az elemző szerint biztató, hogy a gazda­sági növekedés lassulására reagálva új intézkedéseket je­lentett be a magyar kormány. A hitelminősítő szakembere arról is beszélt, hogy a közel­jövőben még nem várható Magyarország felminősítése. A kormány valóban komolyan veszi a költségvetési konszo­lidációt, ám az ország állam- adóssága és külső adóssága magas-emelte ki. (PF) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8780 Lengyel zloty 4,2186 Cseh korona 24,456 Magyar forint 276,35 Horvát kuna 7,4923 Román lej 4,2358 Japán jen 108,38 Svájci frank 1,2052 Kanadai dollár 1,3877 USA-dollár 1,4036 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,44-1,36 25,21-23,74 290,09-265,11 OTP Bank 1,45-1,36 25,12-23,69 285,31-268,93 Postabank 1,46-1,36 25,27-23,56­Szí. Takarékpénztár 1,46-1,36 25,07-23,68 288,55-263,69 Tatra banka 1,44-1,37 25,06-23,79 287,66-265,80 Dexia banka 1,45-1,37 25,09-23,81 284,44-270,02 Általános Hitelbank 1,44-1,37 25,16-23,76 289,45-264,53 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Imrich Béreš, a PSS vezérigaz­gatója (Képarch.)

Next

/
Thumbnails
Contents