Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-07 / 207. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 7. Karrier - hirdetés 13 Az életrajzunk mellé csatolt fénykép nem mindig javítja pozíciónkat A tartós munkahelyi stressz kihathat a családi kapcsolatokra is Nyerő lehet a jó fotó (Képarchívum) Csatoljam, vagy ne csatoljam? Megoszlik ez ügyben a toborzással, kiválasztással foglalkozó szakemberek véleménye. Míg egy jó fotó sokat lendíthet az álláskeresők elhelyezkedési esélyem, addig egy régi, rossz kép, egy szerencsétlen beállítás akár leendő állásukba is kerülhet. ÖSSZEFOGLALÓ A Jobline Magazin segítségével összefoglaljuk, milyen egy jó fénykép, illetve milyen gyakori hibákat követnek el a pályázók „Fényképes önéletrajzát és motivációs levelét váijuk...” - ebben az esetben feltétlenül küldjön fotót életrajzában (CV) leendő munkaadójának az álláskereső. Ha azonban a munkáltató nem ragaszkodik hozzá, nem feltétlenül érdemes egy fényképpel „feldobni” a pályázati anyagot. A kiválasztásért felelős szakemberek átlagosan fél-egy percet szánnak egy-egy önéletrajzra. Egy előnytelen képpel azonban még ennél is kevesebb idő alatt is kieshet a pályázó a rostán! Viccesek vagy merevek Egy jó fotóval mindenképp személyesebbé lehet termi a pályázati anyagot. A személyzeti munkával foglalkozó szakember esetleg jobban megjegyez egy számára szimpatikus arcot, illetve már előre tudja, kit vár az interjúra. Egy fénykép persze mindig más, mint a valóság: így a vámál jobb vagy rosszabb is lehet az interjúzta- tó első benyomása. A fénykép csatolása más esetben is visz- szaüthet: a beállított, túlzottan merev képeket nem értékelik az interjúztatok. Egy ilyen kép ugyanis könnyen azt üzenheti gazdájáról: „rugalmatlan, sót- lan figura vagyok”. Vigyázni kell a viccesnek szánt, illetve a bulizás vagy sportolás közben készült fotókkal is! A munkáltatók többsége ugyanis nem szereti a túlságosan laza, a munkahelyi szabályokra fittyet hányó alkalmazottakat, akikkel állandóan csak a gond van. A művészi beállítások, homályos képek szintén nem az önéletrajzba valók. Érdemes tehát kerülni a speciális háttereket, megoldásokat, így például a barnított fotókat. Mit és miért igen? Ha mégis úgy dönt a pályázó, hogy csatolja a fényképét, akkor portrét vagy igazolványképet válasszon. Fontos a megfelelő, üzleties öltözet (hölgyeknél blúz vagy blézer, férfiaknál ing-nyakkendő, öltöny), illetve a színek kiválasztása is. Nők esetében elvárás a szolid smink és a visszafogott ékszerek, frizura viselete. Nem mindegy az sem, mikor készült egy fotó. Pályakezdőknél különösen fontos a friss, néhány hónapos fénykép, de a tapasztaltabb, idősebb munkavállalók esetében sem szerencsés 3-5 évnél régebbit választani. A felszegett fej, illetve áll egyértelműen agresszív, harcias magatartást sugall, míg a behúzott nyak, a rossz tartás félénkségre enged következtetni. A képarány és a szerkesztés is kulcskérdés lehet. Egy nagyobb, esetleg csoportképből kivágott arckép általában rossz hatást kelt. Gyakran előfordul, hogy az e-mailben elküldött fotót nem jól szerkesztik meg ajelöltek, így a képet például túl kicsi, vagy csak nagy, A4- es méretben lehet kinyomtatni, ami az álláskereső egója mellett számítógépes tudását is minősíti. (KJ, Jobline) A megfelelő életrajzi fénykép ismérvei 1. Kortól és nemtől függetlenül az igazolványkép, üzleties öltözettel a nyerő! 2. Vicces, bulizós képek, művészi beállítások kerülendők! 3. Kihívó, kirívó összhatás, illetve beállított képek nem szerencsések! 4. 5 évnél - pályakezdők esetében néhány hónapnál - régebbi fotó használata tilos! 5. A megfelelő képarány, szerkesztés kulcskérdés lehet! Az első munkanapon átlagosan 3,5 órát töltünk hatékony munkavégzéssel Sokáig tart a hét eleji nyűglődés ÖSSZEFOGLALÓ Eddig sem volt titok - minden dolgozó saját bőrén tapasztalta és kutatások is alátámasztották hogy a hétfő a legnehezebben induló munkanap. Nem véletlenül, két nap szabadság után kell visszará- zódni a munkába. Meddig tart a hét eleji nyűglődés? Ki mikor lendül át a holtponton és válik hatékonnyá? A legtöbb dolgozó kedvetlenül, kelletlenül fut neki a hétfőnek, két nap távoliét, családi programok után nem könnyű újra felvenni a fonalat a munkahelyen. A munkavállalók fele késve esik be a céghez hétfő reggel, mert nehezére esik a felkelés, egy részük pedig délelőtt 11 óra 16 percig egyszer sem mosolyog - idéz egy, a témában készült felmérést a brit Telegraph Online. Eszerint a hét első napján az alkalmazottak többsége átlagosan mindössze 3,5 órát tölt hatékony munkavégzéssel. A 45-54 éves korosztály tagjai szenvednek legjobban a hétkezdettől, átlagosan 12 percenként sóhajtanak fel - írja a Telegraph Online. Egy klinikai szakpszichológus, Alex Gardner úgy nyilatkozott a lapnak: hétfőn a dolgozók igénylik kollegáik társaságát, szívesen beszélgetnek és időznek a közösségi terekben, kávéznak vagy teáznak együtt, hogy feloldódjanak és újra a „nagy egész tagjának érezhessék magukat. Noha ez nem tűnik hatékony kezdetnek, véleménye szerint azok, aki ily módon feltöltődnek, a hét többi napján sokkal produktívabbak lesznek, mint azok, akik hétfő reggel nyolc órakor erőltetett ütemben kezdenek dolgozni. A munkavégzés mikéntje, a céges elvárások persze változóak, nem mindenki teheti meg, hogy kávéval és könnyed beszélgetéssel indítsa a hétfőt. Két amerikai matematikus, Christopher Danforth és Peter Dodds két éve azzal állt elő, hogy mégsem a hét első napja a legrosszabb. Véleményük szerint szerdán a legnyűgösebbek az emberek. Elméletüket 2,4 millió blog részletes vizsgálatára alapozták: kilenc fokozatú skálán osztályozták, hogy a bejegyzések írói mennyire pozitív szavakat használnak. Eszerint a hétfő a hét második legvidámabb napja, mégpedig azért, mert a hétvégi emlékek feltöltik a dolgozókat, akik egész hétfőn profitálhatnak ezekből. Arról viszont már nem esett szó, hogy egy rosszul sikerült hétvége hogyan hat a hétfői munkavégzésre, (hv, ű) Az alvásprobléma és a piszkálódás ÖSSZEFOGLALÓ A Baylor-egyetemen végzett vizsgálat szerint a kollegák durva viselkedése kihat a munkahely keretein túlra is. A munkahelyi stressz olyan erős lehet, hogy a nap végén a dolgozó hazaviszi, ami a családjára és a partnerére is rossz hatással van. A partner ráadásul továbbviszi a stresszes hangulatot a saját munkahelyére. A kutatás azt bizonyítja, mennyire fontos a munkahelyi ellenségeskedést, durvaságot még csírájában elfojtani, nehogy továbbgyűrűzve ártson a dolgozók családjának, és egy másik munkahelyre is áttevődjön. Mivel az alkalmazott stresszesen kerül haza, a partnerre több családi kötelesség hárul, ami viszont az ő munkahelyi teljesítményét ronthatja. Mi több, a munkahelyi stressz a házastársi kapcsolatot is alááshatja. A vizsgálatban 190 munkavállaló és partnere vett részt. Az alkalmazottak teljes munkaidőben dolgoztak, partnerük is dolgozott, és ők is beleegyeztek az online felmérésbe. A kutatók a két kérdéscsoportra adott válaszokat összevetették, és így derült ki, hogy a munkahelyi durvaság, rossz közérzet nem áll meg a munkahely kapujánál, hanem tovább rombol. Francia kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azok az emberek, akiket a munkahelyükön sértések vagy inzultusok érnek, nagyobb valószínűséggel szenvednek alvásproblémáktól, mint kollégáik. A munkahelyi in- zultálás viszonylag gyakori jelenség Franciaországban. A kutatók több mint 7600 középkorú dolgozó segítségével végezték vizsgálatukat, ami során a munkahelyi körülményeket, illetve az elalvási és visszaalvási nehézségeket mérték föl. A vizsgált csoportban a nők 11%-a, a férfiak 9%-a számolt be arról, hogy a munkahelyén az elmúlt fél évben legalább heti rendszerességgel érték inzultusok. A kutatók olyan „a munkahelyi környezetben elkövetett, egy vagy több személy részéről elkövetett ellentétes magatartások” előfordulásátvizsgálták, „amelyek célja a folyamatos vagy az ismételten elkövetett sértés, elnyomás, igazságtalanság vagy a kiközösítés.” A szerzők azt tapasztalták, hogy közvetlen összefüggés van a munkahelyi inzultusok gyakorisága és az alvásproblémák között. Megállapították, hogy azok a nők, akik napi, vagy közel napi rendszerességgel voltak kitéve ilyen eseményeknek, kétszer nagyobb kockázattal szenvedtek alvásproblémáktól, mint társaik. Férfiaknál is hasonlóan emelkedett volt az alvásproblémák kockázata. A szerzők az elemzések során figyelembe vették az alvás minőségét befolyásoló egyéb tényezőket (kor, szakma, munkaidő) is. (InforMed) AlLASHIRDETESEK Könyvelőt keresünk komáromi (Szlov.) irodánkba! berdoerik@gmail.com MR9113255 A hidaskürti Középfokú Magán Szakközépiskola LEHETŐLEG ÉRETTSÉGIVEL ÉS FELTÉTLENÜL GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ SZAKÁCSOT keres. Jelentkezés írásban a 925 07 Hidaskürt - Mostová 53 postacímen és a 0905/430 872-es telefonszámon. GAk-188 A hidaskürti Középfokú Magán Szakközépiskola nagymegyeri kihelyezett részlege pincér-szakács szakoktatót keres. Jelentkezés írásban a 932 01 Veľký Meder, sídl. M. Corvina 2038/53 postacímen és a 0905/745 356-os telefonszámon. GAk-189 ♦ Szakácsot és recepcióst keresünk. Tel: 0905/274 691. MR 9113273 ♦ Munkalehetőség Csehországban 75-85 Czk/ó tisztán. Tel.: 0903/352 578. MR9113322 Nemzetközileg elismert, 5 országban tevékenykedő társaság orvostechnnikai műszerek forgalmazására! Követelmények: • kiváló kommunikációs, együttműködő és kapcsolatteremtő képesség • megbízhatóság, • jogosítvány/saját gépjármű. Amit nyújtunk: • teljesítményarányos juttatás, • jó csapatmunka, • attraktív és hosszú távú jövőt biztosító munka. Kereseti lehetőség 7300 euró Nálunk az üzletkötő csak értékesít, az üzleti partnereket cégünk biztosítja. Amennyiben felkeltettük érdeklődését, és a feladat elvégzésére alkalmasnak érzi magát, jelentkezzen a 0917/547 056 telefonszámon! Budapesti székhelyű, magyar kereskedelmi vállalat kereskedelmi képviselőt keres Szlovákia területére. Elvárások: s' saját gépkocsi szlovák-, magyarnyelv-tudás s' kreativitás, megbízhatóság s' kereskedelmi érzék Jelentkezés levélben vagy e-mailben, magyar nyelvű önéletrajzzal és fényképpel: Cím: Euroclassic Kft. Budapest 1025, Ferenchegyi út 11., Hungary E-mail cím: tfarago(ä)euroclassic.hu MP91100484