Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-05 / 181. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 5. www.ujszo.com Cseke Attila távozik Bukarest. Benyújtotta lemondását Cseke Attila (RMDSZ) romániai egész­ségügyi miniszter, aki elé­gedetlen a kormány leg­utóbbi költségvetés-kiiga­zításával, mivel az általa vezetett tárca nem kapott annyi pénzt, amennyit remélt a miniszter. Emil Boc kormányfő arra kérte, hogy maradjon, de Cseke nem volt hajlandó vissza­vonni lemondását. Azt ki­fogásolta, hogy a pénz­ügyminisztérium még egy találkozótól is elzárkó­zott, és a kormányban nem kérték ki véleményét a költségvetés-kiigazítás­ról, amelyről szerdán dön­tött a kabinet. (MTI) Októberben választanak Varsó. Október 9-re tűzte ki a lengyel parla­menti választásokat Bro­nislaw Komorowski állam­fő. A kampányra meglehe­tősen rövid idő marad. Az idei választásokat már az üj eljárás szerint fogják le­bonyolítani, amelyet a lengyel alkotmánybíróság július végén hagyott jóvá, bizonyos változtatásokkal. Először nyílik lehetőség a meghatalmazotton ke­resztül történő szavazásra, ami a fogyatékkal élők számára fontos, és először szavazhatnak levélben a külföldön tartózkodó ál­lampolgárok. (MTI) Új török hadvezetés Ankara. Jóváhagyta a török légierő, a szárazföldi erők és a haditengerészet üj parancsnokainak, vala­mint az üj vezérkari főnök­nek a kinevezését Abdullah Gül török államfő. A kine­vezése azért vált szüksé­gessé, mert elődeik a mült héten lemondtak tisztsé­gükről, hogy így tiltakoz­zanak több mint 200 kato­nai tisztviselő letartóztatá­sa és fogva tartása ellen. Az üj vezérkari főnök Necdet Özei tábornok, a csendőr­ség korábbi vezetője lett. A kinevezések azt mutatják, hogy a nemrégiben megvá­lasztott Erdogan-kormány egyre nagyobb befolyást próbál gyakorolni a hadse­regre, amely 1960 óta há­rom kormányt döntött meg. Erdogan szakított a hagyományokkal, koráb­ban ugyanis a hadsereg tel­jesen függetlenül határo­zott a kinevezésekről, elő­léptetésekről és elbocsátá­sokról, a politikai vezetés pedig csak elfogadhatta ezeket a döntéseket. Jelen­leg kb. 250 katona, köztük 40 tábornok - az összes tá­bornok közel egytizede - van börtönben. (MTI) Az elnök 40 százalék körülire visszaesett támogatottsága jelzi: mítosza elszürkült, maga az ember sebezhetővé vált Az obamánia vége, hiányzik a karizma Washington. Ötvenedik születésnapja alkalmá­ból a világ minden tájá­ról gratuláltak Barack Obamának, aki - helyi idő szerint szerdán - hamburgerezni hívta meg az adósságplafon- kompromisszumon dol­gozó stábját. ÖSSZEFOGLALÓ A vonalaira egyébként gon­dosan ügyelő Obama egy 1700 kalóriás sajtburgert fogyasztott. Szerdán írta alá azt az adósság­plafon 2,4 ezer milliárd dolláros emeléséről - és egyúttal a deficit potenciálisan 2,5 ezer milliárd dolláros csökkentéséről - szóló törvényt, amely több hónapig tartó, késhegyre menő vita után végre elhárította azt a veszélyt, hogy az USA kormánya fizetés- képtelenné váljon. Ami a születésnapi bulizást il­leti: állítólag spórolósabbra-si­keredett - tül szerény azért nem volt -, mint eredetileg tervezték, nem lett volna ildomos túlkölte­kezni, amikor másoknak taka­rékoskodniuk kell. A hírek sze­rint Herbie Hancock és Jennifer Ötvenévesen, 1700 kalória mellett Hudson is fellépett azon a chica­gói választási adománygyűjtő gálán, amelyen Obama szüle­tésnapját is megünnepelték. Mint ebből is kiderül: az elnök már az újraválasztásra összpon­tosít. Szembe kell néznie azzal, hogy megtört a „Yes, we can!” szlogen fémjelezte változások lendülete és szertefoszlott az „obamánia”. A liberális oldalt kiábrándította az afganisztáni amerikai kontingens létszámá­nak növelésével, a patthelyzet­hez vezető, suta líbiai beavatko­zással és a guantánamói fogoly­tábor bezárása ügyében elszen­vedett kudarccal. A várakozá­sokkal szemben nem törölte el a gazdagok és a nagyvállalatok Bush-korszakbeli adókedvez­ményeit, nem tudta azonnal ke­resztülvinni az egészségbiztosí­tási reformot, a költségvetési de­ficitcsökkentés ügyében pedig - Paul Krugman Nobel-díjas köz­gazdász szerint - kapitulált az ultrakonzervatív Tea Party előtt. „Obama 2008-ban nagy győ­zelmet aratott, amelyet felha­talmazásnak tekintett arra, hogy az európai típusú szociáldemok­ráciához közelítse Amerikát” - írta Charles Krauthammer Puli- tzer-díjas konzervatív publicis­ta, aki szerint azonban erre a 2010 novemberi „ellenfor­radalom”, vagyis a republikánu­sok félidős választási győzelme megrázó vereséget mért. De nem aratott sok győzelmet el­nökségének abban a két évében sem, amikor még nemcsak a szenátus, hanem a képviselőház is demokrata uralom alatt volt. Obama hatalomra kerülése a világpolitikában több fronton is enyhülést hozott, de a külföldön elért sikerek Amerikában má­sodlagosak és kérészéletűek. Sokan - hívei és ellenfelei közül egyaránt - úgy látj ák, Obamából hiányzik a vezetői karizma. El­várnának tőle valami olyan, kor­szakos döntést, amely méltó az egyetlen szuperhatalmat vezető államférfihoz, mint például amikor utasítást adott Oszama bin Laden likvidálására. Az átlagamerikai értetlenül áll az olyan koncepciótlannak tűnő értelmiségi tétovaság előtt, mint amely az arab tavasz kitö­résekor uralkodott el a Fehér Házon. Akik az amerikai évszá­zadként emlegetett 1900-as években megszokták, hogy ha- zájuk vezető szerepetjátszika vi­lágpolitikában, nem értik, ami­kor az elnök azt mondja - ez Ryan Lizza megfogalmazása volt a The New Yorkerben -, hogy az USA „hátulról vezeti a Kadhafi-rezsimmel szembeni fellépést. Fouad Ajami Közel-Ke- let-szakértő, a Stanford Egye­tem professzora szerint az elnök ahelyett, hogy Ronald Reagan- hez hasonlóan felrázná az or­szágot, annak külső és belső ha­nyatlását menedzseli. (MTI, ú) Figyelmeztettek a berlini fal építésére Szenzációs kiszivárogtatás MTl-HÍR Berlin. Az eddigi ismeretek­kel ellentétben a bonni hírszer­zés állítólag már korábban fi­gyelmeztette az akkori nyugat­német kormányt, hogy a kelet­német kommunista vezetés egy Berlint kettéválasztó létesít­mény építésére készül. Minder­ről azok a mostanáig szigorúan titkos dokumentumok tanús­kodnak, amelyeket a szövetségi hírszerzés (BND) a hírhedt ber­lini fal 1961. augusztus 13-án megkezdett építésének közelgő 50. évfordulója alkalmából teg­nap hozott nyilvánosságra. Mindez merőben új fényben világítja meg az ötven éve tör­ténteket. Az akkori nyugatné­met kancellár, Konrad Adenau­er, valamint Willy Brandt, aki akkor Nyugat-Berlin polgármes­tere volt, egyaránt azt állította, hogy a fal építéséről előzetesen nem volt információja. Az első értékelések szerint szenzációs­nak számító, új ismeretekről azonnal találgatások kezdőd­tek. Az egyik verzió szerint elő­fordulhatott, hogy sem Adenau­er, sem Brandt nem vette komo­lyan a figyelmeztetéseket, de nem kizárt az sem, hogy a BND valamilyen módon saját korábbi mulasztásait, illetve informáci­ós ballépéseit igyekezett kom­penzálni. Megfigyelők számára egyelőre rejtélyt okoz a mostani kiszivárogtatási offenzíva is, kü­lönös tekintettel arra, hogy a hírszerzés hosszú időn keresztül a leghatározottabban elzárkó­zott saját múltjának átfogó tör­ténelmi feldolgozásáról. Egy francia bíróság vizsgálatot rendelt el Christine Lagarde ügyében Sikkasztás gyanújában az új IMF-vezér ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Vizsgálatot rendelt el a francia köztársasági bíróság (CJR) tegnap, hogy tisztázza Christine Lagarde, a Nemzetkö­zi Valutaalap jelenlegi főigazga­tója szerepét egy üzletember­nek, Bemard Tapie-nak 2008- ban nyújtott kártalanítás ügyé­ben. Az ügyészség szerint La­garde még pénzügyminiszter­ként az állam megkárosításával részesítette előnyben a francia üzletembert. A CJR az egyetlen intézmény, amely olyan szemé­lyek ellen eljárhat, akiket mi­niszteri hivatali idejükben elkö­vetett vétséggel vádolnak. A bí­róság ügyésze tegnap azt mond­ta, hamisításban való bűnré­szesség és sikkasztás gyanújá­nak ügyében folyik a vizsgálat. Christine Lagarde (TASR/AP) Lagarde pénzügyminiszter volt, amikor, 2008-ban, Bemard Tapie több évi vita után magán­bíróságon megegyezett az akkor még állami tulajdonú Crédit Ly­onnais bankkal, amelynek 1993-1994-ben az Adidas sportszergyártó céget eladta. A miniszter azonban 2007-ben sa­ját hatáskörben úgy döntött: nem hagyományos jogi úton, hanem a felek közti megegye­zéssel kell mielőbb lezárni az ügyet. Ennek értelmében az ál­lam végül 2008-ban 285 millió euró kártérítést és mintegy százmillió euró kamatot fizetett Tapie-nak. A Lagarde elleni eljárás nem összeegyeztetetlen jelenlegi IMF-főigazgatói tisztségével - mondta ügyvédje nyomban a hi­vatalos bejelentés után. Lagar­de, aki a nemi erőszakkal meg­vádolt Dominique Strauss-Kahn utódaként került június 28-án a pénzintézet élére, tagadta, hogy bármilyen bűncselekményt kö­vetett volna el, amikor jóvá­hagyta a kártérítés kifizetését Tapie részére. (MTI, ú) Lagymatag BT-nyilatkozat született a szíriai helyzetről Aszad átverése: többpártrendszer ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz/New York. Rendelettel engedélyezte Bas- sár el-Aszad államfő a többpárt­rendszer bevezetését Szíriában, teljesítve ezzel a hónapok óta tartó kormányellenes tünteté­sek egyik legfőbb követelését. Szíriát 1963 óta a Baasz párt irá­nyítja, s a rendelet nem változtat azon az alkotmányban rögzített kitételen, amely szerint a Basz párt az állam és a társadalom ve­zetője. A mostani rendelet rögzí­ti a pártalapítás feltételeit és a politikai csoportok funkcióit. Az új pártoknak tisztelniük kell az emberi jogok egyetemes nyilat­kozatát, nem szerveződhetnek vallási vagy törzsi alapon, és nem lehetnek külföldi szervezet vagy párt szíriai alszervezetei. Szakértők Aszad dekrétumát hi­teltelennek, porhintésnek, a francia külügyminisztérium pe­dig egyenesen provokációnak nevezte. Alain Juppé külügymi­niszter szerint Aszadnak első­sorban a tüntetők legyilkolását kellene abbahagynia. Először szólalt meg, három­napos vita után, Szíria ügyében a BT: helyi idő szerint szerdán nyi­latkozatban ítélte el a tüntetők­kel szemben a kormány által al­kalmazott erőszakot. A nyilat­kozat nem kötelező érvényű, szemben a BT határozataival. A dokumentum „elítéli, hogy a szí­riai hatóságok megsértették az emberi jogokat, és erőszakot al­kalmaznak a polgárok ellen”. Oroszország és a többi vonako­dó tagállam megnyugtatására „az összes felet” felszólítja: „tar­tózkodjék az erőszaktól, bele­értve az állami intézmények el­leni támadásokat is. A BT azért nem határozatot fogadott el, mert Oroszország és Kína - Bra­zília, India és Dél-Afrika egyet­értésével - kilátásba helyezte, hogy egy elítélő határozatot megvétózna. Moszkva, Peking és szövetségeseik dühösek ami­att, hogy a NATO a Líbiáról elfo­gadott BT-határozatokkal iga­zolja a Kadhafi hadi gépezete el­leni légicsapásokat. (MTI, ú) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ New York. Moammer Kadha­fi líbiai vezető egyik fia azt állí­totta, családja szövetséget kö­tött az arab országban harcoló iszlamista lázadókkal annak ér­dekében, hogy végezzenek a Kadhafi távozását követelő, vi­lági beállítottságú felkelőkkel. Szeif al-Iszlám Kadhafi - aki ap­jával együtt sokáig azt állította, hogy a líbiai ellenzéket iszlamis- ták vezetik-a New York Times- nak kijelentette: a világi lázadók „mind elmenekülnek vagy meg­halnak... Majd meglátjuk.” Szeif al-Iszlám azt állította, családja Ali Szallabival, a Líbia egyes keleti területeit ellenőrző iszlamisták egyik vezetőjével kötött szövetséget. Szallabi a lapnak megerősítette, hogy többször beszélt Kadhafi fiával, de azt nem erősítette meg, hogy az iszlamisták csatlakoztak vol­na a Líbiát 42 éve irányító Mo­ammer Kadhafi táborához. A Kadhafi-rendszer eddig elő­szeretettel tüntette fel magát az olajban gazdag arab ország isz­lamistákkal szembeni védelme­zőjeként. A líbiai lázadók között akadnak iszlamisták, de a felke­lők azt állítják, a rezsim demok­ratikus kormánnyal történő fel­váltásának szándéka egységbe kovácsolja őket. Szeif al-Iszlám az interjúval talán a lázadók kö­zé próbál éket verni. Kadhafi fia éket verne a lázadók közé Paktum az iszlamistákkal

Next

/
Thumbnails
Contents