Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-04 / 180. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 4. Külföld 7 Utcai zavargások közepette kezdődött meg tegnap a volt egyiptomi államfő és fiainak pere - folytatás augusztus 15-én Mubarak tagadott minden vádat A nép már meghozta az ítéletet (TASR/AP-felvétel) Kairó. Tegnap kezdődött, s pár órás meghallgatás után augusztus 15-re napolták Hoszni Mubarak perét. A volt egyiptomi államfő tagadta az ellene felhozott vádakat a kairói büntetőbíróságon. ÖSSZEFOGLALÓ Mubarakot korrupcióval vádolják és azzal, hogy a karhatalom az ő utasítására lőtt a kormányellenes tüntetők közé. A január-februári egyiptomi népfelkelésben több mint 800 ember vesztette életét. Két fia, Alaa és Gamál, akiket korrupcióval vádolnak, ugyancsak tagadta bűnösségét. Hoszni Mubarak, aki mikrofonba beszélt, rekedt, de határozott hangon szólalt meg kerekes hordágyán fekve, amelyen egy vasráccsal elzárt területre betolták. Fiai mellette álltak, kezükben egy-egy könyvvel, feltehetőleg a Koránnal. A vádlottak között van még Habíb al-Adli volt belügyminiszter és hat magas rangú rendőrségi vezető. A tegnapi tárgyalás kezdetén az ügyvédek az ellen emeltek panaszt, hogy a bíró korábban egyesítette a Mubarak, fiai, valamint a szökésben lévő Húszéin Szálem üzletember, al-Adli volt belügyminiszter és további hat személy ellen indított pert. A bíró azt mondta, hajlandó engedni a kérésnek, de azt írásban kell benyújtani a bírósághoz. A bukott elnök most először jelent meg a nyilvánosság előtt azóta, hogy február 11 -én a hatalom feladására kényszerítették. A bíró közölte: Mubarak és fiainak pere augusztus 15-én folytatódik. A tárgyalás elnapolása után az állítólag rákban szenvedő Mubarakot a per helyszínéül szolgáló rendőrakadémia épületkomplexumán belüli kórházba viszik - közölte a MENA hivatalos forrásra hivatkozva. A volt belügyminiszter és a hat rendőrtisztviselő elleni per folytatását mára napolta el az ítélőszék. Ahmed Rifaat bíró bejelentette, Mubarak számára megfelelő ellátást nyújtanak egy kairói kórházban, s a bíróság el; rendelte, hogy a következő tárgyalásokon is minden vádlottnak személyesen meg kell jelennie. Korábban olyan hírek terjedtek el, hogy Mubarak az állapota miatt az elkövetkezőkben nem lesz ott a tárgyaláson, csak az ügyvédje. A rendőrakadémia környékén rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. A páncélos járművek fedezetében kivonuló több száz rendőr igyekezett - több-kevesebb sikerrel - távol tartani a tüntetőket, akik kövekkel és üvegekkel dobálták egymást. Nagyon sokan megsérültek. Benjámin Ben Eliézer volt izraeli védelmi miniszter tegnap megerősítette: korábban, még az egyiptomi felkelés kirobbanása előtt Netanjahu izraeli kormányfővel egy találkozón felajánlották Mubaraknak, hogy kezeltesse magát Izraelben. Sarm-es-Sejkben keresték fel a beteg Mubarakot, ahol Eliézer azt mondta, a szintén a Vörös-tenger partján fekvő izraeli Eilat városa nincs messze, s ott kezeltesse magát, amíg felépül. „Mubarak, aki elkötelezett egyiptomi hazafi, elutasította ezt” - mondta Eliézer. Ő és Netanjahu idén január 6-án találkozott utoljára a volt egyiptomi államfővel. (MTI, TASR, ű) Nagyon véres ramadán várható Szíriában Tankok Hama főterén Az illegálisan bevándorlókat 6 helyett 18 hónapig tarthatják lakat alatt Aligha enyhít a pénzügyi válságon az itáliai burkatörvény MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brit médiabotrány Tizenegy őrizetbe vétel London. A brit rendőrség letartóztatta a Murdoch-sajtóbi- rodalom egyik volt magas rangú vezetőjét, akit az egyre súlyosabb sajtó- és politikai botránnyá duzzadó brit telefonlehallgatási ügy keretében korrupcióval és mobiltelefonok feltörésében való részvétellel gyanúsítanak. Ezúttal a 71 éves Stuart Kuttner, a már megszüntetett News of the World egykori szerkesztőségvezetője akadt horogra, aki 2009-ben vonult nyugdíjba. Vele együtt már tizenegyre rúg az őrizetbe vettek száma a súlyos etikai botránnyal összefüggésben, amely megrázta a brit sajtót, a rendőrséget és politikai elitet is, s több vezető, köztük a Yard főparancsnoka lemondásához vezetett. Maga David Cameron kormányfő is védekezésre kényszerült. (MTI) Börtönből börtönbe Párizs kiadja Noriegát Párizs. A francia hatóságok beleegyeztek abba, hogy kiadják szülőhazájának Manuel Noriega egykori panamai diktátort, hogy otthon töltse le a reá ott kiszabott hosszú börtönbüntetést. Noriega azt mondta, nem akarja fellebbezéssel hátráltatni a kiadatást, amely legkorábban szeptemberben történhet meg. Panamában távollétében 20 évet szabtak ki rá, mert 1985-ben elrendelte fő ellenzéki vetélytársa, Hugo Spadafora meggyilkolását. Franciaországban tavaly kapott hét évet a 77 éves volt tábornok kábítószer-kereskedelemből származó pénzek tisztára mosása miatt. Noriegát az USA 2010-ben adta ki Párizsnak; Amerikában az elmúlt húsz évet kábítószer-kereskedelem miatt börtönben töltötte. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Róma. A piacok Silvio Berlusconi tegnap délutáni parlamenti beszédére figyeltek, hiszen a milánói tőzsde folyamatos zuhanása miatt már az olasz államfő is aggodalmát fejezte ki, s a pénzügyminiszter pedig az eurózóna elnökével tárgyalt a válságról. A média figyelmét nem kerülte el - különösen a tragikus norvég mészárlás fényében -, hogy a súlyos gazdasági gondok közepette a kormány kőkemény intézkedéseket foganatosít a bevándorlók ellen. A kormányfő két héttel a 70 milliárd eurós gazdasági megszorító csomag bevezetése után elsősorban a pénzpiacokat akarta megnyugtatni. Délután 3 helyett csak fél 6-kor beszélt a képviselőházban, hogy megvárja a tőzsdezárást, a szenátusban pedig ezt követően kezdte felszólalását. Megfigyelők szerint nem az az érdekes, mit szólnak a beszédhez a honatyák, hanem az, hogyan reagál a milánói tőzsde, amely kedden is a legrosszabbul szerepelt az európai piacok között. Ugyanis július 15-én hiába szavazták meg a megszorító csomagot, nem állt helyre az itáliai gazdaságba vetett bizalom. Hiába döntött úgy a kormány, hogy az eredetileg fokozatosan és többnyire 2013-tól tervezett intézkedéseket már az idei évtől bevezeti a 120% feletti állam- adósság visszaszorítása érdekében, ez sem segített. A Berlusconi-beszéd előtt (TASR/AP-felvétel) fogadta el a parlament alkotmányügyi bizottsága azt a tervezetet, amelynek értelmében tilos lesz nyilvános helyen az arcot elfedő burka (egész testet elfedő muzulmán női viselet) vagy nikáb (arcot elfedő kendő) viselése - azzal az indoklással, hogy a jogaiktól megfosztott nőket védelmezzék. Az ellenzék elutasította a kezdeményezést, amely tartalmazza azt is, hogy az a harmadik fél, aki nyilvános helyen arca eltakarására kényszerít egy nőt, 30 ezer eurós pénzbüntetésre és egy évig terjedő szabadság- vesztésre számíthat. A felsőház, a szenátus pedig áldását adta arra a törvényre, amely szerint a dokumentum nélkül, ülegálisan bevándorolt személyeket 6 helyett 18 hónapig lehessen visszatartani a befogadóközpontokban. Az ellenzék ez esetben is többsége a törvény ellen szavazott. Az előterjesztő Roberto Maroni belügyminiszter indoklásában arra hivatkozott, hogy a bevándorlók hazatoloncolásával foglalkozó uniós előírás átvételéről van szó az olasz jogrendszerbe. A belügyminiszter azonban maga is embertelennek minősítette az előírást. Bariban éppen az előző nap volt egy súlyos összecsapás a bürokrácia lassúsága miatt elkeseredett bevándorlók és a rendőrség között. A törvény bevezeti az azonnali, kényszerítő kiutasítási eljárást az EU-n kívülről érkező illegális bevándorlók számára. Ezt a szabályt Maroni szerint a közrendre nézve veszélyes bevándorlók esetében fogják alkalmazni, illetve olyanokra vonatkozik, akikről feltételezhető, hogy elszöknek a kiutasítás elől, vagy túllépik az önkéntes távozásra kiszabott határidőt. Adalék ehhez: ismét 330 menekült érkezett Líbiából hajón a dél-olaszországi Lampedusa szigetére, ahol egy nappal korábban szintén menekültek százai kötöttek ki. Akkor a 300 illegális bevándorló mellett 25 holttestet is találtak. A raktérben holtan talált fiatal férfiak halálát fulladás okozta. (MTI, ú) RÖVIDEM Mélyülő válság Cipruson Nicosia. Kilépett tegnap a ciprusi kormányból a kisebbik koalíciós párt, a jobbközép DIKO, ami megnehezíti a konszenzus kialakítását a nagyon várt költségvetési reformok körül, és bonyolítja a sziget egyesítését célzó tárgyalásokat is. A koalíció felbomlása nem jár automatikusan választások kiírásával. Ciprus elnöki köztársaság, amelynek államfője egyben a kormány vezetője is. Ciprus a július közepi óriási lőszerrobbanás óta van válságban. A Bank of Cyprus figyelmeztetett: az országot az a közvetlen veszély fenyegeti, hogy hamarosan az EU támogatási mechanizmusához kell fordulnia pénzügyi mentőcsomagért. Ennek részint a robbanás, részint a görög válság az oka, amely szorult helyzetbe hozta a ciprusi bank- rendszertis. (MTI) Zűrzavar Irakban Bagdad. Az iraki pártvezetők megegyeztek abban, lehetővé teszik a kormánynak a tárgyalások megkezdését az USA-val arról, hogy amerikai katonai kiképzők azután is az országban maradhassanak, hogy az amerikai haderőt a tervek szerint az év végéig kivonják. Jelenleg 47 ezer amerikai katona állomásozik Irakban. Washington már felajánlott tízezer katonai kiképzőt, sok iraki illetékes ennél nagyobb erőre tartana igényt. A döntés politikai alkuk függvénye. A kurdok egy amerikai kontingens maradását szeretnék, de a miniszterelnök egyik fő szövetségese, Moktada asz-Szadr radikális hitszónok magánhadserege bevetésével fenyegetőzött, ha nem távoznak mindannyian. (MTI) Kína a fő kiberkalóz Boston. Valószínűleg egyetlen állam áll az utóbbi öt év kiterjedt kibertáma- dásai mögött, amelyek nem kímélték a kormányok, különböző szervezetek és még az ENSZ rendszereit sem - derül ki a McAfee tegnap közzétett szakértői jelentéséből A vizsgált időszakban világszerte összesen 72 szervezet, kormány és vállalat esett ilyéh támadások áldozatául. A McAfee egyetlen államot sejt a támadások hátterében, bár nem nevezi meg azt. Egy hekke- léssel foglalkozó biztonsági szakértő azonban rámutatott: a bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy Kína ez az ország. (MTI) Ammán. Harckocsik foglalták el tegnap a Szíriái kormányerők által ostrom alá vett Hama városának központját. A rend- szerellenes lázadás jelképének számító, 700 ezer lakosú közép- szíriai városra tegnapra virradóra - már a harmadik egymást követő napon - ismét tüzet nyitott a szíriai hadsereg. Egy helyi lakos a brit hírügynökségnek műholdas telefonon elmondta, „minden kommunikációs csatornát elvágtak”, s a kormányerők szép csendben leszámolnak Hantával, kihasználva azt, hogy a média figyelme most Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök perére összpontosul. A beszámolóból az is kiderül, hogy a harckocsik déli irányból nyomultak előre a város központja felé, a kormányhoz mindvégig hű egységek, köztük a sabbiha néven ismert milicista csoportok és a különleges erők kíséretében. Az Orontész téren (a város az Orontész folyó partján fekszik), amely a Bassár el- Aszad elnök elleni legnagyobb utcai megmozdulások fő-helyszíne volt az elmúlt öt hónapban, most harckocsik állnak.
