Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-31 / 202. szám, szerda
18 Sport ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 31. www.ujszo.com A világklasszis Katrine Lunde Haraldsen szerint a norvég kézilabda titka abban is keresendő, hogy az edzők nem hiszik, mindent tudnak „Félszavakból is értjük egymást Pálingerrel” A magyaros ízeket nem tudta megszokni, de Magyarországon jól érzi magát. Jövőre a Győrrel BL-t szeretne nyerni, a londoni olimpiára pedig címvédőként utazik, s kicsit már most izgul. Katrine Lunde Haraldsennel, a norvég válogatott és a Győri Audi ETO KC kapusával beszélgettünk. BŐDT1TAN1LLA Tavaly hároméves szerződést írt alá a győri csapattal. Egy év itt-tartózkodás után hogy érzi magát Magyarországon? Örülök, hogy itt vagyok. Ha az ember új országba költözik, rengeteg új dologhoz kell hozzászoknia, más nyelv, más kultúra... A magyarországi hétköznapi élet és a kézilabda is eléggé különbözik a skandináviaitól, de ezért is akartam idejönni, hogy megismerjek egy új mentalitást, kultúrát is. Volt olyan dolog, amire egyáltalán nem számított? Sokk nem ért, de Magyarországon mások az edzések, mint amit megszoktam. Norvégiában külön erőnléti edzések - vannak, itt viszont nagyon sok az erősítő gyakorlat a kézilab- dás tréningeken is. Naponta kétszer edzünk, de ebben sok a futás is, és kevesebb a tulajdonképpeni kézilabda. Ezt érdekesnek találtam. A kézilabdán kívüli világban mi lepte meg? Az ételek. Magyarországon nagyon sok kolbászt esznek! A csapat is. Ha valahol együtt vagyunk, nekem is meg kell ennem, pedig nem szeretem. Ahogy a csípős kajákat sem, azokat nem is bírom megenni. De ért kellemes meglepetés is: nem gondoltam, hogy a magyarok ennyire nyitottak, barátságosak. Nemcsak a klub emberei, hanem például a szomszédaim is nagyon aranyosak, törődnek velem - egy idegen országban ez nagyonjólesik. Mit szól a magyar bajnokik hangulatához? Fantasztikus! Norvégiában nem sokan járnak meccsre, itt Győrben viszont már a bemelegítés is élmény, mert tömve a csarnok, az emberek szurkolnak, ezt imádom. r A városban megállítják a drukkerek, hogy a mérkőzésekről beszélgessenek? Előfordul, de nem túl gyakran. Talán a szurkolók kicsit félnek is megszólítani, mert nem tudok olyan jól magyarul. Néhány egyszerű mondat azért menne? Elég sok szót tudok, de mondatokat alkotni nagyon nehéz! Szerencsére viszont a lányok jól beszélnek angolul. Meccs közben a védelmet is angolul irányítja? Magyarul is beszélek, vagyis próbálok magyarul is beszélni. Remélem, hogy a többiek értik! Az edzéseken változó a helyzet: néha angolul beszél velem az edző, néha magyarul mondja, és a többiek fordítanak, néha pedig senki nem fordít, én meg nem értek semmit - ilyenkor azt csinálom, amit a többi lány, és bízom benne, hogy ez így jó. Milyen a viszonya kapustársával, Pálinger Katalinnal? A kapusoknak nem mindig egyszerű a helyzetünk, hiszen mindenki a legjobb akar lenni, de egyszerre csak egy védhet. Katival nagyon jól tudunk együtt dolgozni, és szerencsére a természetünk is hasonló. A hozzáállásával az én helyzetemet is nagyon megkönnyíti. Hogyan lett egyébként kapus? Kiskoromban folyton kézilabdáztunk az ikertestvéremmel, de soha nem volt kapuÖnnek mi a módszere? Néha magamban beszélek. De nem hangosan! Ha túl sokat gondolkozik az ember azon, hogy ezt a labdát sem fogta Az oslói mészárlásról A győriek norvég sztárja a júliusi oslói mészárlásról is őszintén beszélt: „Szörnyű, ami történt. Együttérzünk mindenkivel, akinek a családtagja vagy a barátja odaveszett a mészárlásban. Norvégia kis ország, szinte mindenki ismer valakit, aki valahogy érintett volt a tragédiában. Közép-Európában talán sokan irigylik a norvégokat, mert nálunk magas az életszínvonal, de Norvégiában is élhetnek őrültek. A tragédia viszont csak még jobban összehozta az embereket. Ez abból is látszik, ahogyan mindenki igyekszik segíteni az áldozatok hozzátartozóin.” (bt) gájában nem sikerült diadalmaskodnia, az elődöntőben kikapott a spanyol Itxa- kótól. Egyszerűen nem voltunk elég jók, nem voltunk jó formában, így pedig nem lehet BL- t nyerni. Talán majd ebben a szezonban. Sokat erősödtünk, leigazoltuk a szintén norvég Heidi Lökét, aki a világ egyik legjobb beállója. Remélem, a védekezésünket sikerül még egy kicsit agresszívabbá tennünk, de támadásban már most erősek vagyunk. Szerintem jók leszünk. Látta a magyar-német vb- selejtezőt? Mit gondol, miért nem sikerült kijutnia a magyar válogatottnak a világ- bajnokságra? Nem láttam a meccset, mert akkor a norvég válogatottal voltam. Vannak barátaim a németek között is, de természetesen a magyaroknak drukkoltam, hiszen ha kijutottak volna, az a klubnak is jó lett volna. Nagyon sajnálom, hogy nem sikerült. Az okokat viszont nem tudom elemezni, mert egy percet sem láttam a meccsből. Kiő? Katrine Lunde Haraldsen a norvég női kézilabda-válogatott és a Győri Audi ETO KC kapusa. Korábban a dán Aalborg, majd a Viborg játékosa volt, ez utóbbi klubbal kétszeres BL- győztes. A válogatottban 2002-ben mutatkozott be, azóta közel 150 meccsen védett. Olimpiai bajnok, négyszeres Eu- rópa-bajnok, világbajnoki ezüst- és bronzérmes. A 2008-as pekingi olimpia legjobb kapusa, a 2008-as és a 2010-es Eb All Star-csapatának a tagja. Ikertestvére, Kristine Lunde szintén válogatott kézilabdázó, férje, Tom Reidar Haraldsen futballista. Katrine a kézilabdán és a focin kívül a téli sportokat, a sífutást és a biatlont is kedveli, (bt) meg, meg azt sem, az bénítólag hat, ilyenkor elég néhány szót mondanom magamnak, hogy kizökkentsem magam ebből a negatív állapotból. Korábban Dániában az Aalborg, majd a Viborg kapusa volt. Müyen különbségeket lát a dán és a magyar bajnokság között? Amikor Dániában játszottam, sokkal színvonalasabb volt az ottani bajnokság, mint most. Azóta sok kiváló játékos visszavonult vagy máshová igazolt. A magyar bajnokság viszont erősödött, külföldi sztárok is érkeztek. A nemzetközi kupákban a magyar és a dán klubcsapatok is messzire jutnak, az EHF-kupát a Midtjyl- land nyerte, a KEK-et meg a Fradi. A Győr tavaly megnyerte a magyar bajnokságot és a Magyar Kupát, de a Bajnokok LiRemek szponzoraink vannak, akiknek köszönhetően minden hónapban együtt lehetünk, s ideális körülmények között készülhetünk. Jók az edzőink, akik tisztában vannak vele, nem érthetnek mindenhez, és ha azt érzik, hogy egy bizonyos területen nem ők a legképzettebbek, megkeresik az adott dolog, például a futás vagy az erőnléti fejlesztés legjobb szakembereit. így ők maguk is fejlődnek, mivel új ismereteket szereznek, s a csapat is fejlődik, hiszen a legjobb specialistákkal dolgozhat együtt. Tetszik nekem ez a módszer. Milyen a norvég utánpótlás-nevelés? Hét éve nem játszom otthon Norvégiában, így nem ismerem a jelenlegi utánpótlásprogram részleteit, de tény, hogy a fiatalok másképpen edzenek, mint Magyarországon. Itt rengeteget kell edzeni, s nagyon keEgy világklasszis kapus mellé általában a klubvezetők egy fiatal tehetséget választanak, aki sokat tanulhat az „öregebbtől”, s nem elégedetlenkedik a kevés játéklehetőség miatt. Miért jó az, ha a világ jelenlegi két legjobb kapusa ugyanabban a csapatban véd? A klub biztonságban érezheti magát, hogy ha valamelyikünk megsérülne, akkor is marad egy nagyon jó kapusuk. Egy szezonban rengeteg meccset játszunk, pihenni, regenerálódni is kell. Sok esetben mégsem működik, ha két egyforma szintű kapus van egy csapatban. Köztem és Kati között szerintem azért ilyen jó az összhang, mert mindketten tapasztaltak vagyunk, már karrierünk végéhez közeledünk, pontosan értjük a helyzetet. Nem rivalizálunk, inkább jól érezzük magunkat a pályán. így sokkal könnyebb, mintha lenne mellettem egy fiatal, feltörekvő kapus, akinek esetleg nem tetszene, ha nem ő áll a kapuban. Ön 31, Pálinger 32 éves. Tudnak még tanulni egymástól? Persze. Minden nap tanulunk valamit. Ezért is jó, hogy egy páros vagyunk, mindketten észrevesszük a legapróbb részleteket is, amiken tökéletesíteni kellene, s ezeket meg tudjuk beszélni. Semmit nem kell magyarázni, félszavakból is értjük egymást. Ezt nagyon élvezem. sunk, így hát egy rövid időre mindenkinek be kellett állni a kapuba. Én is beálltam, és ott ragadtam. Nem mintha nem akartam volna gólokat lőni, de a kapuban is jó volt. Nem kellett annyit futni. A kapusposzt specifikus poszt, az ember a csapat része, a hatoson belül mégis teljesen egyedül van. Talán ezért is nem alkalmas mindenki kapusnak. A kapusok egy kicsit mindig külön kaszt, külön edzéseik vannak, sokszor a közös edzéseken is másféle feladatokat végeznek. Néha nehéz is, mert az ember magára hagyatottnak érezheti magát. Egy kapusnak mentálisan is nagyon erősnek kell lennie, hogy végig koncentrálni tudjon. (Somogyi Tibor felvétele) A norvég válogatottnak mi a titka? Európában 2004 óta egyeduralkodó, a pekingi olimpiát megnyerte, a legutóbbi vb-n harmadik lett. Természetesen szerencse is kell ennyi sikerhez, de tény, hogy a szövetség nagyon jól működik, sok tapasztalt, képzett szakember dolgozik ott, nagyon stabil a sportág háttere. mények a tréningek, Norvégiában viszont többet kézilabdáznak, szórakoztatóbbak az edzések. Ez pedig nagyon fontos. Ha valald nem érzi jól magát edzésen, nem élvezi, nem nevet sokat, akkor nem fog tizenöt éven át kézilabdázni. Én is régen befejeztem volna már a karrieremet, ha nem élvezném ennyire a játékot edzéseken is. Még a válogatott meccseken is feltűnő, hogy a norvég játékosok akkor is mosolyognak, ha éppen vesztésre állnak. Ha valakinek van egy szép megmozdulása, az az egész csapatnak jó, eredménytől függetlenül. Számomra természetes, hogy ha gólt dobunk, felemelem a kezem, mosolygok, tapsolok. Ráadásul az ellenfelet is elbizonytalanítja, ha azt látja, a másik csapatjátékosainak még mosolyogni is van ereje. Olimpiai szezon előtt állunk. Mit szeretne elérni a klubbal és a válogatottal? A Győrrel mindent meg akarunk nyerni, és nagyon bízom benne, hogy sikerülni fog. A csapatunk megvan hozzá. Természetesen szeretnék ott lenni az olimpián is. Decemberben a vb-n kiderül, milyen erős a norvég csapat, mivel éppen generációváltáson megyünk keresztül, de néhány régi nagy játékos is visszatér. Már most izgulok egy kicsit. Pekingben a norvég válogatott nyert. Hogyan emlékszik vissza arra a diadalra? Különleges élmény volt, de azóta eltelt három év. Ami akkor volt, már nem lényeges számomra, hiszen három év alatt rengeteget lehet fejlődni. Remélem, tényleg fejlődtünk is. Vagyis nem úgy kel fel reggelente, hogy ’’olimpiai bajnokvagyok, és még az All Star- csapatba is beválogattak”? Ez volt pályafutásom egyik legszebb pillanata, de amikor az embernek már végre a nyakában lóg az aranyérem, egyszerűen csak fáradtságot érez. Aztán meg jönnek az újabb meccsek, az újabb kihívások. Az olimpiai aranyéremre talán akkor fogok többet gondolni, ha befejeztem a pályafutásomat. De nagyon örülök, hogy én lettem az olimpia legjobb kapusa is, mert számomra az egyéni elismerés azt jelenti, a lehető legtöbbet segítettem a csapatnak. Tavaly is kapott néhány egyéni elismerést: második helyen végzett a nemzetközi szövetség Év játékosa-szava- zásán, s Norvégia legjobb női sportolója lett. Egy ilyen szavazáson sok múlik a szabályokon, de minden elismerés jólesik. Főleg az, hogy otthon én lettem a legjobb női sportoló. Erre egyáltalán nem számítottam. Nem is gondoltam, hogy ennyi embernek fontos a kézilabda.
