Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-30 / 201. szám, kedd
10 Riport ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 30. www.ujszo.com A zalabai Urban Zoltán évek óta pereskedik egy épületért, amit megkapott, és egy telekért, amit megvett volna, de minden másként alakult Jogi kacskaringók között egy ingatlan is elveszhet A zalabai Urbán Zoltán évek óta pereskedik egy olyan telekért, amit neki ígértek, mert ott működik a vállalkozása, de végül mégis másnak adtak el. Most abban a helyzetben van, hogy sosem tudja, sikerül-e aznap bejutnia a saját irodájába, mert csak az épület az övé, az udvar nem. VRABEC AAÁR1A Egészen furcsa módon húzták ki a lába alól a talajt - talán azt is lehetne mondani, hogy bosszúból. Azóta is a személyes bosszú a legfőbb indítéka az ügynek. Neki ígérték, másnak adták „Hat évvel ezelőtt meglátogatott egy zselízi ügyvéd, Tur- za Gábor, és közölte velem, hogy egy olasz cég képviseletében megveszi a szőlőmet. Mondtam, hogy nem eladó, erre elővett egy szerződést meg tizenötezer koronát. Kikértem magamnak a módszert, hiszen ki látott olyat, hogy a megkérdezése nélkül valaki elé kész 'szerződést tesznek, és az árat a vevő szabja meg. A doktor úr csak azt hajtogatta, hogy ez nagyon jó ár, mert ő a terület kilencven százalékát már megvette, és ötvenezer koronát fizetett hektáronként, csak írjam alá, mert siet. Erre megmagyaráztam neki, hogy itt mi nem kötünk üzletet, mert ahhoz ketten kellenek, viszont bizonyos feltételek mellett hajlandó vagyok tárgyalni” - kezdi a történet mesélését Urbán Zoltán. A feltétele pedig az volt, hogy Turza Gábor segítsen neki annak a területnek a megvásárlásában, amelyen a vállalkozása működik. Az épületeket még 1996-ban 200 ezer korona értékű vagyonrészért kapta meg a helyi szövetkezettől, és 2000 koronáért tíz évre bérbe kapta hozzá az 50 áras területet is. Ezt a telket szerette volna cége, a Hydrek Kft. megvásárolni a községtől. A helyi képviselő-testület 1999. szeptember 26-án jóvá is hagyta az eladást, és megbízta a polgár- mestert az adásvételi szerződés kidolgozásával. „Hetvenezer korona vételárban egyeztünk meg, de telt az idő és az üzletet nem ütöttük nyélbe, a polgármester folyton azzal rázott le, hogy a telekkönyvi hivatalban húzódik a dolog. Ezért ajánlottam Turza Gábornak, hogy ha elintézi, hogy megvásárolhatom ezt a telket, akkor ötven évre bérbe adom neki a szőlőmet, és mind jól járunk. Alá is írtam egy felhatalmazást számára, sajnos, csak egy példányban, hogy a telekvásárlás ügyében képvisel engem, és azzal váltunk el, hogy majd értesít a fejleményekről.” A végén mégsem járt jól senki, mert a tulajdonlap he(Somogyi Tibor felvétele) Urbán Zoltán a papírok és a jog útvesztőjében lyett Urbán Zoltán 2005 nyarán egy figyelmeztetést kapott Turza Gábortól, hogy jogtalanul használja az ő területét. Amíg nincs szerződés, üzlet sincs Kiderült, hogy az önkormányzat végül a képviselő-testület határozata ellenére az ügyvédnek adta el a telket, aki azonmód ki is akarta onnan költöztetni a Hydrek Kft-t. „Megkérdeztem a polgármestert és a szövetkezeti végrehajtót, miért kerültek meg, amikor már a képviselők is jóváhagyták, hogy én vehetem meg a telket, de mindenki csak a vállát vonogatta, hogy amíg nincs szerződés, üzlet sincs. Ez ugyan igaz, de tisztesség sincs már? Elmentem Turza ügyvéd úrhoz, hogy számon kéijem, miért nem tartotta be a megegyezésünket, de ő csak annyit mondott, ne moralizáljak, mert őt az nem érdekli. Szokás szerint ismét egy kész bérleti szerződést tett elém és közölte, ha nem írom alá, rendőrökkel utasíttat ki a telekről. Nem írtam alá, mert ahhoz, hogy uniós támogatásért pályázhassak, mindenképp szükségem volt arra, hogy a telek az enyém legyen. Próbáltam megegyezni vele, kértem, hogy mondjon egy árat, mire elém tett egy cetlit, amelyen 600 ezer korona szerepelt. Megjegyzem, a telket valószínűleg 70 ezer koronáért vette meg az önkormányzattól. Láttam, hogy nincs mit tenni, belementem a bérleti szerződésbe, havi 5000 koronát fizettem azért, hogy a telken maradhat a cégem. Három évig nem történt semmi, sőt, az engedélyem nélkül, uniós támogatással, a szőlőmet is betelepítették. Amikor tiltakozni mertem, a szemembe röhögtek, hogy úgyse tehetek semmit.” Az épületet is jogtalanul birtokolja? A szőlő és a telek miatti konfliktus Urbán Zoltán és Turza Gábor között akkor éleződött ki véglegesen, amikor egy szóváltást követően az ügyvéd feljelentette a zalabai vállalkozót, hogy az fizikailag bántalmazta. A történteket mindketten másként mondják el, Urbán Zoltán szerint az ügyvéd meglátogatta őt az irodájában, és miután megfenyegette, hogy tönkreteszi, ő ráparancsolt, hogy takarodjon, de egy ujjal se nyúlt hozzá. Turza Gábor azt állítja, a vállalkozó meg akarta verni, ezért ő 2008. október 14-én írásban felmondta a bérleti szerződést. Urbán Zoltán ennek ellenére sem költözött ki a telekről, sőt, a képviselő-testületi határozatra hivatkozva megtámadta Turza doktor és az önkormányzat közötti adásvételi szerződést, valamint a bérleti szerződés felmondását. „Az első ügyvédemmel nem jártam jól, úgy sejtem, a hátam mögött összejátszott Turza doktorral. A második ügyvédem elhunyt, most már a harmadik képvisel, de az ügy még mindig nem tart sehol. A szerződés felbontása miatt indított pert elvesztettem, de ezzel számoltam is, hiszen minden szerződést fel lehet bontani, én csak a hamis indokot nehezményezem. Nyolc embernek adok munkát a cégemben, az ő megélhetésüket veszélyeztetné, ha nem lenne szabad bejárásom a tulajdonomba. Beérném egy pár méteres sávval, amin bejöhetek, de úgy látom, Turza doktor személyes bosszútól vezérelve ezt is meg akárja akadályozni. Közben ugyanis feljelentett engem, hogy az épületet jogtalanul birtoklom, mert nyilván abban reménykedik, hogy ha sikerül megkérdőjelezni az épülethez fűződő tulajdonjogomat, a szabad bejárás tárgytalanná válik. Nem tudom, mire alapozza ezt a feltevését, hiszen minden szükséges irattal rendelkezem. Ennek ellenére a Lévai Járási Bíróság úgy döntött, az épület nem az enyém. Ezt megfellebbeztem, mire a Nyitrai Kerületi Bíróság semmisé nyilvánította az ítéletet, és újratárgyalásra visszaadta az ügyet a járásbíróságnak. Jelenleg úgy áll a dolog, hogy nemcsak a telket veszíthetem el végérvényesen, hanem még azt az épületet is, amelyet azóta a két fiamnak ajándékoztam.” Az ügyvédet nem érdekli _________az ügy__________ Urbán Zoltánnak idestova három éve nincs bérleti szerződése sem, ennek ellenére azt állítja, ügyvédje tanácsára továbbra is fizeti Turza Gábornak a bérleti díjat. Azt mondja, nincs szándékában a végsőkig pereskedni, még most is hajlana a megegyezésre, ha garanciát kapna arra, hogy bejárása lesz a saját épületébe. Mert abból, hogy az épület az övé, nem enged. „Én csak a sajátomat védem, nem akarom a másét. Ha csak rólam lenne szó, már fel is adtam volna, de mit mondok az alkalmazottaimnak, hogy ennyi volt, elegem van a huzakodásból? Sajnos, az egész régióban ezt látom, néhány gátlástalan csirkefogó uralkodik az elszegényedett, kiszolgáltatott embereken. Felvásárol mindent, aprópénzért feketén dolgoztat, és a zsebében van az összes hivatal, az ellenőrző szervek, a bíróság, minden. Az elmúlt hat év legnagyobb tanulsága számomra az, hogy a tisztesség, sajnos, köszönő viszonyban sincs nálunk a törvényességgel, az igazság és az igazságszolgáltatás pedig két teljesen külön dimenzió. Ez nagyon szomorú felismerés egy olyan ember számára, aki mindig elvek alapján élte az életét, és hitt abban, hogy a jog megvédi” - mondja rezignáltan Urbán Zoltán. Az általa elmondottakról, természetesen megkérdeztük Turza Gábort is, de az ügyvéd nem akart nyilatkozni. Telefonba csak annyit mondott, őt ez az ügy nem érdekli és az is hidegen hagyja, mit írunk róla. Kérdésünkre, miért vásárolta meg Urbán Zoltán háta mögött a szóban forgó telket, amikor az azzal bízta meg, hogy az ő érdekében intézkedjen, azt válaszolta, őt semmivel nem bízta meg Urbán Zoltán, ez csak egy állítás a másikkal szemben. Próbáltuk megtudni, hogyan képzeli el a megoldást, hiszen a dolgok állása egyelőre az, hogy Urbán Zoltán épülete az ő telkén áll. Erre azt a választ kaptuk, hogy Urbán Zoltán a telek után az épületet is el fogja veszíteni, mert az nem volt a szövetkezeté, amikor neki adta. Hogy ezt mivel tudja bizonyítani, arról Turza Gábor már nem akart beszélni, újra csak azt ismételte meg, hogy ez a pitiáner dolog egyáltalán nem izgatja. Nos, úgy tűnik, ami valakinek becsületbeli ügy, az másnak csak egy a számos per közül. A végén pedig úgyis a bíróság dönti el, melyikük lesz az, aki nyugodtan hátradőlhet, és soha többé nem kell foglalkoznia ezzel a keserves történettel, „pitiáner dologgal”. Persze, egyáltalán nem biztos, hogy aki győztesen kerül ki az ügyből, annak erkölcsi értelemben is igaza lesz. De mint már tudjuk, a jog és annak értelmezése nem lelkiismereti kategória.
