Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-27 / 200. szám, szombat

www.ujszo.com UJSZO 2011. AUGUSZTUS 27. Régió 3 A víz hőmérséklete 21-22 Celsius fokos, az oxigéntartalma pedig rendkívül alacsony Megint veszélyben a Tisza-holtág Nagytárkány. A szokásos­nál megint jóval keve­sebb víz van a Tisza- holtág medrében, ám a nemzetközi védettséget élvező területen a hely­zet egyelőre nem annyira kritikus, mint 2009 tava­szán és nyarán volt. LECZO ZOLTÁN A 4 kilométer hosszú, 734 hektáros - egyébként 2005 óta nemzetközi védettséget élvező - ramsari-terület rendszeres vízutánpótlásának hiánya már többször gondot okozott. A fo­lyó holtágában két évvel ez­előtt is rendkívül kevés víz volt, s az életterének fokozatos szűkülése miatt akkor számta­lan védett növény- és állatfaj került végveszélybe. A szokat­lan jelenséget több különböző tényező egyidejű hatása vált­hatta ki: az egykori folyómeder abban az időben nem kapott megfelelő vízutánpótlást, va­lamint 2008-ban és 2009-ben sem volt jelentősebb áradás a térségben. A területre rendre kevés csapadék hullott, és a Magyarországon megépített A jelenlegi helyzet egyre jobban hasonlít a kti évvel ezelőttihez (A szerző felvétele) száraztározók miatt a folyó víz­szintje nem emelkedett na­gyobb mértékben. A lapunknak korábban nyilatkozó szakem­berek elmondták, a Tisza-holt­ág élővilágában lezajlott fo­lyamatok maradandó károso­dásokat is okozhatnak, ugyanis a vízben növekedhet a sók kon­centrációja, és csökkenhet a víz oxigéntartalma. A foszfortarta­lom növekedése algásodást okozhat, és a vízben speciális vegyi folyamatok indulhatnak el. A Nagytárkány kataszteré­ben található holtág kiszáradá­sára a múlt év rendkívül csapa­dékos időjárása miatt, és az ez­zel összefüggő áradások hatá­sára nem került sor, így az itt élő növény- és állatfajok akkor ideiglenesen megmenekültek a pusztulástól. Kopasz József, Nagytárkány polgármestere lapunknak el­mondta, a községben idén nyá­ron a Tiszacsernyői Horgász- szövetség kezdeményezésére újra találkozót rendeztek, melyre meghívták a vízügyi ha­tóság és az egyes környezetvé­delmi hivatalok regionális ille­tékes szerveit, valamint az ügyben érintett egyesületek és önkormányzatok képviselőit is. A megbeszélést egyébként az indokolta, hogy a holtágban az elmúlt időszakban tömeges halpusztulás volt, a horgász- szövetségnek több ezer eurós kára keletkezett. Szakemberek megállapították, hogy az ala­csony vízszint miatt a víz hő­mérséklete 21-22 Celsius fo­kos, az oxigéntartalma pedig 0,5-2,5 mg/1, ez az érték jóval alacsonyabb annál, amely az élővilág számára ideális lenne. A tanácskozás résztevői tár­gyaltak arról is, miképp lehetne meggátolni a kelet-szlovákiai falu kataszterében található holtág kiszáradását, illetve mit tehetnének a terület fokozatos revitalizálásáért. A korábbi konferenciákhoz hasonlóan az is szóba került, hogy az időről időre kialakuló helyzeten sokat segítene, ha a gátba - amely a holtágat kettészelve még a het­venes években mindenfajta engedély nélkül épült - átfo- lyót helyeznének el, így köz­vetve biztosítaná a terület fo­lyamatos vízutánpótlását. Kétnapos konferenciát rendeztek Érsekújvárban a szegénységről és a távmunka lehetőségeiről A társadalom peremén élők gondjairól volt szó SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Kétnapos konfe­renciát rendeztek a hátrányos helyzetűek gondjairól és fel­zárkózási lehetőségeiről. A konferencia egyik fontos prog­rampontja volt a LÖKI (Szociá­lis Inklúzió Lokális Partnersége Polgári Társulás) eddigi mun­kájának értékelése. A szociális dolgozók nehezményezték, hogy a média nem foglalkozik eleget a hátrányos helyzetűek, az utcán élők és az egészségká­rosultak problémáival. Peter Baláž, a LOKI érsekúj­vári, komáromi és vágsellyei civil szervezeteit, intézményeit összefogó társulás vezetője nyi­totta meg a rendezvényt, majd Zuzana Pohánková, az érsekúj­vári, Zuzana Tordová pedig a lévai régióbeli kezdeményezé­sekről számolt be. A találkozón részt vett Onódi Csilla, az Ér­sekújvári Körzeti Munka- Szo­ciális és Családügyi Hivatal ve­zetője, Rudolf Kuklovský, a vágsellyei városi hivatal szociá­lis osztályának a vezetője, va­lamint a civil szervezetek hazai képviselői és magyarországi partnereik. „Útban az inklúzió felé projektünkbe 250 résztve­vőt sikerült bevonni az érsekúj­vári, komáromi és vágsellyei térségből, összesen 26 csoport­tal dolgoztunk. Emlékezetes marad az együttműködés az udvardi Roma Csillag társulás­sal, amely most helyiséggon­dokkal küzd, vagy a nagysurá- nyi Nelegál társulással, amely a függőségben szenvedőket ka­rolja fel” - mondta Báláz. A rá­szorulók számára továbbkép­zési lehetőségeket nyújtottak a projekt keretében, hogy esé­lyük legyen visszakerülni ä munkapiacra. Az érsekújvári konferencián parázs vitát vál­tott ki a LÖKI lehetséges át- szerveződése. A Szociális Fej­lesztési Alap támogatása nélkül is szeretne megmaradni a szer­vezet, de támogatókra min­denképp szüksége van. Elkép­zelhető, hogy tanácsokkal lát­ná el az önkénteseket, és koor­dinálná a térségbeli civil szer­vezetek munkáját. Kuti Zsolt, a Magyar Távmunka Szövetség projektmenedzsere az Udvard és Térsége Társulással, vala­mint a Szőgyén önkormányza­tával folytatott eredményes munkát mutatta be a találko­zón. ,A Távmunka-ház új lehe­tőség a foglalkoztatásban. A Magyar-Szlovák Határon Át­nyúló Együttműködési Prog­ram keretében Örkény és Nagykőrös után Szőgyénben nyílhat távmunka-ház” - tájé­koztatta a jelenlévőket Kuti. Csókás Judit, a projekt szőgyé- ni koordinátora beszámolt ar­ról, hogy a párkányi régióból öt irodahelyiségben harminc személyt lesz lehetőségük táv­munkában alkalmazni. Adat- feldolgozást, telefonos ügyfél- szolgálatot, rendszerfelügyele­tet, ügyvitelt, számvitelt lehet ma már végezni távmunkában. Csütörtökön, a konferencia első napjának délutánján a vágsellyei és az érsekújvári haj­léktalanok kérdésével foglal­koztak a civil szervezetek és önkormányzatok képviselői, pénteken a romakérdésről és a fogyatékkal élők problémáiról lesz szó. Az önkéntesek és szo­ciális dolgozók konkrét projek­tek bemutatásával szeretnének példát mutatni. Zuzana Tordová, a LÖKI lévai szervezetének képviselője elmondta, elérkezett az idő, hogy új formát öltsön a társulás (A szerző felv.) Ftáčnik polgármester lesöpörte a DPB javaslatát Ősztől a fővárosban csak két járatot szüntetnek meg ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A tömegközleke­dési vállalat (DPB) által java­solt 13 járat helyett csak kettőt szüntetnek meg - jelentette be tegnap Milan Ftáčnik főpol­gármester. A 7-es villamost, amely csak délután közlekedett és útvonalán több villamos is jár, illetve a 38-as autóbuszt, amelyet a 37-es busszal helyet­tesítenek. Tehát az iskolakez­dés előtt nem kell jelentősebb változásokra számítani, a na­gyobb egyetemek és kollégiu­mok között ingázó járatok me­netrendje nem változik. Ftáčnik azt mondta, megvá­lasztása óta most kellett a leg­komolyabb döntést hoznia. „Tisztában vagyok a DPB hely­zetével, lassan nem tudja majd a béreket se kifizetni. Másrészt a közérdekről sem szabad meg­feledkezni. Ezt a két szempon­tot kellett összehangolnunk” - mondta. A takarékoskodás jegyében szeptember 19-től valamivel ritkábban közlekedik majd a 9-es villamos és az 50-es autó­busz. A tömegközlekedési vál­lalat szerint ez és a további in­tézkedések 1,8 millió eurós megtakarítást eredményeznek. 500 ezret önerőből kell meg­spórolnia a cégnek, további 500 ezerrel a város növeli a vál­lalat költségvetését, a maradék összeget a jóváhagyott járatrit­kítással kell megspórolni. Ľubomír Belfi, a DPB igazga­tója ugyan üdvözölte, hogy a főváros megemeli a vállalat költségvetését, de ez sem lesz elég ahhoz, hogy jelentős mér­tékben sikerüljön csökkenteni a veszteséget, ezért nem kizárt, néhány hónapon belül ismét járatritkítást fognak javasolni, (dem, SITA) RENDŐRSÉGI NAPLO Kihúzták a halott aranyfogait Pozsony. Visszataszító esetet vizsgálnak a pozsonyi rend­őrök: ismeretlen tettes kihúzta egy 80 évesen elhunyt asszony hat fogát és ellopta az arany fogkoronákat. A tete­met egy temetkezési vállalat szállította a pozsonyi patológiai intézetbe, a halottkém megállapította, hogy a halott már merev száját erővel szétfeszítették, és a szájából fogakat tá­volítottak el. A rendőrség hullagyalázás miatt indított eljá­rást, az elkövető hat hónaptól három évig terjedő szabad­ságvesztésre számíthat. (SITA) Halálos baleset Lelesznél Királyhelmec. 21 éves sofőr szenvedett halálos balesetet tegnap délután a tőketerebesi járásbeli Lelesz és Királyhel­mec között. A fiatalember fának ütközött Volkswagen Polo személyautójával, valószínűleg az ütközés után azonnal éle­tét vesztette. Testét a tűzoltók szabadították ki a deformáló­dott roncsból. (TASR) Magának szedte ki a cég pénzét Trencsén. Szolgálati hitelkártyával való visszaélés miatt öt évre is rács mögé kerülhet egy 29 éves trencséni férfi, hűtlen kezelés miatt tett ellene vádemelési javaslatot a rendőrség. A tettes tavaly augusztus és október között többször pénzt vett ki a cég számlájáról, összesen 3579 eurót. (TASR) Véget ért az Esztergomi Anyanyelvi Tábor, a táborozok között voltak olyan gyerekek, akiknek nincs rá lehetőségük, hogy magyar iskolába járjanak A magyar nyelvvel, irodalommal és történelemmel ismerkedtek GULYÁS ZSUZSANNA Esztergom. Idén száztíz kis­diákvett részt a Rákóczi Szövet­ség anyanyelvi táborában. A tá­bor hagyományos helyszíne Esztergom, ahol a szórványvi­dékekről érkező gyerekek a magyar nyelvtudásuk tökélete­sítése mellett a magyar történe­lemmel is megismerkednek. A Rákóczi Szövetség évente több tábort szervez magyaror­szági és határon túli gyerekek­nek. Az egyik legkedveltebb az Esztergomi Anyanyelvi Tábor. „Esztergomban elsősorban szórványban vagy kétnyelvűvé vált régiókban élő kisdiákokat látunk vendégül. A tábor célja, hogy a magyar nyelv gyakorlása mellett a gyerekekmegismeijék és megkedveljék a magyar tör­ténelmet és irodalmat, valamint a Kárpát-medence más tájain élő kortársaikat” - tájékoztatta lapunkat Csáky Csongor, a Rá­kóczi Szövetség munkatársa. Idén a Zoboralján, az Ipoly mentén, a Galánta környékén és a Kárpátalján élő kisdiákokat látták vendégül. ,A táborozok között voltak olyan gyerekek is, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy magyar iskolába járjanak. Olyan táborlakónk is volt, aki nem tudott magyarul, és itt kezdett ismerkedni nagyszülei anyanyelvével” - jegyezte meg Csáky Csongor. A zömében 9-12 éves gyere­kekkel a nyitrai Juhász Gyula If­júsági Kluh pedagógus hallgatói foglalkoztak. A magyar nyelv gyakorlása és az ismeretek bő­vítése mellett bőven jutott idő a pihenésre, szórakozásra és ki- kapcsolódásra is. A színház- és múzeumlátogatás mellett ki­rándulások, városnézés, külön­féle kézműves-foglalkozások, ügyességi és sportvetélkedők tették felejthetetlenné az esz­tergomi táborozást.

Next

/
Thumbnails
Contents