Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-25 / 198. szám, csütörtök
cnr MUNKATORVENYKONYV ■ 2011. AUGUSZTUS 25. www.ujszo.com jelenleg valaki évi öt heti szabadságot akar, be kell szereznie a szükséges dokumentumokat, hogy igazolni tudja: már ledolgozott 15 évet. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az összes korábbi munkáltatójától igazolást kell kérnie, illetve a munkaügyi hivataltól is, ha egy ideig munkanélküli volt. Búcsú az igazolásoktól Bár a munkatörvénykönyv módosítása már szeptembertől hatályba lép, az előző munkahelyek igazolására év végéig még szükség lesz. 2012. január 1-jétől viszont búcsút inthetnek a dokumentumoknak. Ha elmúltak 33 évesek, az öt hét szabadságra automatikusan jogosultak lesznek. Teljesen mindegy, hogy 2012 januárjában vagy novemberében töltik csak be ezt a kort, a hosszabb szabadságra év elejétől lesz joguk. „Örülök, hogy végre elfogadták ezt a módosítást. Ahhoz, hogy beszerezzem az összes szükséges igazolást, minimum két szabadnapot kellett volna kivennem” - árulta el lapunknak olvasónk, Tamás. Nem lesz rugalmas A szabadsággal kapcsolatos változások a rugalmas munkaidőben dolgozó alkalmazottakat és érinteni fogják. A jelenleg hatályos munkatörvénykönyv nem határozza meg, pontosan milyen kulcs alapján kell kiszámítani ezeknek az alkalmazottaknak a szabadságát. A munkaügyi minisztérium szerint gyakran előfordult, hogy a munkáltató nem tudta, hogyan számolja ki a szabadságot olyan alkalmazott esetében, akinél változó az egy napon vagy egy héten ledolgozott órák száma. Például: a munkavállaló munkaideje a hét három napján napi 12 óra, a negyedik napon négy óra. A dolgozó heti 40 órát dolgozott le, de négy nap alatt. Ha egyhetes szabadságra készül, mostanáig érvelhetett azzal, hogy csak négy napot vesz ki, mert az ötödik az ő esetében munkaszüneti nap - ugyanúgy, mint a hétvége, mivel a 40 órát négy nap alatt ledolgozta. A törvénymódosítás eltörli a kétségeket, pontosabban meghatározza, hogyan lehet a szabadságot kiszámítani ezen alkalmazottak esetében. Újonnan az ötödik napra is szabadságot kell majd kivenni, még akkor is, ha a munkavállaló a saját munkabeosztása szerint ezen a napon nem dolgozna. Mindezt azért, hogy ne kapjon több sza» Korábban nehéz volt meghatározni, hány nap szabadságra jogosulta rugalmas munkaidőben dolgozó alkalmazott. badot a munkaszüneti napokkal együtt azoknál, akiknek nincs rugalmas munkaidejük. Több ember viheti át szabadságát Szeptembertől több lehetőség lesz arra, hogy a megmaradt szabadságukat átvigyék a következő évre. Ha a szabadságot betegség vagy baleset miatt a következő évben sem tudnák kimeríteni, akkor nem veszítik el, hanem az azt követő évre is átvihetik. Jelenleg a következő évekre csak az anyasági vagy gyermekgondozási szabadság miatt lehet szabadságot átvinni. A többi munkavállalónak a következő naptári év végéig kell kimeríteniük a felhalmozott szabadságukat. A szabadság nem lesz rugalmas, csak hosszabb Szeptembertől öt hetes szabadságra jogosult valamennyi, 33 éves vagy annál idősebb alkalmazott, függetlenül attól, hogy korábban hány évet dolgozott le. Az új munkatörvénykönyvnek köszönhetően kevesebb papírmunkára lesz szükség a hosszabb szabadság elintézéséhez. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 1 Ajándékba kaptam egy üdülést, meghatá- • rozott időpontra szól. Előfordulhat, hogy a munkaadóm annak ellenére sem enged el, hogy már mindent kifizettünk? Az alkalmazottnak még az előtt kell jeleznie üdülési szándékát, hogy befizette az utat. Az az érvelés, hogy az adott kirándulást már korábban lefoglalta vagy kifizette, nem kell, hogy elég legyen. Természetesen mindez a munkaadóval való megállapodástól függ. 2 A főnököm visszavonta a korábban már # jóváhagyott szabadságomat. Én viszont már befizettem a nyaralást. Mihez kezdjek? Ha a munkaadó egy konkrét időpontban engedélyezi a szabadság igénybe vételét, az alkalmazottnak joga van elmennie. Ha a munkaadó ennek ellenére megváltoztatja a szabadság időpontját, köteles az alkalmazottnak megtéríteni az ezzel összefüggő kiadásokat, úgymond a keletkezett kárt - jelen esetben a nyaralás teljes árát. Akkor is fizetnie kell, ha alkalmazottját korábban visszahívja az előre jóváhagyott szabadságról. Ezért ajánlatos a nyaralás költségeit igazoló iratokat, számlákat jól elrakni, hogy később igazolni tudja a keletkezett kárt. 3 Milyen esetben vonhatja vissza a munka- # adó az előre leegyezett szabadságot? A munkatörvénykönyv pontosan nem határozza meg, mikor jogosult a munkáltató visszavonni a már jóváhagyott szabadságot. Rendszerint komoly üzemeletetési okok, sokasodó megrendelések vagy valamilyen természeti katasztrófa miatt szokott erre sor kerülni. 4 Szükséges a munkaadótól engedélyt kér- • ni, ha a betegszabadság helyett inkább szabadságra mennék? Mindig a munkáltató határozza meg a szabadság idejét - például azt is, hogy az egész évre rendelkezésre álló szabadság hány százalékát kell kivenni az első és a második félévben. Ha az alkalmazott a munkaadó tudta nélkül megy szabadságra, megsérti a munkarendet. Ez pedig következményekkel járhat, az alkalmazott akár felmondást is kaphat. Tehát ha betegszabadság helyett rendes szabadságát akarja tölteni, egyezzen meg a munkaadójával. Betegszabadság vagy szabadság - mikor járunk jobban? Szabadság A szabadságra járó bérpótlékot olyan alkalmazottra számoltuk ki, aki jutalmak nélkül havi bruttó 1000 eurós fizetést kapott, havonta 20 napot dolgozott, s a következő negyedévben megy 10. nap szabadságra. Ha az előző negyedévben jutalmakat is kapott, ezeket is figyelembe kell venni. Példa: A negyedéves bért úgy számolhatják ki, hogy a 20 ledolgozott munkanapot beszorozzák 8 munkaórával, azt pedig három hónappal, ami 480 órának felel meg. 1000 euró/hónap bruttó bér = 1000 x 3 hónap = 3000 euró. Az erre a célra szolgáló ádagos órabér kiszámítása: 3000/480 = 6,25 euró/óra. 10 nap szabadságra járó bérpótlék kiszámítása: 6,25 x 8 óra naponta x 10 nap. Tíz napos szabadságra bruttó 500 euró bérpótlékot kapnának. Megjegyzés: A kollektív szerződésben magasabb napi bérpótlék is szerepelhet. Betegszabadság A törvény alapján a munkáltató az első három napban az előző évi bér alapján kiszámított napi kivetési alap 25 százalékát, a 4-10. napon pedig az 55 százalékát fizeti. Példa: Ha 2010-ben a bruttó havi bére 1000 euró volt, akkor a napi kivetési alap 32,87 euró. Ezt az összeget úgy kapják meg, hogy a bruttó bérüket megszorozzák a hónapok számával és az így kapott összeget elosztják az adott év napjaival (jelen esetben 365-tel). Ezt a napi kivetési alapot beszorozzák 0,25-tel (a napi kivetési alap 25 százaléka). Ebből kiderül, hogy a 2010-ben kapott havi bruttó 1000 euró fizetés alapján a beteg- szabadság első három napja alatt 8,21 eurós bérpódékra jogosultak. A következő hét napra a napi kivetési alapot 0,55-tel kell megszorozni, így naponta 18,07 eurót fognak kapni. Ugyanez érvényes a 11. naptól is, amikor a bérpótlékot már a Szociális Biztosító fizeti. Tíz nap betegszabadságért 151,12 euró bérpótlékot kapnának.
