Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-25 / 198. szám, csütörtök

Í14 MUNKATORVENYKONYV ■ 2011. AUGUSZTUS 25. www.ujszo.com Alkalmazásban maradhatnak a nyugdíjasok Nem kell attól tartani, hogy szeptembertől elbocsátják az alkalma­zásban levő nyugdíjasokat - továbbra is dolgozhatnak. Néhány par­lamenti képviselő ugyan javasolta, hogy a munkaadónak joga legyen automatikusan elbocsátani azokat az alkalmazottakat, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, ez a szabályozás végül kimaradt a törvényből. A ki elérte a nyugdíjkor­határt, automatikusan kérvényezheti a szo­ciális biztosítóban a nyugdíj folyósítását, és nem kell beadniuk a felmondá­sukat. Ezt egyébként a szociális biz­tosításról szóló törvény sem tiltja, kaphatja a nyugdíjat, ugyanakkor fizetést is kaphat. Arra is lehető­ség van, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után sem kérvényezik a nyugdíjat és csak akkor fordulnak a szociális biztosítóhoz, ha elveszítet­ték állásukat. Sokak szerint diszkrimináló lett volna, ha a felmondás egyik okát az életkorban határozzák meg. A dol­gozó nyugdíjasok viszont érzékelni fogják a munkatörvénykönyv azon változásait, amelyek más alkalma­zottakra is vonatkoznak. Például, ha felmondást kapnak, választhat­nak, hogy felmondási időt, vagy inkább pénzt akarnak. A nyugdíj folyósítása után is jogosultak lesz­nek legalább egyhavi bérüknek megfelelő lelépőre. Mikor emelik meg a nyugdíjat? Minden alkalmazásban levő nyug­díjasnak joga van a járadéka emelé­sére. Egyeden feltétel, hogy mun­kaszerződése legyen. Mint minden alkalmazottnak, a nyugdíjasnak is fizetnie kell a nyugdíjbiztosítást - a szociális biztosító ennek alap­ján számítja ki a nyugdíj összegét. Ennek köszönhetően a munkavi­szonyuk végeztével kérhetik a biz­tosítótól a nyugdíj megemelését. Az, hogy mennyivel magasabb nyugdíjra számíthat, első­sorban attól függ, milyen sokáig dolgozott és mi­lyen volt a fizetése, amelyből a nyug­díjbiztosítást fizette. Minél több évig dolgozott és minél többet keresett, annál na­gyobb mértékben kelle­ne a biztosítónak megemel­nie a nyugdíját. A szociális biztosító viszont csak abban az esetben emeli meg a nyugdíjat, ha megszűnik az illető nyugdíjbiztosítása. Ha több nyug­díjbiztosítása van, mindegyiknek meg kell szűnnie. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a nyugdíjas nyugdíja csak akkor emelkedik meg, ha elbúcsúzik állásától. Ha vi­szont az egyik alkalmazónál beadná a felmondását, egy másiknál pedig új munkaszerződést írna alá, akkor az eredeti nyugdíjbiztosítása meg­szűnne, tehát már kérvényezhetné a nyugdíj megemelését. Előnyben azok a nyugdíjasok van­nak, akik elérik a nyugdíjkorhatárt, de nem kérvényezik a nyugdíj fo­lyósítását. Míg a többi nyugdíjas­nál a nyugdíjemelés elbírálásakor a személyi bérpontok csupán felét veszik figyelembe, addig azoknál, akiknek nem folyósítanak nyug­díjat, a biztosító az összes személyi bérpontot figyelembe veszi. Rá­adásul a kiszámított nyugdíjukat fél százalékkal megemeli minden 30 napért, amely alatt nem kaptak nyugdíjat. Azok a nyugdíjasok, akik megbízási szerződéssel (dohoda) dolgoznak, nem kérvényezhetik a nyugdíjeme­lést. Ebből a bevételükből ugyanis nem fizetnek biztosítást, így a szoci­ális biztosítónak nincs minek alap­ján kiszámítani a nyugdíjemelést. Többféle minimálbér Nagyon sok nyugdíjas rendkívül alacsony bérért dolgozik. Mivel nyugdíjat is kapnak, olyan bérért is elvállalnak állást, amit mások már elutasítanának. Nagyobb mértékben emelik azok nyugdíját, akik a nyugdíjkorhatár elérése után nem kérik járadékuk emelését. A kormány eredetileg azt akarta, hogy szeptembertől egységes mi­nimálbért kapjon minden alkalma­zott, a jelenleg érvényes szabályozás végül megmaradt. Bár rendszerint egy minimálbért használnak, valójában több van. A jelenlegi szabályozás hat csoportba osztja az alkalmazottakat a munka­köri beosztástól függően. Egy taka­rítónő minimálbére alacsonyabb, mint például a vállalati bérszámfej­tőé, ez utóbbié pedig kisebb, mint a vezető beosztású alkalmazottaké. Minél nehezebb vagy felelősségtel­jesebb munkát végez valaki, annál magasabb minimálbérre számíthat. A jelenleg érvényes 317 eurós mini­málbért csak azok az alkalmazottak kaphatják meg, akik például segéd­munkát végeznek. Ha viszont ezzel a munkával anyagi felelősség is jár, akkor ennek az ösz- szegnek az 1,2-szeresét kell kifizetni. Ennek az alkalmazott- * nak a bruttó bére így nem lehetne kevesebb, mint 380,40 euró. Elhalasztható gyermekgondozási szabadság Ha úgy döntenek, elhalasztják a gyermekgon­dozási szabadságot, az államtól pénzt csak a gyermek hároméves koráig fognak kapni. A törvényhozók úgy gondolták, hogy az új munkatörvény­könyv e része való­ban családpárti lesz. A jogi norma kivitelezése a gya­korlatban viszont kérdéses marad. Jozef Mihál munkaügyi miniszter szerint az új munkatörvénykönyv nemcsak alkalmazottbarát, de a családra is gondol. Elsősorban azért, mert olyan jogszabályokat módosít, amelyek könnyíthetnek a gyermekeket nevelő szülők életén. Több szakértő viszont figyelmez­tet: a törvény e részének kivitele­zésével gondok lehetnek, mivel a tárca nem módosította az ezzel összefüggő előírásokat, más jogsza­bályokat. Pénz csak három évig Az egyik változás, az elhalaszt­ható, vagy több részre bontható gyermekgondozási szabadság. ,A

Next

/
Thumbnails
Contents