Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-24 / 197. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 24. Gazdaság és fogyasztók 3 Pozsony ugyan az olcsóbb fővárosok közé tartozik, ám a bérek is alacsonyabbnak számítanak A világ legdrágább városai A világ legdrágább városai Fizetés Rang Árszínvonal Zürich 144,1 1. Oslo 139,1 Genf 138,8 2. Zürich 135 Koppenhága 134,8 3. Genf 133,1 Oslo 116,9 4. Koppenhága 118,4 Sydney 111,3 5. Stockholm 117,5 Stockholm 101,9 6. Tokió 112,6 New York 100 7. Sydney 107,7 Luxembourg 95,5 8. Helsinki 103,5 München 94,5 9. Torontó 102,8 Los Angeles 91,3 10. Szingapúr 102,4 Frankfurt 90,6 11. Bécs 102 Brüsszel 90,2 12. Párizs 100,9 Varsó 28 47. Caracas 71,3 Isztanbul 27,9 48. Budapest 70,9 Manama 25,8 49. Sanghaj 69,6 Budapest 23,6 50. Ljubljana 69,3 Pozsony 22,7 51. Jakarta 68,9 Vilnius 21,9 52. Prága 68,4 Doha 21,7 53. Riga 65,3 Bogotá 21,1 54. Pozsony 64,9 Riga 20,6 55. Doha 64,3 Manila 7,4 72. Manila 45,3 Mumbai 6,9 73. Mumbai 40,2 A táblázatban szereplő városok ár- és bérszínvonalát New York adataihoz hasonlították, miközben New York mindkét értékét 100-nak vették. (Forrás: UBS) Zürich. A világ legdrágább városának jelenleg nem London vagy New York, hanem Oslo, Zürich és Genf számít - tűnik ki egy tanulmányból, amelyet a svájci UBS Wealth Management készített. Pozsony az árszínvonal szempontjából az 54., a bérek tekintetében az 51. helyen található. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az UBS svájci nagybank idén is elkészítette vásárlóerővel kapcsolatos kutatását, amelyből kiderül, hol a legdrágább az élet, illetve mely városok lakói profitáltak leginkább az elmúlt időszak gazdasági folyamataiból. A közgazdászok az árakat és a kereseteket hasonlították össze a világ 73 városában egy olyan kosár révén, amely 122 terméket és szolgáltatást tartalmazott. Eszerint az árszintet illetően a New York-i adatokat (lakbér nélkül, illetve lakbérrel együtt) 100-nak véve, az első öt helyen Oslo, Zürich, Genf, Koppenhága és Stockholm szerepel. Pozsony még térségünkben is az olcsóbb nagyvárosok közé tartozik, New York árszínvonalának a 64,9%-át érve el, ami az 54. helyre szorította a szlovák fővárost. Pozsonyt megelőzte Budapest és Prága is, az előbbi a 48., az utóbbi az 52. legdrágább városnak számít. Budapestet a 70,9 pontos adatával térségünkből csak Varsó és Moszkva előzi meg. New York még az első tízbe sem került be az árszintek tekintetében, mivel a devizák átlag 9%-ot erősödtek a dollárral szemben az elmúlt időszakban. Ha a belföldi vásárlóerőt hasonlítjuk össze és a New York-i bruttó és nettó órabért, valamint az éves nettó jövedelmet vesszük 100-nak, akkor Budapest a lista vége felé szerepel. A magyar fővárost ebben a listában olyan városok is megelőzik, mint Bukarest, Riga, Vilniusz, Varsó, Pozsony, Prága, Tallinn, vagy Ljubljana. Zürich és Oslo hagyományosan a legdrágább városoknak számítanak a turisták és a helyi lakosok számára egyaránt. Ezt a folyamatot tovább erősítették az árfolyammozgások; a dollár 2009 óta értékének negyedét veszítette el a svájci frankkal szemben. A svájci bank adatai szerint a dollár gyengülésének hatására az amerikai városok olcsóbbak, mint tavaly. Az UBS megjegyzi, hogy a fejlődő országok számára az erős növekedés ellenére még hosszú az út a csúcsig, erre példa Sanghaj és Doha. A kínai nagyváros a 73 elemből álló listán csak tizenhárom várost előzött meg a vásárlóerő tekintetében. A három legolcsóbb város Mumbai, Manila és Delhi. (VG, mi) Indulhat az olajért folytatott küzdelem Líbiában Könnyítés a harmadik nyugdíjpillér számára Tülekedő nagyvállalatok Szigor után kedvezmény ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tripoli. Kadhafi bukása után a figyelem az olajkészletekre terelődött Líbiában, az orosz illetékesek már most attól tartanak, hogy a felkelők győzelme után többé nem részesedhetnek a líbiai olajüzletekből. A Gazprom, a Gazpromnyeft és a Tatnyeft energiaóriások több százmillió dollárt fektettek be Líbiában az olaj- és gáztermelésbe, a háború kezdete után azonban ki kellett vonulniuk. A New York Times szerint a nyugati országok, különösen a NATO-tagok, amelyek döntő légi támogatást nyújtottak a felkelőknek, biztosítani akatják, hogy a vállalataikkerül- jenek a legjobb pozícióba ahhoz, hogy líbiai nyersolajat termeljenek ki. Franco Frattini olasz külügyminiszter máris jelezte, hogy az ENI olasz olajtársaság „elsődleges szerephez jut a jövőben” az országban. Az ENI, valamint a brit BP, a francia Total, a spanyol Repsol és az osztrák OMV mind jelentős termelők voltak Líbiában a harcok kirobbanása előtt, és a konfliktus végeztével vélhetően ők profitálnak majd a legtöbbet. Még nem világos, vajon egy felkelőkből álló kormány betartja-e majd a Kadhafi rezsim által kötött megállapodásokat vagy új szerződések megkötésére törekszik. Egyelőre úgy tűnik, a felkelőket nem támogató Kína, Oroszország és Brazília cégei háttérbeszorulnak. (NYT,VG) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A tavaly összeállított takarékossági csomag keretében elvették a harmadik (kiegészítő) nyugdíjpülér adó- kedvezményét, így a mintegy 850 ezer ügyfél a jövő évi adóbevallás során nem élhet a 75 eurós megtakarítást eredményező adóalap-csökkentés lehetőségével. Mára a munkaügyi minisztérium rájött arra, hogy kár volt megvonni a kedvezményt, ezért azt tervezi, hogy 2012-től a munkaadó által befizetett összeg után már ne kelljen egészségügyi járulékot is befizetni. A jelenlegi helyzetben a Pravda számításai szerint a munkavállalónak a munkaadója által fizetett 100 euróból csak 78 eurót kap kézhez, a könnyítés után ez az összeg 89 euróra kúszhat fel. Ha a szuperbruttósítást a jelenlegi formájában fogadják el, akkor 2013-tól semminemű járulék nem terheli a befizetést. A munkaügyi tárca a harmadik pillér adómentességét is el tudta volna képzelni, ám Ivan Miklós pénzügyminiszter ezt egyelőre elveti. A kiegészítő nyugdíjpénztárak üdvözlik a javaslatot, mivel növelné a takarékossági forma vonzerejét. Az más kérdés, hogy az utóbbi időszakban a pénztárak egy része negatív tartományban mozgott, azaz nyereség helyett veszteséget termelt. (P, só) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Visegrádiak az agrárpolitikáról České Budéjovice. Az uniós agrárpolitika reformjával összefüggő jogszabálymódosításokat és a 2013 után esedékes változtatásokat vitatják meg a Visegrádi Csoport, valamint Bulgária, Szlovénia és Románia agrárminiszterei ma kezdődő kétnapos tanácskozásukon, melyre a csehországi České Budéjovicében kerül sor. Szlovákiát a találkozón Simon Zsolt földművelésügyi miniszter képviseli, (ú) 1900 dollár fölött az arany London. Új csúcsra, 1900 dollár fölé emelkedett tegnap reggel az arany unciánkénti (31,1 gramm) árfolyama. Az aranyat, mint az egyik legfőbb biztonságos menedékként számon tartott eszközt július óta még gyorsabb ütemben vásárolják fel, ahogy egyre nőttek a vüággazdasági növekedés lassulásával kapcsolatos félelmek, és a piaci nyugtalanságok. Július eleje óta robbanásszerű emelkedést mutatott, több mint 27 százalékot drágult, számos kereskedő véleménye szerint az arany év végére a 2000 dollárt is elérheti. (Portf.) Változás az S&P elnöki posztján New York. Néhány héttel azután, hogy a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő példátlan módon eggyel leminősítette az Egyesült Államok legkitűnőbb adósbesorolását, távozik a nemzetközi hitelminősítő elnöke - nem emiatt. Az S&P augusztus 5-én ,AAA”-ról egy fokozattal ,AA-plusz”-ra rontotta a világ vezető gazdaságának adósosztályzatát. A leminősítés megrázta a nemzetközi pénzpiacokat, és az amerikai kormány éles bírálatát váltotta ki, Washington szerint ugyanis az S&P hibás számításokra alapozva hozta meg döntését. Deven Sharma elnök állítólag már a leminősítés előtt távozni készült. (MTI) Nyitott Szlovákia gazdasága Pozsony. Szlovákia gazdasága az 5. legnyitottabb az Európai Unió országai közül - áll a Postabank elemzésében. Eszerint a behozatal tavaly a bruttó hazai termék 82, a kivitel pedig a 81%-át tette ki, vagyis az ország gazdaságának a teljes nyitottsága elérte a GDP 163%-át. Szlovákiát e tekintetben csak Luxemburg, Írország, Málta és Magyarország előzte meg. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8760 Lengyel zloty 4,1499 Cseh korona 24,417 Magyar forint 271,78 Horvát kuna 7,4740 Román lej 4,2574 Japán jen 110,72 Svájci frank 1,1410 Kanadai dollár 1,4260 USA-dollár 1,4462 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,48-1,40 25,23-23,77 285,08-260,52 OTP Bank 1,49-1,40 25,24-23,81 280,42-264,28 Postabank 1,49-1,39 25,35-23,64Szí. Takarékpénztár 1,49-1,39 25,14-23,75 284,63-260,11 Tatra banka 1,48-1,40 25,12-23,85 283,14-261,62 Dexia banka 1,48-1,40 25,13-23,86 279,92-265,74 Általános HitelbankAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) * az alap nettó havi vagyonából számítva, a kezelési költség mellett a nyugdíjalapok 5,6 százalékos gyarapodási díjat számíthatnak fel, melyet a vagyonnövekmény egyhatodából számítanak ki Forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2011. augusztus 19-ei adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 Sk, vagyis 0.033194 euró volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 0.037713 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett euró időközben már 0.037713 eurót ér. Ha a hozamráta 0,033194 alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió euró, a kisebbekben is több mint százmillió euró, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd eurós vagyont kezelnek majd.
