Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-22 / 195. szám, hétfő

20 Sport - kajak-kenu vb, szeged ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 22. www.ujszo.com Janics Natasa helyett edzője nyilatkozott „Csak nehogy megszüljön!” ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS A Riszdorfer Richard, Riszdorfer Mihály, Vicék Erik, Tarr György alkotta egység értékes negyedik helyet szerzett (TASR/AP-felvétel) Olimpiai kvótaszerzése után negyedik lett a döntőben a komáromi kajaknégyes A végén csúsztak le a dobogóról „Helló, nagyon jók voltatok. Gratulálok!” - röpködnek a szavak felénk, amikor Vlček Erikkel csevegünk a szlovák hajótároló közelében. Odapil­lantok, és Duseva-Janics Nata­sát látom, az ő köszöntését fo­gadta az ezren K2-ben újdon­sült világbajnok. A vb házi­asszonya alig mutatkozott a nyilvánosság előtt. Hallottam, egyszer evés közben durva szavakkal küldte el a fotóso­kat. Én más úton próbálkoz­tam, és csak edzője, Kovács László magyarázó szavaival ta­lálkoztam. „Korábban úgy tud­tuk, szeptemberben fog szülni Natasa. Az újabb orvosi vizsgá­lat szerint ez bármelyik nap megtörténhet - magyarázza a 64 éves szakember, aki felvál­lalta a világhírű női kajakos szóvivőjének szerepkörét. - Most már fáradt, és nem szeret nyilatkozni, a terhesség nyil­ván megviselte. Ö olyan típus, hogy mikor nézi a versenyt, akkor is olyan állapotban van, mintha a pályán lenne. Sokan kérdezik, mi van vele. Min­denkitől elnézést kér, hogy nem tud nyilatkozni, inkább én ÚJ SZÓ-JELENTÉS Óriási hangzavar, fergeteges hangulat a lelátón. Egymás szavát sem értjük, de az isme­rősöket észreveszi az ember. Demin Viktor komáromi junior világbajnokkal a büfé előtt fu­tok össze, a somotjai Orosz Csabával meg a nézőtéren él­vezzük a történéseket. „Na­gyobb élmény ez, mintha a tévé előtt ülnénk. Sokkal többet lá­tunk, jobb a hangulat. Elhoz­tam ide a két fiamat. Akartam, hogy élőben lássák, mi történik a pályán. Remélem, kenusként olyan lökést kapnak ettől, hogy egyszer ők is vüágbajnokok lesznek, s akkor majd nekik válaszolok a nevében is min­den kérdésre.” A háromszoros olimpiai baj­nok számára nehezen elviselhe­tő, szokatlan helyzetben volt a vb-n. A háziasszony szerepét sem tölthette be. „Megértők va­gyunk vele szemben. Inkább el­vonul egy sarokba, figyelgeti a tévét, és mikor nagyon izgul, ki kell mennie a sportolók közé. Főleg a kétszázast kell látnia, ez az ő száma, soha nem kapott ki ezen a távon. Csak nehogy utá­na megszüljön. Látni rajta, na­gyon hiányzik neki a verseny.” Kovács elmondása szerint Natasa egész terhessége alatt evezett. Öt napja még napi húsz-harminc kilométert meg­tett a vízen, és kézi súlyzóval gyakorolt. „Mondták is neki, hogy biztos a szülőszobában is súlyzózni fog - jegyzi meg az edző. - Igazi profi. Ezért nagy versenyző, ennek él. Minden idegszálával arra összpontosít, hogyan oldja meg a visszaté­rést. Nagyon bízunk benne, hogy problémamentes szülés lesz, s abban is, hogy a baba is megváltoztatja.” Annyit már tudni, hogy Ja­nics Natasának lánya lesz. Ne­vét egyelőre titkolják. (jmk) tapsol a tömeg” - kiabálja a fü­lembe az atlantai olimpián két­szer is döntős kenus. Fia, Csaba idén már kinn volt a junior Eb-n, ahol a somoijai Farkassal közel jutott a döntő­höz. „Látom versenyezni a vi­lág legjobbjait, sok tapasztala­tot merítek ebből. Egyszer én is szeretnék köztük indulni.” A fi­atalabb fivér, Tibor, az idei pös- tyéni junior regatta ötödik he­lyezettje, a szlovák bajnokság bronzérmese hozzáteszi: „Fő­leg a kenusokat nézem, meg­csodáltam Vajda Attila techni­káját, kitartása ezer méteren példamutató volt számomra. Egyszer én is szeretnék világ­bajnok lenni.” (jmk) Nem sok hiányzott ah­hoz, hogy az olimpiai kvóta megszerzése után dobogón végezzen a ko­máromi kajaknégyes az ezerméteres döntőben. KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK J. MÉSZÁROS KÁROLY A Riszdorfer Richárd, Risz­dorfer Mihály, Vlček Erik, Tarr György alkotta egység jól kapta el a rajtot, negyedtávnál veze­tett, féltávnál harmadik volt a szegedi kajak-kenu vb-n, de az utolsó métereken az orosz hajó előttük surrant be a célba. Szomorúnak tűntek a fiúk a döntő után, de ha figyelembe vesszük, hogy tavaly tizedikek voltak, és az idei versenyeken sem villogtak, akkor értékes a negyedik helyezés. Ezt erősí­tették meg a főszereplők is, amikor kisebb tanakodás után odajöttek közénk. Vb-döntőjük öt látószögből. Riszdorfer Richárd vezér­evezős: „Egyszerre fájó és szu­per a negyedik hely. Fájó, mert karnyújtásnyira volt a bronz­érem, és csak az utolsó ötven méteren kerültek elénk az oro­szok. Viszont annak örülhe­tünk, hogy mögöttünk végez­tek a magyarok, a csehek, akik tavaly megelőztek minket. A hajrában átnéztem a túloldal­ra, s azt hittem, nem kapnak el bennünket az oroszok, mert marha jól mentünk. Vártam, hogy Erik bekiáltja a hoppot, ami a csapásszám növelését je­lenti. Mivel nem jött, vagy nem hallottam a hangzavarban, magam kezdtem el hajrázni. Csak most mondta Erik, hogy nem is kiabált, mert már nem bírt váltani.” Riszdorfer Mihály korel­nök: „A középdöntő után lát­tuk, hogy meglehet a harmadik hely, de hiányzott a szerencse a döntő távon. Ha a vb előtt valaki azt mondta volna, hogy ilyen nyugodtan kiharcoljuk az olim­piai kvótát, akkor nem hiszem el neki, mert nem úgy nézett ki. Nagyon örülök, hogy sikerült.” Vlček Erik, két londoni kvóta kiharcolója: „Fantaszti­kus ez a negyedik hely. Kicsit elkeseredtünk a futam után, mert nem voltak nagy különb­ségek, lehetett volna bronzér­münk is. Szinte egész idő alatt harmadikok voltunk. A hát­szélben nagyon nehéz volt ez a pálya, nagyon fájt, sokkal ne­hezebb volt evezni, mint pén­teken. Nem engedtük magunk elé a magyarokat, a románo­kat, a dánokat, akik csak be­hozni próbáltak minket.” Tarr György, az egység leghátsó embere: „Örülök, mert a negyedik hely nagyon szép azon a vb-n, ahol az olimpiát kellett kievezni. Csak az bánt, hogy egész idő alatt harmadikok voltunk, s az utol­só ötvenen vesztettük el a bronzérmet. Tökéletesen men­tünk, nem nagyon tudom, mi okozhatta az oroszok jobb haj­ráját. Talán egy-két erősebb húzással surrantak hamarabb a célba.” Likér Péter edző: „Megvan a kvóta, és a tavalyi tizedik hely után lettünk negyedikek az olimpia előtti vb-n, ami mindig nehezebb, mint más évben. Nagyon sok erős hajó lecsú­szott a londoni rajtról, köztük az olimpiai bajnok fehéroro­szoké, a világelső franciáké és az idei kontinensbajnok portu­gáloké. Sőt, az olaszok is le­mondhattak Londonról. Lehet­tünk volna harmadikok, ugyanakkor a hatodik helyre is leeshettünk volna, mert a cél­ban alig voltak különbségek.” Riszdorferék szegedi aranya Megtévesztő a cím, de valóságot takar. 1998-ban éppen a Maty-éri pályán aratta első vb-diadalát Riszdorfer Mihály (K2 500 m, Juraj Bačával), aki azóta már nyolc vb-aranyig jutott. Hogyan emlékszik az elsőre? „Úgy él bennem, mintha tegnap nyertük volna. Kiváló rajt után a középmezőnyből mentünk előre, roppant erős tempóban. Hasonló módon, mint Erikák pénteken, csak rövidebb távon. Ez a diadal adott lökést ahhoz, hogy komolyabban vegyük a párost. Egy évvel később az ezret nyertük meg a vb-n, a történet folytatása már a négyesről szólt.” (jmk) Somorjai kenuscsalád a szurkolók között Oroszékkal a lelátón Kapott egy leckét az élettől a vb-újonc kajakos, csalódás számára az ötszáz páros negyedik helye, de tudja, két győzelem után nem lehet szomorú Csípés Tamarának ajándék az ötezres diadal ÚJ SZÓ-INTERJÚ A női KI 5 km-es versenyé­nek eredményhirdetése után édesanyjáért rohan a nézők közé Csípés Tamara, a szám friss világbajnoka. Összeölel­keznek, és elindulnak a mixzó- nába, miközben a kajakos vála- szolgat az Új Szó kérdéseire. Három rajt, két győzelem a szegedi mérlege. Mit érez, mikor már kiabálják, hogy győzni fog, s közben még la­pátolnia kell? Jó érzés átélni. Nem zavarja az evezésben, ha már versenyzés közben győztesnek kiáltják ki? Csak magamra összpontosí­tok, a külvilágot kizárom. Pénteken KI ezer méteren (MTI-felvétel Csípés remekül hajrázott ötezer méteren győzött, ezzel megadta az alaphangot a magyar vb-dia- daloknak. Csalódott lett vol­na, ha nem nyer? Nem. Én a szombati negye­dik helyünk miatt voltam na­gyon csalódott, amikor Kovács Katival ötszázon lecsúsztunk a dobogóról. A vasárnapi győ­zelmem meg ajándék volt. Szombaton ugyan negye­dikek lettek, de a kvótát meg­szerezték. Igen, az volt a lényeg, de nem a negyedik helyért jöt­tünk. Nem volt jó napunk, és a széljárás sem nekünk kedve­zett. Valóban a hátszél zavarta nagyon a hajójukat? Nem vagyunk hátszelesek, pénteken szembeszelünk volt, ami nekünk kedvezett, ezt szombaton elvette tőlünk az időjárás. Nem akarok magya­rázkodni, valószínűleg nem nyertünk volna, de dobogón azért végezhettünk volna. Vasárnap ötezren sokáig egy bolyban haladt a brit Belcherrel és a fehérorosz Pa- latunisszal, s aztán az utolsó körben robbantott. Ez volt a taktika, így kellett megcsinálnom. Két aranya van. Maradék­talanul elégedett? Nem, mert mint említettem, a szombati szereplés miatt csa­lódott voltam, de úgy érzem, mindenből lehet tanulni. Az egy lecke volt az élettől. Még csak huszonkét éves vagyok, életem első vüágbajnokságán két arany után nem lehetek szomorú, (jmk)

Next

/
Thumbnails
Contents