Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-19 / 193. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 19. Vélemény És háttér 5 Térségünk majd másfél évtizedig tartó versenyképességének egyik oka az olcsó munkaerő volt Egységes adó mint lakmuszpapír Bárhogy nézzük is, a kiegyensúlyozott költség- vetést megcélzó kormányzati intézkedéseken nincs mit kommentálni. LOVÁSZ ATTILA Ha Sárközy és Merkel kellett hozzá, az szomorú - jó lenne végre amolyan „feketével a kéménybe” alapon teljesen természetesnek kezelni a tényt, hogy az állam kiegyensúlyozott államháztartást vezet és kivételnek tekinteni az eladósodást. PL természeti katasztrófák vagy nemzetbiztonsági kockázatok esetén, de azt a lakosság megérti, hiszen a bőréről, az életéről lehet szó. Ami viszont komolyabb elemzést igényelne, az az egységes európai adózás ötlete. Igaz, ez az Európai Unió további föderalizálását jelentené, de az önmagában nem baj. Az uniónak ugyanis két - mondhatnánk - véglet között kell döntenie: vagy széthullik nemzetállamokra és csak amolyan vámunió marad a turisták és diákok, valamint a tőke szabad mozgásával, vagy szorosabbra zár, mert a 21. század kihívásaira külön-külön nem lesz képes válaszokat adni. Az iszlám világ és a kínaiak terjeszkedése a világon (és itt jegyeznénk meg: nem rasszista vagy fundamentalista alapállásból írjuk ezt, mert az távol áll tőlünk, csak, ugye a józan ész és a tendenciák...) olyan kérdéseket vet fel, amelyekre 5-10 vagy 50-80 milliós országok egyedül reagálni nem képesek. Az egységes adó politikailag a föderáció irányába mutatna, de megszüntetne valamit, amit a szlovák és magyar emberek nagyon jól ismernek. Térségünk majd másfél évtizedig tartó versenyképességének egyik oka az olcsó munkaerő volt. Aztán az adókedvezmények. Meg a kisebb adók. Mit érez ebből a szlovák vagy a magyar polgár? Annyit, hogy a rosszabb utakon ugyanolyan autók járnak, mint Németországban, csak romosabb kórházak mellett, hogy áraink a bevásárlóközpontokban összehasonlíthatók a nyugatiakkal, csak amikor a bérszalagra nézünk.... Szép, szép dolog, hogy Szlovákia ún. közkiadásai a legkisebbek közé tartoznak az unióban, de mit érez ebből az állampolgár? Az egységes adósávok rendszere kegyetlenül rámutatna Európa regionális különbségeire, jobban, mint a mostani helyzet. A szolidaritás, amely ma a jobbára erre szakosodó, pályázatíró iparágnak kedvez, esetleg valóban ott jelenik meg, ahol arra szükség van, ahol egy szövetségen belüli szolidaritás jegyében mindenféle szélhámos pályázati meggazdagodás helyett közvetlenül érkezhetnek szociális vagy infrastrukturális beruházások. Van az egységes adózásnak egy komoly hátulütője is. Ha az rossz lesz, ha Mečiar-féle figurák lesznek a megmondóemberek Brüsszelben (és vajon mi akadálya, hogy azok legyenek), akkor regionális vagy tagállami szinten nem lesz korrekciós lehetőség. Nagy baj lenne, de akkor végérvényesen kiderülne, hogy „új idők új hajnalán” Európa teljesen elveszítette világpiaci és világpolitikai pozícióit. Lehet, de ha a mai Európa totojázása marad meg, akkor biztosan elveszíti. Életszínvonalával együtt. Maratoni futásra készülök, hátha nekem is jut a görög csomagból. (Peter Gossányi rajza) KOMMENTAR Nem kikényszerített hiba MÓZES SZABOLCS Nyögvenyelős koalíciós tavasz után forró szeptemberrel indulhat a politikai idény Szlovákiában, köszönhetően az euróválságnak, illetve a Szabadság és Szolidaritásnak. Az, ami nyár elején még csak egyszerű közéleti csínytevésnek tűnt, őszre kormánybuktató akcióvá válhat - az euró megmentésével kapcsolatos nemzetközi megállapodások nem ratifikálása. A főügyészválasztás után ismét egy korábban egyszerűnek tűnő ügyön - teniszterminológiával élve egy ki nem kényszerített hibán - bukhat a kormány. Valószínűleg ismét nem fog, ám várhatóan heteken, hónapokon keresztül torzsalkodni fognak a koalíciós pártok, aminek fő nyertese megint az ellenzéki Smer lesz. A történet tavalytavasszal kezdődött, amikoraz SDKÚ-meg- lovagolva a hellénekkel szembeni hazai elégedetlenségi hullámot - úgy döntött, politikai témát kreál a „lusta görögök” megmentéséből, mondván, ne fizessük ki a hiteltelen hellének hiteleit. A kérdést, miután kormányra kerültek, Miklo- šéknak kissé racionálisabban kellett kezelniük- miniszterekként más koordinátarendszerben mozogtak, mint a választások előtt ellenzékiként -, így a földön heverő témára lecsapott az SaS: a büdös görögöknek egy fillért sem, amíg... s felsoroltak pár - egyébként nagyrészt értelmes - feltételt. Láss csodát, az eurózóna vezetői júniusi tárgyalásaikon főként pont a mi liberálisaink által felvázolt irányba mozdultak el, s hoztak tető alá olyan egyezséget, amely a magánszektor részvételét is tartalmazta. Az SaS két út közül választhatott: vagy kiáll az uniós megegyezések ratifikálása mellett, mondván, feltételeink szinte teljes egészében teljesültek, vagy továbbra is a régi nótát fújja („a helléneknek egy centet sem”). Utóbbi mellett döntöttek, a koalíció vesztére. Miközben a felmérések szerint ezzel saját népszerűségüket sem tudják növelni. Az aktuális események pedig már a szemünk előtt pörögnek. A kormányfő Sulíkékhajthatatlansága miatt „nemzeti konzultációt” hív életre, egymás után fogadja a pártelnököket. Robert Fico a miniszterelnököt alázva saját kezdeményezést hirdet, magához hívva a pártelnököket. Akármi jön is a folytatásban, a rituális táncok ellenére világos a képlet: amíg Radi- čová és a koalíció három pártja meg nem győzi Sulíkékat, addig tárgyalhat bárki bárkivel, nem jön össze a 76 szavazat a ratifikálásra. Sulíkék nyári döntésükkel csapdát ástak maguknak és a koalíciónak is. Ha ugyanis ezek után rábólintanak az egyezségekre, a történetből nem tudnak arcvesztés nélkül kijönni. Ha pedig nem, akkor - miattuk-vagy bukik a kormánykoalíció, vagy Szlovákia nem fogadja el az uniós vezetők által összehozott eurómentő csomagokat. Ez utóbbinak pedig súlyos következményei lehetnék az ország reputációjára ésjövőjére nézve . A kormányfőt és a pénzügyminisztert pedig kegyetlenül kellemetlen helyzetbe hozza uniós partnerei előtt. Most már csak egyetlen mód van arra, hogyan jöhet ki a koalíció viszonylag a legjobban a történetből. Ha a parlamenti ratifikációt minél későbbi dátumra halasztják, abban bízva, hogy a folyamat valamely más uniós tagországban akad el, s így nem mi leszünk a nagy pénzmentő akció tönkretevői. Ivan Miklós költségvetése egy hét alatt elavult és sutba vágható Matolcsy György koncepciója is Újabb lyukat üthetnek a nadrágszíjunkon ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tőzsdepánik, a vártnál jóval lassúbb gazdasági növekedés az Európai Unió államait ismételt kihívások elé állítják. Maradva Szlovákiánál és Magyarországnál, mindkét esetben nyilvánvaló, hogy a 2012-es, körvonalazódó állami költségvetések koncepcióját felül kell bírálni. Ivan Mikloš pénzügyminiszter egy hete ismertette a jövő évi büdzsé sarokszámait, amelyek azóta olyannyira elavultak, hogy a kormány szerdai ülésének programpontjai közül inkább kivették. Ma újra előveszik a 4,4%-os gazdasági növekedést és legalább 25 ezer új munkahelyet álmodó törvénytervezetet, hogy alaposan lefaragjanak a bevételi oldalából. A pénzügyi hullámverés keltette félelem olyan erős, hogy felmerült: 2012-ben még az eredetileg tervezettnél is jobban csökkentenék az államháztartás hiányát, vagyis akár a népjóléti intézkedések, a növekedés kárára is inkább az államadósság megfékezésére helyezik a hangsúlyt. Ha így lesz, 2012-ben nem számolhatunk a reálbérek még szerény emelkedésével sem, a kisebb munkanélküliségről nem is beszélve. Ennél is nagyobb baj mutatkozik Magyarországon. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán közölte, az 1 százalék- ponttal lassúbb gazdasági növekedés mintegy 100 milliárd forint adóbevételtől fosztja meg az államkasszát. A jövőre életbe lépő Széli Kálmán-terv mintegy 550 milliárd forint megtakarítást vetít előre, ám a jóval lassabb növekedési pálya miatt még további megszorító intézkedések szükségesek (ezekről csak szeptemberben születik döntés). ,A piacnak fontos üzenet, hogy a hiánycél és az adósságcsökkentés mellett elkötelezett a kormány, de a gazdasági szereplők ilyenkor gyors és konkrét intézkedésekre várnak, azokat pedig csak ősszel ismerteti a kormány ” - mondta Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója Orbán szerdai beszédére utalva. Nem kizárt, hogy a második negyedév 0 százalékos GDP-növekedését látva a magyar kormány valóban gazdasági irányváltást készít elő, hiszen világossá vált: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter teóriája a gazdagoknak nyújtott adókedvezmények gazdaságélénkítő hatásáról nem állta ki az idő próbáját. Az igazi kérdés, hogy lesz-e Orbánéknak bátorságuk arra, hogy a 16%-os egykulcsos adót eltöröljék, ami több mint 500 milliárd forintos hiányt üt a költségvetésben. További megválaszolatlan kérdés: miből vegyenek el, hiszen a Bajnai-kabinet óta folyamatos lenyesegetés, megszorítás van érvényben. Krekó Péter szerint a Fidesz korábban abban reménykedett, hogy a kormányrudat már gazdasági felszálló ágban ragadhatja meg, ez a remény azonban most végleg szertefoszlott. ,A Fidesznek fel kell készülnie, hogy ez lehet a kormányzásának legnehezebb és legnépszerűtlenebb időszaka, és az sem biztos, hogy a következő választásokig, 2014-re már kedvezőbb lesz a külgazdasági környezet, azaz a jelenlegi válság, ha tovább mélyül, el is sodorhatja ezt a kormányt” - állítja a kutatási igazgató, (hv, shz) FIGYELŐ Következő őrizetbe vétel Egy 3 8 éves férfit vettek őrizetbe a brit telefonlehallgatási botrány újabb fejleményeként - közölte a Scotland Yard. A The Guardian című napilap szerint a férfi a már megszűnt News of the World újságírója. James Desborough-t egy déllondoni rendőrőrsre idézték be, ahol őrizetbe vették. így a rendőrség eddig már 13 embert vett őrizetbe az ügyben. Az újságíró 2005-ben kezdett dolgozni a News of the World- nél, és a show businessről írt cikkeiért 2009-ben kitüntetést vehetett át, majd a lap Los An- geles-i tudósítója lett. A rendőrség korábban kihallgatta Rebekah Brookst, a News International volt vezérigazgatóját és Andy Coulsont, a News of the World volt főszerkesztőjét, David Cameron brit miniszterelnök lemondott sajtófőnökét is. A legutóbbi őrizetbe vétel után a News International kijelentette, együttműködik a rendőrséggel. Szerdán Sir Paul Stephensont, a londoni Metropolitan Police lemondott főparancsnokát tisztázták a vád alól, hogy nem kezelte megfelelően a lehallgatási botrány miatt indított vizsgálatot. Tisztázták a hasonló vádak alól John Yatest, a Scotland Yard főparancsnok-helyettesét is. Egy újabb vizsgálat azt hivatottkideríteni, hogy John Yates segítette-e a News of the World egyik vezetőjének lányát abban, hogy állást kapjon a rendőrségnél. Az alsóház kulturális és médiabizottsága kedden nyilvánosságra hozott egyújabbbizonyítékot az ügyben: egy olyan újságíró levelét, akit a lehallgatások miatt ítéltek el. (MTI)
