Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-19 / 193. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Czimbalmosné az új főkonzul Kassa. Czimbalmosné Molnár Éva lett az új kassai magyar főkonzul. Működési engedélyét augusztus 15-én vette át a szlovák külügyminisztériumban. Czimbalmosné 2000 és 2004 között a Magyar Köztársaság pozsonyi Kulturális Intézetét vezette, legutóbb pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának a munkatársa volt. Czimbalmosné Szerencsés Jánost váltotta a kassai főkonzul tisztségében, (vps) Terv a mentelmi jog szűkítésére Pozsony. Önként lemondhatnának mentelmi jogukról a parlamenti képviselők, ha a honatyák elfogadnák Andrej Durkovský független parlamenti képviselő alkotmánytör- vény-módosítását. Ďurkovský szerint a képviselők ezzel önként vállalhatnák a felelősséget olyan cselekedeteikért, amelyek nincsenek összefüggésben a mandátumuk gyakorlásával. „így csak a parlamentben tett kijelentésekre vonatkozna a mentelmi jog” - fűzte hozzá. (TASR) Gyerekek gyűjtöttek az SNS-nek Nagymihály. 9-14 éves gyerekekkel gyűjtetett aláírásokat petíciójához az SNS, adta hírül a Korzár regionális lap. A vonatkozó törvények értelmében csak a 16. életévüket betöltött személyek gyűjthetnek aláírásokat. A petíció helyi koordinátora, Matúš Names elmondta, nincs tudomása arról, hogy törvényt sértene. „Inkább itt gyűjtsék az aláírásokat, mint hogy kábítószerezzenek” - mondta. Később hozzátette, előfordulhatott, hogy 14 év alatti személy ült az asztal mögé, de aktivistáik mind idősebbek. A párt szerint a sajtó a szlovákiai magyar pártok felbujtására próbálja lejáratni őket. Az SNS a szlovák nyelv kizárólagos hivatali használatáért íratna ki népszavazást, ahhoz gyűjtik az aláírásokat. (TASR) Változik a szolgálati nyugdíj Pozsony. A rendőrség és a hadsereg kötelékében szolgáló személyek a jövőben nem 15, hanem 25 év szolgálat után mehetnek nyugdíjba, jogosultságuk bármiféle részleges szolgálati nyugdíjra nem 5, hanem 13 év után lesz. A rendelkezés viszont csak azokat érinti, akik a törvény hatályba lépése után lépnek be az említett testületekbe, azokat nem, akik már most is ott dolgoznak. A kormány szerdán hagyta jóvá a tervezetet, melyet még a parlamentnek is el kell fogadnia. (SITA) Módosítások az infótörvényben Pozsony. Változik az információk szabad hozzáférhetőségéről szóló törvény. A kormánydöntés értelmében ezentúl csak azokat a szerződéseket kell kötelezően közzétenni a világhálón, amelyekben az államnak vagy az önkormányzatnak százszázalékos részvételi aránya van. Eddig ez a kötelesség azokra a szerződésekre is vonatkozott, amelyekben az állam vagy az önkormányzat csak kisebb részben szerepelt. A törvénymódosítás alapján a szerződések ún. „igényes” részeit nem kell nyilvánosságra hozni, ilyenek például a műszaki rajzok, projektdokumentációk. Az igazságügyi minisztérium ezzel azt akarja elérni, hogy az állami vállalatok, szövetkezetek, üzleti társaságok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a gazdasági versenyben más cégekkel szemben. (TASR) Baránek: a koalíciós pártelnökök nem mehetnek a Smer elnökéhez Radičová nélkül Fico szétküldte meghívóit Pozsony. Nincs egységes véleménye a koalíciónak arról, hogyan reagáljon Robert Fico felszólítására. A Smer elnöke az uniós mentőcsomag megszavazásáról akar tárgyalni a koalíciós pártelnökökkel, de Iveta Radičová nélkül. Fico tegnap küldte szét meghívóit. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Robert Fico Radičovával való találkozója után úgy döntött, nem vele, hanem a koalíciós pártok elnökeivel akar tárgyalni az uniós mentőövről, mivel szerinte a miniszterelnök „azt sem tudja, hány szavazatra számíthat a parlamentben.” A pártelnökök visszafogottan reagáltak a meghívásra; sem határozott nem, sem igen nem hangzott el. Nagy a bizonytalanság Bugár Béla, a Híd elnöke szkeptikusan nyilatkozott a találkozóról. Nem tudja elképzelni, hogy a pártelnökök Radičová nélkül mennének Fi- cóhoz. ,Azután, amiket mondott, ahogy Radičováról beszélt, el sem tudnám képzelni. Ezt nem engedhetjük meg. Koalícióban vagyunk, a miniszterelnököt támogatjuk” mondta Bugár. Az SDKU csak a párt mai elnökségi ülése után fogja közzétenni végleges álláspontját. Ondrej Matej, az elnökség tagja logikátlannak tartja Fico lépését. „Olyan, mintha elnökválasztási kampányra készülne. Nem tartom logikusnak, hogy most hirtelen magára vállalja a parlamenti pártokkal folytatott egyeztetések koordinálását, ehhez ellenzéki pártelnökként nincs mandátuma” - vélekedik Matej. Richard Sulik SaS-elnök határozottan elutasította Fico felszólítását. A pártelnök szerint Fico egyetlen célja a kormány- válság előidézése és az, hogy ismét hatalomra kerüljön, folytathassa az ország szétrab- lását. A KDH több képviselője nem lát kivetnivalót a tárgyalásokban a Smer elnökével. Pavol Abrhan, a párt alelnöke kijelentette: csak megbeszélések után lehet egyezségre jutni. „Viszont nem gondolom, hogy épp a Smer pártközpontjában kellene tárgyalóasztalhoz ülni” - mondta, hozzátéve: valamilyen semleges helyszínt, például az államfő javaslatára az elnöki palotát már el tudná képzelni. Valakinek engednie kell Ján Baránek politológus szerint a koalíciós pártok nem tárgyalhatnak Ficóval Radičová nélkül, mivel ezzel a lépéssel közvetve azt jeleznék, hogy nem bíznak meg benne. „Tudtára adnák, hogy a kormányfő már nincs játékban” - vélekedik a politológus, aki szerint a legjobb az lenne, ha a koalíció tovább tárgyalna az SaS-szel, esetleg felajánlanának neki valamilyen engedményt. További lehetőség lehet a Ficóval való tárgyalás, de csak Radičová jelenlétében. Ha nem jutnának egyezségre és nem fogadnák el a mentőcsomagot, az Baránek szerint az egész országot érintené, tehát nemcsak a kormányt, hanem a Smer szavazóit is. Kérdéses az is, milyen mértékben tudják befolyásolni a Smer képviselőit az európai szocialisták, akik - háttérinformációk szerint - már komoly nyomást gyakorolnak Brüsszelből annak érdekében, hogy Fico pártja a pozsonyi parlamentben megszavazza a mentőövet, (dem, SITA) Az RTVS a jövőben csak az állami költségvetésből és a reklámból származó pénzből gazdálkodhat Másfél év múlva eltörlik a koncessziós díjat Krajcer már jövőre eltörölné (Tomáš Benedikovič felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A jövőben nem fogunk havi üzembentartási díjat fizetni, a kormány ugyanis szerdán úgy döntött, hogy a közszolgálati Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) működését csak az állami költségvetésből és reklámbevételekből fogják finanszírozni. Ez állítólag gyógyír lehet az RTVS rossz anyagi helyzetére. A díjak viszont minden bizonnyal csak 2013-tólszűnnekmeg. Daniel Krajcer kulturális miniszter a kormány szerdai ülésén nem tudta meggyőzni Ivan Miklós pénzügyminisztert arról, hogy az RTVS működésére már a jövő éves költségvetésben találjon elég pénzt. A harcot viszont nem adta fel. „Tovább folytatjuk a tárgyalásokat, és keressük annak a lehetőségét, hogy a koncessziós díjakat már jövőre eltöröljük” - mondta. A pénz-, ügyminisztérium viszont megüzente, ehhez a jövő éves költségvetés módosítását is el kellene fogadni, ugyanis a jelenlegi tervezetben erre nincs és nem is lesz elég pénz. Az üzembentartási díjak eltörlését Iveta Radičová kormányfő is támogatja. Az új szabályok szerint az RTVS évente az előző éves bruttó hazai össztermék 0,142 százalékát fogja megkapni. A 2012-es évre ez 93,78 mülió euró lenne. Az állam által garantált összeg, amelyet minden évben biztosan megkap az intézmény, 90 millió euró lesz. A közszolgálati televízió és rádió összevonásával egyébként javult a két intézmény gazdasági helyzete is. Az első félévben hétmillió eurót sikerült megtakarítani. Ezt az összeget viszont nem használhatják fel a régi, közel harmincmilliós veszteség törlesztésére. „Az RTVS nem vállalkozás, amely hasznot termelne” - mondta Peter Ondro, az RTVS pénzügyi vezetője. A veszteség törlesztésében ezért az állam fog segíteni, részletekben. A pénzügyminisztérium ebben nem lát kivetnivalót, elégedettek azzal, hogy az RTVS-ben sikerült olyan gazdálkodási mechanizmust beindítani, amely már nem termel veszteséget, (dem, SITA) Kizárólag e-mailben kérhetnek tájékoztatást a bizottság állásfoglalásáról Késnek az emberi jogi pályázatok Két hónapig nagyobb összeg járna, majd fokozatosan csökkenne Változna a munkanélküli-segély VERES ISTVÁN Pozsony. Csak szeptember folyamán várhatják a szerződéseket azok a pályázók, akik a kormányhivatal emberi jogi főosztályán keresztül igényeltek támogatást. A késésnek technikai okai vannak, a kormányal- elnök honlapján az „egyéb teendők felhalmozódása” olvasható magyarázatként. Milan Vrbovský, a pályázati program gesztora szerint néhány alkalmazott betegszabadsága is közrejátszik a késésben. A bírálóbizottság utolsó ülése egyébként ezen a héten fejeződött be, korábban, a pályázók számára tartott szemináriumon ezt július végére ígérték. A pályázatok leadási határideje május 25. volt. Az első, úgynevezett „kis” kiírásra 114 pályázat érkezett, a másodikra pedig 191. A kormányhivatal a csúszás ellenére a megítélt pénzösszegeket is szeptemberre ígéri. Ezeket még idén fel kell használniuk a pályázóknak, ami azt jelenti, hogy a projekt, amelyre a pénzt kapják, nem nyúlhat át 2012-re. Ellenben ha egyesek mégis október 1-je után kapnák meg a pénzt, az ő projektjük 2012. március 31-éig is tarthat - ígéri a kormányhivatal. A késés elsősorban a pályázók elszámolása miatt jelent problémát. „Ha valaki egy őszi projektre szeptember legvégén kapja meg a pénzt, nagyon rövid ideje marad a továbbiak megszervezésére, a projektnek pedig év végével le kell zárulnia. Arról nem beszélve, hogy amíg nem biztos, hogy kapunk támogatást, minimális előkészületeket tehetünk” - magyarázta lapunknak az egyik pályázó, aki neve elhallgatását kérte. Hozzátette, ha kénytelenek lesznek 2012-re átvinni a tervezett programot, azzal az eredeti költségvetési koncepció borul. A pályázók kizárólag e-mail- ben kérhetnek tájékoztatást a bizottság javaslatáról, telefonon nem. „A bizottságok döntései és az eredmények is csak akkor lesznek nyilvánosak, ha már az összes projekt sorsa végleges lesz” - szögezte le lapunk kérdésére Müan Vrbovský. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Radikálisan módosítaná a munka-, szociális és családügyi minisztérium a munkanélküli-segély rendszerét. Ezzel ösztönözné a munkanélkülieket a gyorsabb és hatékonyabb munkakeresésre. Ha a parlament is elfogadja a tárca javaslatát, januártól a segély összege az első két hónapban lenne a legnagyobb, a következő négy hónapban fokozatosan csökkenne. Jelenleg a hat hónapig (esetleg négy, ha határozott idejű munkaszerződés alapján dolgozott valaki) járó munkanélküli-segély minden hónapban azonos összegű. Példaként: ha a munkavállaló bruttó 500 eurót keres, miután elveszíti a munkáját, fél évig havi 250 euró munkanélkülisegélyre jogosult, vagyis a bruttó havi keresetének 50 százalékára. A hat hónap alatt így A szaktárca az új rendszerrel ösztönözné a munkanélkülieket gyorsabb és hatékonyabb munkakeresésre. összesen 1500 eurót kap. A minisztérium tervezete szerint ez úgy változna, hogy az első két hónapban a korábbi bér 65 százalékát, a következő két hónapban a 45 százalékát, az utolsó két hónapban a 35 százalékát kapná. Példánknál maradva: aki 500 eurót keresett, 325 euró munkanélküli-segélyt kapna az első és második hónapban, azaz összesen 650 eurót (jelenleg ebben az időszakban összesen 500 eurót kap). Ezután fokozatosan csökkenne a segély összege: a harmadik és a negyedik hónapban 225-225, az ötödik és a hatodik hónapban 175-175 euróra lenne jogosult. A végösszeg, vagyis a fél év alatt kapott segély összege ebben az esetben tehát 1450 euró lenne, szemben a jelenlegi 1500 euró- val. A minisztérium szerint ez a megoldás arra ösztönözné az embereket, hogy érdekeltek legyenek az aktívabb és gyorsabb munkakeresésben, (sán)
