Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-18 / 192. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Honfoglalás Komáromban Komárom. A Honfoglalás című film rockopera-változatát mutatja be a Magyar Lovas Színház a komáromi lovardában holnap este, illetve szombaton és vasárnap, a főbb szerepek­ben Papadimitriu Athinával, Hujber Ferenccel, Pintér Tibor­ral és Vadkerti Imrével. A rockoperát Koltay Gábor filmjéből készítette testvére, a Kormorán együttesből ismert Koltay Gergely és zenésztársa, Szűts István. A film híres betétdalát a darab főszereplőjétől, a „táltos” Pintér Tibortól hallhatja a közönség, Árpád vezért pedig Vadkerti Imre alakítja. A Ma­gyar Televízió rögzíti az előadást, így azok sem maradnak le róla, akik nem kapnak jegyet a bemutatóra. (MTI/ú) David Lynch dalra fakad New York. Bár David Lynch nem tartja magát zenésznek, ez nem akadályozza meg a Twin Peaks szabad szellemű al­kotóját abban, hogy előrukkoljon egy saját dalaiból készült CD-vel. A Crazy Clown Time című lemez november 8-án de­bütál a zenei piacon. Mind a 14 számát a rendező írta, aki rá­adásul gitározik és énekel is. Közreműködőként Karen 0, a Yeah Yeah Yeahs nevű indie rockzenekar énekesenője támo­gatja. Az album Good Day Today és I Know című dala, és azok klipjei már korábban megjelentek. (MTI/ú) John Cleese az olimpián Prága. John Cleese, a legendás Monty Python csoport tag­ja a cseh olimpiai csapatot népszerűsítő reklámfilmeket for­gat Prágában. A színész kedden érkezett a cseh fővárosba, hogy a jövő nyári londoni olimpiára készülő reklámspotok- ban közreműködjön. A cseh és a brit humor nagyon hasonló, ezért aztán nagy öröm, hogy Cleese elvállalta a felkérést - mondta Milan Jirásek, a Cseh Olimpiai Bizottság elnöke. Sok cseh szurkoló utazik a londoni olimpiára, nekik szánták ezt a különleges meghívást - tette hozzá. A 71 éves Cleese szom­batig egy sor tréfás spotot készít, amelyek olyan klasszikus brit szokásokat mutatnak be vicces formában, mint az ötórai tea, a piros telefonfülke vagy a hatvanas évek brit találmá­nya, a miniszoknya. „Valódi angol úriembert kerestüftk, aki képes önmagán is nevetni és akivel az ember nem unatkozik” - magyarázta a választást Jirásek. (MTI) Egy valódi angol úriember (Képarchívum Érzelmekre ható mozi Jirí Vejdélek alkotása, a Vágyakozó férfiak, Kerekes Vicával a főszerepben A tündöklő Üstökös vonzásában (Peter Prochózka felvétele) Jiŕí Macháček a Vágyako­zó férfiak férfi főszereplő­je a pozsonyi sajtótájékoz­tatón Üstökösnek nevezte filmbéli partnerét, Kere­kes Vicát az új cseh vígjá­ték női főszereplőjét. Nem meglepő, nem túlzó és nem nagyzoló a megálla­pítása. Sőt, indoklásra sem szorul e kiemelő, el­ismerő méltatása: Kerekes Vica valóban üstökösként tündököl végig a filmen. TALLÓSl BÉLA Elég rápillantani a film pla­kátjára: maga a női mágia süt a képről. Az elkárhoztatás tombo­ló tüze. A csábításnak az az ere­je, amely visszafoghatatlan vá­gyakat korbácsol. A nő a plakát­ról, Šarlota vulkánként teríti be a filmet csábbal. Érzékisége mögött azonban olyan bonyo­lult lélek rejlik, amely titkaival, változó állapotaival, rejtegetett talányaival mindvégig feszült­ségben tartja a nézőt. Kerekes Vica ebben a plakátról ránk robbanó bomba nő Šarlota-sze- repben a legrejtélyesebb, a leg­nagyobb változásokat, belső tu- sákat megélő figurája a film­nek. És Šarlota lelki rejtélyeit a lüktető bombatest mögül olyan érzékeny, finom, alig-alig ki­bontott, inkább csak jelzett gesztusokkal játssza el Kerekes Vica, ami szívtől szívig, lélektől lélekig hat. Ez a film ilyen, így hat - ezért is telitalálat Šarlota szerepére Kerekes Vica. A sztori szereplő­inek érzelmi világától az egész opus teli van ellágyító finom ér- zelémmel. Olyannal, amitől meg lehet hatódni, el lehet ol­vadni a vászon előtt. És ez azért van, mert azok a hullámzó emóciók, amelyeket a szemlélő a pergő képekről érzékel, a sa­játjaival rezonálnak. Ennek, vagyis az egyszerű, hétköznapi érzelmek filmre vitelének Jirí Vejdélek nagymestere. Semmi különös, szenzációs, nagydobra vert parádé vagy „művészi” nincs a filmjeiben, ebben sem, csak az, ahogy az ember léleg­zik, megpróbálja jól érezni ma­Kerekes Vica és Šarlota gát az életben több-kevesebb sikerrel. Nincsenek a filmjében lódítások, nincsenek túlzások, túlkapások, trükkök. Gyarló helyzetekből építkezik, ame­lyekben a férfiak, a vágyako­zásnak engedve, nem riadnak vissza attól, hogy elkárhozza- nak. Rendezőileg olyan ember- ismerettel vezetett aprócska anekdotácskák sora Jirí Vej­délek filmje a boldogságkere­sésről, amelytől bájos, olyan mesécske szerű, mégis való­igaz, s vonzalommal nézhető, átélhető, szerethető. És nem azért mert végighahotázható vígjátékban tálalja a minden- napiságot. Ellenkezőleg, olyan okosan és rafináltan tud egyfaj­ta stílusba másfajtát belevinni, hogy az ember ezt veszi észre: éppen a legdrámaibb drámát éli át, de olyan emberi közelségből hatóan, mintha az ő intim szfé­rájában zajlana az esemény. Jifí Vejdélek olyan szövevé­nyesen fedi fel szereplőinek titkait, ahogy a Shakespeare- színművekben bonyolódnak a rejtelmek. E cseh mozi újabb és újabb megdöbbentő fordulat­tal képes meglepni az érzelme­iben eltalált szemlélőt. A sztori nyitott könyv, semmi különös. Van egy idősebb prá­gai házaspár. Egy gangos régi bérházban élnek színlelt har­móniában; a férj, Rudolf (Bólék Polívka) kicsapongásait próbál­ják leplezni a külvilág felé. Ugyanazon az emeleten a szemközti bejáratú lakás a lá­nyuké, aki férjezett, gyerek is van, de hiába próbálkoznak a további gyarapodással. Házas­ságuk ellaposodott, kihalt belő­le a szenvedély a mintaférj el­várásoknak megfelelni akarása miatt. Az após, Rudolf segíteni próbál, ezért rábírja vejét, Ond- rejt (Jirí Macháček) a házassá­gon kívüli örömködésre, mivel a kicsapongás - saját tapasztalat alapján ítéli meg így - néha jót tesz a leülepedett házastársi kapcsolatnak. S itt jön a képbe Šarlota, aki nőiességével láva­ként árasztja el mindkét férfit: rafinált bestiaként csavarja ujjai köré a két pasit úgy, ahogy ép­pen kedvére való a csábjáték. Ám ebben a nyitott könyvben annyi a belső visszafogottság, annyi a befelé élés, annyi a szép sorjában feltáruló titok, hogy a történet végére, belső kis énjé­nek felszínre hozásával, már senki sem az, aki volt, illetve senki sem olyan egyszerű kép­let, mint amilyennek tűnt az ele­jén. Meglepő sorsok merülnek fel a hősök múltjából, s ezek az eltitkolt gyarlóságok teszik a látszatnál mélyebbé Jirí Vej­délek legújabb moziját. Mint jeleztem, Šarlota rejté­lyektől izgalmas lénye kulcsfi­gurája ennek a filmnek. A pla­káton feszítő bombázó leikéből külön regény is íródik. Teli ér­zelmekkel és könnyekkel. En­nek egyik legszebb fejezete, amikor Šarlota az ajtóban állva átgondolja annak a helyzetnek a mögöttesét, ahogy Rudolf fe­lesége fiatalkori képét nézi. Šarlota könnyes szeme elárulja, éppen ráeszmélt az odaadás, a valakihez tartozás, a kölcsönös szeretés lényegére. így róják, csendes belső tartózkodással Šarlota regényének a sorait Ke­rekes Vica elmélyült tudással vezetett finom rezdülései. Érdemes továbbolvasni. Az idei évtől életműdíjat is átadnak a kritikusok: elsőként Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze veheti át a kitüntetést szeptember 25-én A Színikritikusok Díjának jelöltjei MTl-HÍR Az Egyszer élünk több jelölést kapott (Képarchívum) Budapest. A Színházi Kriti­kusok Céhe nyilvánosságra hozta a Színikritikusok Díjára jelöltek listáját; az előző évad legjobb teljesítményeit elisme­rő díjakat 15 kategóriában nyújtják át szeptember 25-én a Magyar Színházban. A kritikusok legalább évi ki­lencven premier megtekintése után voksolnak a legjobbakra. A tizenöt kategória mindegyiké­ben három-három - vagy sza­vazategyenlőség esetén több - jelölt verseng. Az idei évtől életműdíjat is átadnak: elsőként Törőcsik Ma­ri, a Nemzet Színésze, a Nemze­ti Színház társulatának tagja veheti át a kitüntetést, aki a leg­jobb női mellékszereplő kate­góriában jelöltként is szerepel a Figaro házasságában nyújtott alakításáért. A legtöbb, tíz jelölést a Nem­zeti Színház művészei és elő­adásai kapták. Az Egyszer élünk című produkció a legjobb új magyar dráma, a legjobb elő­adás, a legjobb jelmez és a leg­jobb színházi zene kategóriá­ban is jelölt. Szintén a Mohácsi János rendezte előadás mellék- szereplőjeként kapott jelölést Kulka János. A további díjra je­lölt előadások között található a Nemzeti Színház Magyar ün­nep, Én vagyok a Te, valamint Jeremiás avagy Isten hidege című darabja is. Hét jelölést ka­pott a Katona József Színház: A mizantróp, a Nordost és a Cigá­nyok alkotói is szerepelnek aje­löltek között. Pelsőczy Réka, a színház tagja győri bábszínházi munkájával, a Parti Nagy Lajos művéből készült A pecsenye­hattyú és más mesék című elő­adással kapott jelölést a legjobb gyermek- és ifjúsági előadások között. A szintén katonás Ke­resztes Tamást a Centrál Szín­ház Cabaret-előadásában jelöl­ték a legjobb férfi főszereplő­nek, maga az előadás pedig be­került a legjobb zenés-szóra­koztató produkciókközé. A legjobb független színházi előadás kategóriában szavazat- egyenlőség miatt öt előadás verseng a díjért: a HOPPart Tár­sulattal dolgozó Polgár Csaba Korijolánusz című produkciója, Mundruczó Kornél nemzetközi koprodukcióban készült elő­adása, a Nehéz istennek lenni, Pintér Béla új bemutatója, a Tündöklő középszer, Zsótér Sándor a Maladype Színházzal készült Figaro házassága, va­lamint a Caligula helytartója, amely Szikszai Rémusz első rendezése. A határon túli társulatok kö­zül a kolozsvári Leonce és Léna jelmezeit tervező Carmencita Brojboiu, valamint a vajdasági Tanyaszínház A falu rossza című előadását rendező Tábo- rosi Margaréta kapott jelölést. A 2010-2011-es évad leg­jobbjai között különdíjra jelöl­ték a kritikusok Bíró Kriszta mellett Csizmadia Tibort az egri Gárdonyi Géza Színház elmúlt tíz évéért és Orlai Tibort minő­ségi szórakoztató produkciók létrehozásáért.

Next

/
Thumbnails
Contents