Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-15 / 189. szám, hétfő
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 15. www.ujszo.com Szabadesésben zuhan Görögország gazdasága Már Párizs is pácba került ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Lisszabon/Párizs. Görögországban a vártnál nagyobb mértékben, 6,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorult, adósságválsággal küszködő euróövezeti tagország gazdasági teljesítménye harmadik éve csökken. A munkanélküliség közben emelkedik, a legutóbbi, májusi adatok szerint a 11 millió lakosú országban minden korábbinál magasabbra, 800 ezerre nőtt a regisztrált állástalanok száma, a munkanélküliségi ráta pedig 16,6%-ra szökött fel. A szintén mentőövre szoruló Portugália viszont jó úton halad a pénzügyi mentőcsomag feltételeinek teljesítésében, egyes intézkedések végrehajtását azonban fel kell gyorsítania (idén a GDP- arányos költségvetési hiányt a 2010-es 9,1%-ról 5,9%-ra kell csökkentenie). A takarékossági programban elért eredményektől függ az összesen 78 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomag esedékes részleteinek átutalása -jelentette az EU és az IMF. A második negyedévben gyakorlatilag leállt Franciaország gazdasági növekedése, az ország hitelfizetési képességének lehetséges rosszabb besorolásáról röppentek fel pletykák, a Societe Generale nagybank sebezhetősége is felmerült. A kormány cáfolja ezeket a szóbeszédeket, ám Nicholas Sarkozy államfő megszakította nyaralását, és a kormánnyal máris a kiadások csökkentésén kezdett dolgozni. (MTI, ATV) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Lassabban nőnek a megrendelések Pozsony. A hazai iparvállalatok új megrendeléseinek növekedési üteme fokozatosan lassuló tendenciát mutat. Míg májusban még csaknem 12%-kal nőttek a megrendelések az egy évvel korábbiakhoz képest, júniusban a statisztikai hivatal már csak 4%-os növekedést mért. Ez utóbbi 2009 novembere óta a legrosszabb adatnak számít. Az ipar megrendelései egyébként a 2009-es drasztikus, csaknem 20%-os visszaesést követően csak tavaly kezdtek el nőni, amikor az egy évvel korábbihoz képest már 26,6 százalékos bővülést mértek. így míg 2009-ben 27,16 milliárd eurónyi megrendelést regisztráltak, tavaly már 34,03 milliárd eurónyit. (SITA) Vállalkozók: nem javult a helyzet Pozsony. A szlovákiai vállalkozók helyzetén tavaly sem sikerült jelentősebb mértékben javítani - derül ki a Kis- és Középvállalkozások Nemzeti Fejlesztési Ügynökségének elemzéséből. Eszerint a legtöbb gondot továbbra is a problémás jogérvényesítés, a vállalkozással kapcsolatos bonyolult hivatali ügyintézés, a magas járulékok és az elburjánzott korrupció okozza. „Ezek tekintetében csak elenyésző vagy semmilyen előrelépést nem tapasztaltunk” - áll az ügynökségjelentésében. (SITA) Többen kérnek pénzügyi tanácsot Pozsony. Az elmúlt időszakban jelentős mértékben megugrott a pénzügyi közvetítők szolgáltatásai iránti kereslet. Az ilyen tevékenységet folytató Fincentrum társaság forgalma Szlovákiában az idei első félévben 63%-kal, 3,36 millió euróra nőtt az előző év azonos időszakához képest. Milan Repka, a társaság igazgatója szerint legtöbben a jelzáloghitelek esetében vették igénybe a társaság ügynökeinek a szakmai tanácsadását - nem véletlenül, a jelzálogpiac idén májusban és júniusban jelentős növekedést tudhat maga mögött. Csak a Fincentrum által közvetített hitelszerződések száma 200 százalékkal nőtt. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8763 Lengyel zloty 4,1518 Cseh korona 24,186 Magyar forint 273,68 Horvát kuna 7,4543 Román lej 4,2835 Japán jen 109,07 Svájci frank 1,0984 Kanadai dollár 1,4063 USA-dollár 1,4250 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,47-1,38 24,88-23,43 285,65-261,05 OTP Bank 1,46-1,38 24,89-23,46 283,87-267,53 Postabank 1,47-1,37 24,98-23,29Szí. Takarékpénztár 1,47-1,37 24,80-23,43 285,83-261,21 Tatra banka 1,46-1,38 24,81-23,55 285,56-263,86 Dexia banka 1,45-1,38 24,81-23,56 283,97-269,57 Általános Hitelbank 1,46-1,39 24,88-23,50 286,23-261,57 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Egyes alapok egy hét alatt akár több mint 10%-os veszteséget is kénytelenek voltak elkönyvelni A kisbefektetőkre is rájár a rúd Már megint esnek a papírjaim? A kisbefektetők nehéz időszakot élnek meg, hiszen a tőzsdék csak 2010-ben dolgozták le a 2008-as zuhanást, s most megint csúnya lejtmenet kezdődött. (SITA-felv.) Pozsony. Az elmúlt napok hatalmas tőzsdei kilengéseit már az egyszerű kisbefektetők is megérzik. Szlovákiában a lakosság- a nagyobb hozamok reményében - megtakarításainak csaknem a tizedét, vagyis mintegy 6,6 milliárd eurót befektetési alapokban helyezte el. Mire kellene ügyelnünk, ha ilyen alapokban tartjuk a pénzünket? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hosszabb távon a befektetési alapok akár 6 százalékos hozamot is biztosítanak. Az elmúlt napokban azonban nem hogy fialt volna a befektetők pénze, hanem egyes esetekben akár 10%-os veszteséget is kénytelenek voltak elkönyvelni. Az elmúlt napokban a legnagyobb veszteségeket azok könyvelhették el, akik a pénzüket olyan részvényalapokban tartják, amelyek energiaipari és nyersanyag-feldolgozó cégek papírjaiba fektettek be. Az ilyen részvényeknek az árfolyama egy hét alatt több mint 10%-kal esett vissza. A Tatra banka európai részvényalapja például tíz nap alatt több mint 17 százalékkal esett vissza. Csak semmi kapkodás Mindez persze a lakosság körében is kisebb pánikot keltett, sokan így a pénzük kivételén gondolkodnak. Az elemzők az ilyen kisbefektetőknek azonban azt ajánlják, hogy egyelőre várjanak a kivétellei, hiszen az elmúlt napok zuhanását még korrigálhatják a piacok, ráadásul, ha a mostani alacsony áron adnak túl a részvényeiken, akkor biztos veszteségre számíthatnak. Gyors javulásra azonban nem számíthatunk. Zuzana Ďuďáková, az UniCredit Bank szóvivője szerint a korábbi visszaesések estében voltak olyan papírok, amelyek három hónap alatt képesek voltak ledolgozni a veszteségüket, voltak azonban olyanok, amelyeknek ez több mint négy évig tartott. Óvatosság mindenek előtt Akik most szeretnék befektetni a pénzüket, azoknak nem árt az óvatosság. A megtakarítások elhelyezése előtt számos kérdésre kell választ adni. Annak ellenére, hogy a megfelelő befektetési alap kiválasztása komoly szakmai probléma, a kisbefektetőre általában nem hárul komoly kihívás, hiszen ezen alapok legfőbb jellemzője a kockázatmegosztás, vagyis kis pénzzel is szerteágazó portfoliót lehet összeállítani. A biztonság szintén érzékeny kérdés, viszont aki bankbetétet választ, a betétbiztosítási alapnak köszönhetően százezer euróig teljes biztonságra számíthat. A megtérülés szempontjából fontos kérdés a reálhozam, vagyis hogy az infláció levonása után mennyi marad meg a nominális hozamból. A helyzet ebben az esetben is könnyű, mert a pénzromlás üteme hosszabb távon is alacsony. Van egy fontos kérdés, amit szintén rögtön a befektetési döntés előtt ajánlatos megválaszolni, mégpedig az, mi az elvárt hozamszint. Ezt a befektetésekben járatlanok gyakran a bankbetétek átlagos szintjével azonosítják. Való igaz, hogy kezdetben elégséges alapul venni az egyéves, tízezer eurós lekötött betét kamatát. Gyakori eset ellenben az is, hogy a kisbefektetőnek irreális elképzelése van, és akár tíz százalékos megtérülést is elérhetőnek tart. Egy évtizede ugyan még ennél is magasabb banki kamatokkal lehetett találkozni, manapság azonban ez a szám már csak jelentősebb kockázatvállalással érhető el. A szakma más számokból indul ki. Rövidebb távon a háromhavi kincstárjegyek aktuális hozama számít mérvadónak. Ezt szokás abszolút kockázatmentes hozamnak tekinteni. Ma már elterjedtebb az eurózóna legjobb gazdasága, Németország tízéves államkötvényeinek a hozamát kiindulási alapnak tekinteni, és minden más ország államkötvényeinek az árát valamilyen százalékos felárnak tekinteni. A kisbefektetők számára azonban továbbra is a legfontosabb kérdés megtakarításuk értékének a megtartása. Meg kell említeni, hogy az elvárható megtérülés nagyban függ a befektetett összegtől. Mivel a kisbefektetőknek behatároltak a lehetőségeik, ezért gyakran csak az inflációt alig meghaladó befektetések közül választhatnak. Akár nyerhetünk is a válságon A mostani bizonytalan pénzpiaci helyzeten azonban akár nyerhetnek is azok, akik nem félnek nagyobb kockázatot vállalni. A szemfüles befektetők, az alacsony részvényárakat látva, nagyban vásárolnak, arra számítva, hogy hosszabb távon ezen még sokat nyerhetnek. A szakemberek persze az ilyen ügyleteket csak a tapasztalt, megfelelő anyagi háttérrel rendelkező befektetőknek ajánlják, akik nem ijednek meg a nagyobb piaci kilengésektől sem. (horb, mi,- P) A búza idei össztermésének már csak nagyjából a fele hasznosítható az élelmiszeriparban Jelentősen rontott az eső a termés minőségén A csapadék visszavetette a búza sikértartalmát (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Lassan a végéhez közeledik az aratás. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kamara (SPPK) szerint a búzának és árpának már csak alig ötödé, az olajrepcének pedig a tizede vár betakarításra. Az elmúlt napok csapadékos időjárása azonban nagyban fékezte az aratási munkálatokat, ráadásul a sok csapadék jelentős mértékben rontja a termés minőségét. „A tárolókba szállított magot szárítani kell, mert rendkívül nedves, mindez a termelők számárá többletmunkával és ebből eredően többlet- kiadással jár” - mondta lapunknak Stanislav Nemec, az SPPK sajtóosztályának vezetője. A begyűjtött termést védeni kell a gombásodástól, mert ha nincs kellőképpen megszárítva a mag, szinte égjük napról a másikra komoly gombabetegségek támadhatják meg. „Az esőzések jelentős károkat tesznek a gabona minőségében, hiszen az élelmiszer-ipari búzának automatikusan csökken a sikértartalma, ami fontos minőségi mutatónak számít” - sorolja Nemec. A mezőgazdaság időjárás okozta tetemes kárait a hazai biztosítók is alátámasztják. Az Alianz augusztus elejéig több mint 500 olyan káresetet regisztrált, amely során a rossz időjárás miatt részben vagy teljesen megsemmisült a termés. A társaság az ügyfeleinek erre 2,395 millió eurót fizetett ki. „Becsléseink szerint azonban ez a szám az aratás végéig tovább nőhet” - nyilatkozta Anton Jendek, az Alianz osztályvezetője. A legnagyobb károk a Lévai, az Érsekújvári, a Dunaszer- dahelyi, a Galántai, a Tőketere- besi, az Eperjesi és a Poprádi járásokban keletkeztek, a legnagyobb pusztítást többnyire a jégeső végezte. Az idei betakarítást megelőzően az előrejelzések arról szóltak, hogy a búza össztermésének mintegy 70-80%-a hasznosítható az élelmiszeriparban, mára azonban csupán körülbelül 50 százaléknyira becsülhető ez a minősítés. Ebből kifolyólag több lesz a takarmányozási célokra szánt gabonaféleség, azonban - az állatállomány folyamatos csökkenése miatt - a takarmány egyre nehezebben értékesíthető. Az SPPK szerint a búza 81%-ának betakarítását követően az áüagos hektárhozam 4,25 tonna, ami csaknem 23 százalékkal jobb, mint tavaly, amikor az aratási munkálatokat nagyban befolyásolták az árvizek. Az árpa átlagos hektárhozama 3,65 tonna, 34,2 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban, az olajrepce esetében pedig az átlagos hektárhozam 12,7%-kal, 2,22 tonnára nőtt. (sus, mi)
