Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-10 / 185. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 10. www.ujszo.com Alkotmánybíróság, petíció, szimpátiatüntetés Kettős versenyfutás UJ SZ0-H1R Komárotn/Pozsony. A Híd alkotmánybírósághoz fordul és a koalíciós tanács elé viszi a kettős állampolgárság ügyét. Az MKP petíciót kezdeményez, szimpátiatüntetést szervez. Néhány hónapig úgy tűnt, mellékvágányra kerül az ál­lampolgársági törvény ügye, de az utóbbi napokban „ver­senyre kelt” a témában a két párt. Eredmény viszont egy­hamar nem várható, inkább hosszútávfutás lesz a dolog­ból. A Fico-féle állampolgár- sági ellentörvény eltörléséhez nincs elegendő szavazat a par­lamentben, tegnap Ján Fígeľ KDH-elnök megerősítette: nem támogatják eltörlését. In­kább módosítanák az ellentör­vényt, a javaslatot Fígeľ sze­rint párttársának, Dániel Lipšic belügyminiszternek kel­lene kidolgoznia. A napokban bejelentett lé­pések viszont hatásosak lehet­nek. Alkotmányjogászok sze­rint a Fico-féle ellentörvény valószínűleg alkotmányelle­nes. Emellett pedig elemzők szerint az MKP által megtá­mogatott petíció, és a tegnap indult tömeges és nyilvános magyar állampolgársági kére­lembenyújtásnak is meg lehet a hatása. „Ha tömeges üggyé terebé­lyesedne, akkor a szlovák pár­tok is kényszerhelyzetbe ke­rülnének. Ha csak néhány tu­cat emberről van szó, az elég­gé kétesélyessé teszi a történe­tet, nem biztos, hogy ez ön­magában közvetlen reakciót váltana ki a kormányból” - mondta lapunknak Ravasz Ábel politikai elemző. Ravasz szerint a petícióval is fel lehet hívni a figyelmet, ha sokan ír­ják alá, azt mutatja, hogy egy ügynek van támogatottsága. „A szlovákiai gyakorlat viszont azt mutatja, hogy petíciókkal nagyon nehéz elérni valamit” - tette hozzá az elemző. Ra­vasz szerint a jelenlegi állapot tarthatatlan. „Előbb-utóbb meg kell oldani ezt a problé­mád’ - tette hozzá. (MSz) Az SaS és a Smer is makacskodik Kiújuló koalíciós válság ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Kiújult a görögök megmentése miatti szlovák kormánykoalíciós válság, az SaS nem hajlandó megszavazni a mentőövet. Szeptemberben ke­rül a parlament elé az euró és a görögök megmentését célzó mentőcsomagokratifikációja. Iveta Radičová kormányfő hétfőn bejelentette: minden par­lamenti párttal egyeztetni kí­ván. Az SNS tegnap jelezte, elfo­gadja a meghívást, bár nem hisz Radičovának. A Smerből tegnap senki sem tudta megmondani, hogy elmennek-e a megbeszé­lésre, ám kijelentették: csak ak­kor támogatják a mentőcsoma­gokat, ha az SaS is így tesz. Ha sem a liberálisok, sem az ellen­zéki szocialisták nem szavazzák meg a csomagot, akkor elbukik a parlamentben - ennek elemzők szerint komoly nemzetközi kö­vetkezményei lennének. Közben felmerült, hogy a kormányfőnek össze kellene kötnie a ratifikációt a személyé­vel szembeni bizalmi szavazás­sal. Ha tehát az SaS nem támo­gatná a mentőcsomagokat, ak­kor bukna a kormány is. A libe­rálisok nevében ezt tegnap Jo­zef Kollár frakcióvezető vissza­utasította, s egyelőre a többi párt vezetői sem beszélnek erről hangosan. Grigorij Mesežnikov politológus szerint egyébként sem valószínű, hogy a minisz­terelnök rászánná magát egy ilyen lépésre - ezzel még jobban megnehezítené az amúgy sem gördülékeny koalíciós együtt­működést. A politológus szerint érthetetlen az SaS hozzáállása: ugyanis aligha nyernek politi­kai pontokat makacs hozzáállá­sukkal. Ivan Gašparovič államfő a na­pokban az összes parlamenti párt elnökével találkozik, tegna Sulíkotfogadta. (MSz, TASR) RÖVIDEN Mikolaj: Jurzyca a hibás Pozsony. Visszautasítja Eugen Jurzyca oktatásiminiszterbí- rálatát Ján Mikolaj, az SNS parlamenti képviselője, volt oktatá­si miniszter. „Eugen Jurzyca nem biztosított elég tankönyvet a tanévkezdésre, és másfél év után engem hibáztat ezért” - mondta. Mikolaj annak ellenére bírálja Jurzycát, hogy az ő mi­niszterkedése idején is késve érkeztek a tankönyvcsomagok. Egyes iskolák a megrendelt mennyiség 70 százalékát nem kap­ták meg. Főként a reformévfolyamok, a harmadik és a hetedik osztály könyvei hiányoznak. Áz oktatási reform négy éve kez­dődött, de még mindig nem sikerült tankönyvekkel ellátni az iskolákat. A Mikolaj idejében kötött szerződéseket nem lehet felmondani, akkor sem, ha késnek a kiadók. (SITA) Licencet hosszabbított a hivatal Pozsony. A Távközlési Hivatal tegnapi közleménye szerint 10 évvel meghosszabbította az Orange és T-Mobile mobil- szolgáltatók licencét. A hivatal az árat és a hosszabbítás egyéb feltételeit tegnap nem akarta közölni, az árat a szolgáltatók sem árulták el. Értesüléseink szerint a cégek 15 és 30 millió euró közötti összeget fizettek a licencekért. (MSz, TASR) A pénzügyminiszter tervezetének elfogadásához ellenzéki szavazatokra lenne szükség Ma döntenek a bor- és söradóról Pozsony. Újabb komoly vi­ta alakulhat ki a kor­mánykoalícióban a sör és a bor jövedéki adójának emelésére vonatkozó terv miatt. A kormány ma dönt a tervezetről. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A pénzügyminisztérium adóemeléssel akarja növelni az állami költségvetés bevéte­leit, viszont az OKS és az SaS képviselői ezt nem hajlandók támogatni; a javaslatot Simon Zsolt (Híd) földművelésügyi miniszter is ellenzi. Ha a par­lamentben ennek ellenére si­kerül elfogadtatni a pénz­ügyminisztérium törvényja­vaslatát, januártól fél liter 10-es sör 5 centtel, egy liter bor átlagosan 40 centtel drá­gulna. Az államkassza bevéte­lei ezzel jövőre 45,5 millióval, 2013-ban pedig 47 millió eu- róval nőnének. Mennyi a murci alkoholtartalma? Richard Sulik, az SaS elnöke szerint továbbra is érvényes pártja korábbi bejelentése, hogy semmilyen adóemelést nem tá­mogat. A Híd frakciójában tevé­kenykedő négy OKS-képviselő is ezt vallja. ,A bor jövedéki adójá­nak bevezetése indokolatlan dráguláshoz vezetne. Úgyneve­zett adóraktárakat kellene lét­rehozni annak a bornak a tárolá­sára, amely után az adót még nem fizették meg. Ez további többletkiadásokkal járna, amit végeredményben a vásárlók fi­zetnének meg” - mondta Peter Zajac, az OKS elnöke. Simon Zsolt (Híd) földműve­lésügyi miniszter is úgy véli, a bor jövedéki adójának bevezeté­se értelmetlen. „Csak olyan ital­ra lehet jövedéki adót kivetni, melynek alkoholtartalma 1,2%- nál nagyobb. Nem tudom elkép­zelni, ki áll majd minden hordó murci mellett, hogy meghatá­rozza, mikor lehet jövedéki adó nélkül árulni, és mikor kell megadóztatni” - nyilatkozta a Szlovák Rádiónak Simon. Támogatój a is van az adóemelésnek A pénzügyi tárca mellett működő Gazdaságpolitikai In­tézet (IHP), ellentétben a borá­szok és sörgyárak képviselőivel, úgy véli, ajövedéki adó emelése hatékony módszer lehet a feke­tepiac elleni harcban. Az intézet tegnap közzétett elemzése sze­rint a pénzügyminisztérium ter­vezetének leghasznosabb része a szeszesitalok egységes jövedé­ki adójának bevezetése az alko­holtartalomtól függően. „Ez mindenki számára igazságos fel­tételeket teremtene a piacon” - állajelentésben. A IHP szerint további pozití­vum, hogy ajövedéki adó fizeté­se alól felmenték azokat a csalá­di termelőket, akik évente legfel­jebb 1000 liternyi bort állítanak elő, adókedvezményben része­sülnének a kisebb hazai sörgyá­rak és borüzemek is. Érvágás a termelőknek A borászok és a sörgyárak szakmai szervezetei hevesen til­takoznak a javaslat ellen, a feke­tepiac fellendülésétől tartanak. „Áz adóemelés a kivételek elle­nére is súlyos érvágást jelentene a termelőknek” - állítja Jarosla­va Kaňuchová-Pátková, a Bor- és Szőlőtermelők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Ugyanis a jövedéki adót a termelőknek az előállítást követően azonnal ki kellene fizetniük, míg a termé­kért csak az eladás után kapják meg a pénzt. Ľubomír Vančo, a kisebb ha­zai sörgyárak szervezetének el­nöke szerint a környező orszá­gok közül már most is Szlováki­ában a legmagasabb a sör jöve­déki adója, és az újabb emelés katasztrófa lenne a kisebb hazai gyártókszámára. (dem, SITA) Italtól hízna az államkassza (ČTK-felvétel) Egyre borúlátóbbak az emberek a visegrádi négyek országaiban, és rosszabb időkre számítanak Alakosság 17%-a elégedett anyagi helyzetével MTI-HÍR Budapest. A lengyelek és a csehek elégedettebbek saját anyagi helyzetükkel és országuk gazdaságával, mint a szlovákok vagy a magyarok, a várakozások tekintetében viszont alig van kü­lönbség a visegrádi négyek or­szágaiban - derül ki a Central European Opinion Research Group és a TARKI-kutatásából. Az eredmény összességében lehangoló, százból csak tíz ma­gyar elégedett anyagi helyzeté­vel és csupán kettő az ország gazdasági állapotával, Szlová­kiában tízből alig ketten (17%). A lengyelek és a csehek a leg­elégedettebbek anyagi helyze­tükkel, 38, illetve 35%-uk. Az egyéves kilátások terén viszont pesszimizmus jellemzi az egész régiót, a népesség többsége a helyzet romlásával számol, ám a magyarok és a szlovákok már most olyan rosszul érzik magu­kat, mint amennyire a csehek és lengyelek - várakozásaik szerint - „rosszul fogják magukat érez­ni” egy év múlva. Ami az ország gazdasági helyzetét illeti, csak a lengyelek emelkednek ki a régi­óból: 20%-uk tartja jónak, a cse­heknek csak a 10%-a, a szlová­kok és a magyarok között pedig alig találni elégedett embereket (4 és 2% az arány). A magyarok 20, a szlovákoknak pedig 12%-a véli úgy, hogy az országuk hely­zete javulni fog egy év alatt, a nagy többség azonban nem op­timista, sőt jelentős részük kife- jezettenpesszimista. Érezzük, hogy a legfontosabb kereskedelmi partnereknél lassul a gazdasági növekedés Lefékezett a szlovák ipar, stagnálhat az export ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az idei év közepére a szlovák iparvállalatok terme­lése és az export növekedési üteme is 2009 novembere óta nem látott szintre lassult. A sta­tisztikai hivatal szerint június­ban csak 4,9 százalékkal nőtt a hazai ipar az egy évvel korábbi­akhoz képest. Májusban még csaknem 11, tavaly pedig éves szinten 18,9 százalékos növeke­dést mértek. Andrej Arady, az Általános Hitelbank elemzője szerint az ipari termelés alakulá­sát leginkább az egyre rosszab­bul teljesítő elektronikai ágazat befolyásolta. Ez utóbbi 35,6 szá­zalékkal esett vissza 2010-hez képest. Az autóipar termelése ugyanakkor még mindig csak­nem a harmadával nőtt. Júniusra jelentős mértékben lelassult a külkereskedelmi for­galom növekedési üteme is. A májusi 20%-os növekedést kö­vetően a kivitel júniusban már csak 11,4%-kal nőtt az egy évvel korábbiakhoz képest, elérve a 4,675 milliárd eurót. A behoza­tal ugyanekkor 10,1%-kal, 4,468 milliárd euróra nőtt. Má­jusban még 19,4%-os bővülést regisztráltak. Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője sze­rint a statisztikai hivatal által közzétett adatok is bizonyítják, hogy a szlovák export növekedé­se fokozatosan leáll. „Az idei év második felében méginkább las­sulhat Szlovákia legjelentősebb gazdasági partnereméi a növe­kedés, ami miatt tovább csök­kenhet a kivitelünk. Az alacsony hazai kereslet miatt a behozatal növekedésére sem számítha­tunk” - vallja Koršňák. Úgy véli, mindez negatív hatással lesz a hazai cégek gazdálkodására, és ezen keresztül a munkanélküli­ség alakulására, (mi, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents