Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-09 / 184. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 9. Vélemény és háttér 5 Az izgága Igor Matovič pártja átlépheti a parlamenti küszöböt, az illedelmesen viselkedő OKS nem Csupán csendestársi pozícióban Bár konkrét adatok még nem állnak rendelkezésünkre, Igor Matovič formálódó új pártjának komoly esélye van arra, hogy eléri majd az öt százalékos, a parlamentbejutáshoz szükséges támogatottságot- köszönhetően az Egyszerű Emberek magamutogató vezetőjének és sajátos akcióinak. TOKÁRGÉZA A sors furcsa fintora, hogy a szintén előszeretettel, de illedelmesebben egyénieskedő OKS-nak a parlamenti küszöb átlépésére esélye sincs: a polgári konzervatívok támogatottsága minden felmérés szerint csak szimbolikus, mindössze tized százalékokban fejezhető ki. Valójában hol a helyük Dostá- léknak a szlovák politikában? Az OKS 2001-es létrejötte óta nem számít meghatározó politikai erőnek. A konzervatív párt stabilan mindössze tíz-húszezer szimpatizánst tudott mozgósítani a korábbi választásokon, esélye sem volt a parlamenti szereplésre, majd 2010-ben történelmi lehetőséghez jutott: a Híd listáján négy képviselője is mandátumot szerzett a preferenciaszavazatok és vélhetően Bugárék pártjának szlovák szimpatizánsai révén. Mire jó négy parlamenti mandátum és a fokozott sajtójelenlét? Az Egyszerű Emberek megmutatták: imidzs- építésre és a kormány életének megkeserítésére. A polgári konzervatívok akciói ezzel szemben komolyabb visszhang nélkül elhaltak, az új rajongók pedig csak nem akarnak megjelenni. Pedig a szakállnövesztő akció, a rögtönzött, Ali Babajelmezében való vállalkozópárti kiállás, vagy a választások előtti három kismalacos demonstráció (Jano, Robo és Vlado malacokkal) nem olyan témák, melyek elkerülik a sajtó és a választók figyelmét. A következetes OKS a szlovákiai jobboldali választók második-harmadik kedvenc pártjává vált, de ez a státusz a választási rendszer miatt nem áldás, hanem átok, hiszen a szimpátia számokban nem mutatkozik meg. Az OKS-t elenyésző támogatottsága miatt nem veszik komolyan, és túlságosan sok esély sincs arra, hogy kitörjön saját korlátái közül. A polgári konzervatívok dolgát ugyanis nehezíti, hogy kockázatos lenne Matovič útját követniük. Nem szabotálhatnak el kulcsfontosságú intézkedéseket - hiába nem volt beleszólásuk a kormányprogramba, választóik természetes szövetségesei azok a jobboldali pártok, amelyek azt kialakították, ezek a választók pedig megbüntetnék a pártot, így hiába van hátra majd három év a következő választásokig, az biztosnak látszik, hogy az OKS önerőből nem tudja magát a parlamenti küszöb fölé tornászni. Peter Zajac pártjának eltűnése a süllyesztőben ugyanakkor nem szükségszerű: a polgári konzervatívoknak tömegbázisa nincs, de programja, neve, „imidzse” az van. Egyszóval tökéletes koalíciós partnerek vagy választási listás csendestársak lehetnek, ha képesek közös nevezőre jutni egy nagyobb párttal. A polgári konzervatív OKS parlamenti helyeket nyer az üzlettel, a másik fél pedig leigazol egy olyan csoportot, amely világos és következetes értékeket képvisel. Egyszóval promóciós célokat szolgál. Szöveg nélkül (Peter Gossányi karikatúrája) A BMG Invest kliensei és a svájci frankban felvett hitelek kárvallottjai rossz pénzügyi döntést hoztak Spekulánsok sanyarú sorsa HORBULÁK ZSOLT Két hete adták hírül a lapok, hogy Vladimír Fruni, a BMG Invest volt tulajdonosa, akit sokmillió eurós kár okozása miatt ítéltek el, idő előtt szabadult. Az elmúlt hét eseménye volt, hogy a svájci frank árfolyama meghaladta a 250 forintos szintet, ami tovább súlyosbítottam magyar- országi devizahitelesek helyzetét. A két hír semmilyen összefüggésben sem áll egymással, mégis ugyanarról szól: nagyon sok ember egy rossz pénzügyi döntéssel nagyon sok pénzt veszített. A Fruni-ügyről már sok mindent elmondtak, de szinte mindenki egyetért azzal, hogy az áldozatok jelentős mértékben maguk okozták a bajt, így helytelen lenne állami kártalanításuk. A devizahitelesek esetében inkább fordított a helyzet. A társadalom és valamennyi párt folyamatosan sürgeti a megsegítésüket. Öt éve Magyarországon devizában eladósodni látszólag jó döntés volt. Amíg a hazai központi banki alapkamat nyolc százalék körül volt, addig a svájci csak másfél százalékon állt, miközben az árfolyam 150 forint/frank körül mozgott. Akkoriban ezt senki se merte tiltani, legfeljebb csak az előrelátó- ak morogtak egy kissé. A lakosság sokféle célra kezdett devizahitelt felvenni, lakásvásárlásra vagy befektetésekre, és ezt gyakran ingatlannál fedezték. Néhány év múlva a gazdasági válság elérte Magyarországot, a forint zuhanni kezdett, majd kisvártatva az eurózóna problémái miatt a menedékhelyet betöltő svájci frank kezdett szárnyalásba. A devizahitelesek jelenleg segítségért kiáltanak, miközben alig esik szó a forintban eladósodottakról, akik egész idő alatt magas hitelkamatokkal törlesztettek. Akik annak idején Szlovákiában a BMG Investbe tették a pénzüket, tévedtek. Nem abban, hogy évi 40%-os haszon nem elérhető, hanem abban, hogy ez garantálható. A magyarországi devizahitelesek valójában devizaspekulációba fogtak, a befektetések egyik legkiszámíthatatlanabb ágába, pontosabban abba, hogy az árfolyam garantálható. Pár éve úgy tűnt, Európában a piramis- játékok csak Albániában és Szlovákiában szedtek áldozatokat, de úgy tűnik, hogy sajátos módjával Magyarország is beáll a sorba. Habár a kapzsiság Szlovákiában is tragédiákat okozott, a veszteségek mégis az egyéneket terhelték. Ez a politikai és társadalmi érettségjele. Örvendetes lenne, ha Magyarországon is hasonló megoldást választanának, csak az érintett két oldal, a felelőtlenül devizahiteleket felvevő lakosság és a felelőtlenül devizahiteleket kínáló bankok viselnék a károkat, nem a hiteleket nem felvevők, illetve a kiszámíthatóságra törekvő, ezért magasabb kamatokat fizető forinthitesek. Mint tudjuk, végül politikai szempontokat figyelem előtt tartva nem ilyen döntés született: a hétvégétől életbe lép az ún. árfolyamgát, ami három évre 180 forint/ svájci frank szinten fixálja az árfolyamot, azonban 2014-től a két árfolyam közötti különbözeiét vissza kell fizetni. Ha úgy vesszük, ez némi kárpótlást, könnyebbséget jelent, míg nálunk a BMG Invest, a Horizont Slovakia, a Drukos és a többi piramisjáték klienseit nem kártalanították. Nem véletlenül, hiszen nálunk nyílt spekuláció folyt, míg Magyarországon a frankban eladósodott jelzáloghitelesek csupán a pénzügyi kockázatokkal nem számoltak. A példák is mutatják: a pénzügyi alapismeretek mára nélkülözhetetlenné váltak. KOMMENTÁR A web másik oldala nagyandrAs Az internet az információs sztráda, szólt a régi definíció. Az internet az a médium, melynek segítségével bárki bárhol gyorsan, óriási mennyiségű információhoz juthat, magyarázták az elején. Ha nem vagy fent az interneten, mintha nem is léteznél. Ha valakiről, vagy valamiről ma információkat szeretnénk megtudni, azonnal a webes keresőkkel kezdjük. Valljuk be őszintén, mikor nyitottunk ki utoljára egy lexikont? Mára úgy tűnik, a klasszikusnak mondható lexikális tudás nagy részét is az internetről szerzik be az emberek. 2005-ben volt egy felmérés arról, hogy az internet legismertebb lexikonja, a Wikipédia szócikkeinek száma elérte a világ leghíresebb nyomtatott lexikonjának, az Encyclopedia Britannicának a méretét, szócikkeinek szakmai színvonala pedig kezdi utolérni azt. Persze, az emberek nagy többsége az internetes tájékozódás során nem az online lexikonokat bújja, de hát ez így volt a nyomtatott és elektronikus média csúcskorszakában is. Az internetnek a többi médiummal szemben megvan az a sajátossága, hogy szinte ingyenes, szinte bárki képes mindenld számára elérhető információkat felhelyezni, és szinte teljes anonimitást képes biztosítani. Ha az információk a társadalmijót szolgálják, esetleg egy elnyomó rendszer elleni demokratikus eszmék hirdetésére használják őket, tökéletes eszköznek tekinthetjük. Nem kell már titkos nyomdában röplapokat készíteni, esetleg kalóz rádióadón keresztül hirdetni az igazságot. Ám pontosan ugyanilyen módon szinte bármilyen szélsőséges tartalmat is rendkívül hatékony módon lehet terjeszteni. Ha csak Magyarországot nézzük, a kuruc.info nevű weboldal a tökéletes példája ennek. A magyar állam, az igazságszolgáltatás egyszerűen képtelen fogást találni a webolda- lon, és most már évek óta a magyar szélsőjobb leglátogatottabb portáljává nőtte ki magát ez a weboldal, melynek normális országban szinte minden egyes cikkéért be lehetne perelni a szerzőket, ha egyszer mernék vállalni a nevüket is. Az internet a szabadság. Mivel mindenki azt ír és terjeszt, amit csak akar, és az állam, illetve a szolgáltatók csak nagyon ritkán képesek cenzúrázni, az elmúlt években a gyűlölködés ideális táptalaja is lett. A norvég tömeggyükosról is kiderült, hogy saját filozófiáját ő is a neten hirdette, és hosszú ideig senkinek sem tűnt fel az egész. Egyszerűen elbújt a tömegben. A radikális és szélsőséges eszmék a szabad információ- áramlásnak „hála” ma ugyanúgy bárkihez eljuthatnak, mint mondjuk a Wikipédia. Az összetett társadalmi problémákra általában egyszerű megoldásokat nyújtó, többnyire valamilyen társadalmi csoportot gyűlölő, kirekesztő teóriák futótűzként terjednek. A jelenlegi gazdasági és társadalmi bizonytalanság miatt nagyon sok fiatal elveszítette a hitét a klasszikus világban. Az ilyen szélsőséges csoportok és személyek pedig az interneten keresztül pillanatok alatt képesek behálózni őket. Elég csak saját környezetünkben körülnézni, esetleg ezen újság internetes kommentárjai között egy kicsit elidőzni. Név és arc nélkül mindenki kemény, bárki bárkit megalázhat, esetleg megszégyeníthet. Mert az internet sajnos, ilyenkor is névtelenséget biztosít. TALLÓZÓ BRIT LAPOK A britek többsége támogatná a halálbüntetés visszaállítását - derül ki a The Mail on Sunday című brit lap közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint a megkérdezettek 53%-a támogatná a halálbüntetés ismételt bevezetését, és csak 34%-uk ellenezne egy ilyen lépést. Az utolsó kivégzést 1964-ben hajtották végre az országban, de azóta már többször felmerült a vita a büntetés e fajtájának esetleges visszaállításáról. Nagy-Britanniában bárki bármilyen témában indíthat internetes petíciót, és ha sikerül több mint 100 ezer aláírást összegyűjtenie, a képviselők kötelesek megvitatni az ügyet az Alsóházban. Az első 200 ilyen petíció közül 40 a halálbüntetés kérdését vetette fel. A közvélemény-kutatás eredménye szerint a megkérdezett férfiak 63, a nők 44%-a helyeselné a halálbüntetés újbóli bevezetését. George Osbome szerint az euróövezetnek követnie kell Nagy-Britannia példáját, hogy pénzügyi stabilitást érjen el. A brit pénzügyminiszter a The Daily Telegraph tegnapi számában megjelent írásában hangsúlyozta: a tavaly hivatalba lépett brit kormány gyorsan cselekedett és helyes lépéseket tett, stabillá téve az ország gazdaságát. Ezeknek a döntéseknek köszönhetően a Standard & Poor's hitelminősítő intézet megerősítette az ország AAA államadósi besorolását. Osbome cikkében arra figyelmeztetett, hogy természetesen Nagy-Britanniára is hatnak a világgazdasági események, „az instabilitás a küszöbünkönvan”. (MTI)
