Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-08 / 183. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 8. Vélemény és háttér 5 Görögország az Európai Unió állatorvosi lova, a létező összes pénzügyi és gazdasági baj nyomasztja Egy ország agóniájának háttere A bankszektor 2008-as és 2009-es krízise óta született gazdasági rémtörténetek közül minden bizonnyal a Görögországban mostanra kicsúcsosodott pénzügyi válságról szóló a legdermesztőbb: három éve tart a recesszió, az elmúlt évben 50 ezer vállalat ment tönkre és a munkanélküliségi ráta aggasztó méreteket öltött. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Hatból egy aktív korú görögnek nincs állása, nem is beszélve a fiatalokat sújtó munkapiaci helyzetről: 40%-uk ugyanis nem tud elhelyezkedni. A The Guardian brit napilap felteszi a kérdést: hogy is történhetett mindez? A már elhangzott válaszok száma körülbelül a mediterrán országot alkotó szigetek számával egyezik meg, de ha a realitás talaján akarunk maradni, a lap szerint a politikusi dinasztiák több évtizedes tevékenysége, így a nepotizmus mindent felülíró intézménye és ezzel a bürokrácia gépezetének felduzzasztása, valamint a lakosság által felvett laza adózási morál játszotta a legnagyobb szerepet abban, hogy rémtörténetté váljon a görög história. 2009 őszén a választásokat megnyerő görög szocialista párt (PASZOK) vezetői döbbenten látták, hogy az előző vezetés meghamisította a pénzügyi adatokat: a nyilvánosság elé tárt 3,7% helyett valójában a 14%-ot közelítette meg a GDP- arányos költségvetési hiány. Ez a felismerés bármikor rosszul jött volna, nemhogy a bank- rendszer fenyegető összeomlása idején. Azok a nagy befektetők, akikhez Athén kölcsönért szokott fordulni államkötvényekért cserébe, ezúttal még a legjobb esetben is csak súlyos büntetőkamatokra voltak hajlandóak hitelt adni, a legtöbben azonban egy határozott nemmel utasították el a görögök kérését. Az eurózóna fenyegetettségét is látva végül hosszas huzavona után az Európai Bizottság (EB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) alkotta trojka 2010 májusában megszánta a mediterrán államot, és rábólintott egy 110 milliárd eurós mentőcsomagra. A lépéssel három nagy probléma volt: túl későn jött, a hitelt az EKB 1 százalékos irányadó kamatánál ötször magasabb kamatra adták, továbbá a segítséget egy sor Athénra kényszerített megszorító intézkedéshez kötötték. Ezután újabb mentőövre volt szükség: 2011. július 21-én az euróövezet tagországainak állam- és kormányfői a görög adósságválság rendezése érdekében 109 milliárd euró többletfinanszírozást jelentő új nemzetközi támogatási programot fogadtak el. Ennek keretében megállapodtak abban, hogy a hitelprogramokban alkalmazott kamatok a jelenlegi 4,5 százalékos szintről 3,5%-ra csökkennek, a futamidő a duplájára (7,5 évről 15 évre) emelkedik, feltéve persze, ha Görögország tartja magát pénzügyi konszolidációs programjához. A csomagnak van egy figyelemre méltó eleme is, amely szerint az Athénnak szánt, már meglévő európai uniós forrásokat igyekeznek a görög növekedés szempontjából leghasznosabb területekre átcsoportosítani. Most azonban csak a pillanatnyi túlélés számít, és a Jeór- jiosz Papandreu vezette kormány igyekszik ennek szellemében cselekedni és megvalósítani a világ egyik jelenlegi legkeményebb deficitcsökkentő tervét. Tavaly 10%-os leépítést hajtott végre az állami szektorban, továbbá 15-30%-kal csökkentette azon szerencsések fizetését, akik a helyükön maradhattak. A nyugdíjkorhatárt fölemelték (3,5 évvel), valamint 10%-kal csökkentették a nyugdíjakat. Négy év alatt további 150 ezer közalkalmazottól válnak meg, és felülvizsgálják a szociális juttatásokat. Emellett Papandreu bejelentette egy nagy privatizációs program végrehajtását, amelytől 50 milliárd eurós bevételt remél. A tervek szerint még idén sor kerül a postabankban lévő állami tulajdonhányad értékesítésére, továbbá a gázművek, a vasút, a pireuszi és szaloniki kikötők, valamint az állami szerencsejáték vállalat eladására. A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint a görög egyéni vállalkozók 70%-a állítja azt, hogy keresete az adózási küszöb alatt van, így a kormány csak a munkavállalók után fizetett járulékokból és a közvetett adókból várhatja az államháztartás feltöltődését. Szeptemberben ennek szellemében emelik fel például 13-ról 25 százalékra az éttermi áfát... A kettős állampolgárság új lehetősége gyorsítja a határon túli régiók magyarságának fogyását Sokaknak nem tetszik, mégis indul a szavazógép VERES ISTVÁN A Fidesz-választók közül is egyre kevesebb embernek tetszik az ötlet, hogy a határon túliak is választhassanak Magyar- országon, derül ki a múlt héten közzétett felmérésből. A Jobbik, az MSZP és az LMP-hívek pedig még annyira sem rajonganak a lehetőségért, hogy esetleg olyanok döntsenek a sorsukról, akik máshol fizetnek adót. Visszaút viszont már nincs, a magyar kormány az ígéreteknek megfelelően még az idén módosításokat eszközöl a választási rendszerben, a határon túliak pedig szavazati jogot kapnak, két dolog miatt is. Az egyik, hogy így kívánja a Fidesz érdeke, a másik, hogy ez a kormány nemigen szeret visszatáncolni, szóval, ha közben kiderülne (mint ahogy az említett felmérésből ki is derül), hogy otthon sok szavazatot veszíthetnek az új intézkedéssel, már csak truccból sem mondanak le fennkölt elképzelésükről. Beindulhat tehát a szavazógép, a következő parlamenti választások eredményei pedig biztosan nagyon tanulságosak lesznek. Az egész kettős állampolgárság, és a hozzájáró szavazatijog egy szép gesztus Budapest részéről a határon túli magyarok felé, a magyar nemzet közjogi egyesítése (Semjén Zsolt szavaival) . A magyar kormány így létesítene kapcsot Budapest és a határon túliak között, az asszimilációt megfékezendő. Ez viszont téves elképzelés. Az asszimiláció, sajnos, természetes folyamat, a kisebbség egyre inkább beolvad a többségbe, ez mindenhol így van. Ennek sem az autonómia, sem bármilyen benevolens jogállamiság nem szabhat gátat. Sőt, kijelenthető, hogy a magyar állampolgárság felvételének lehetősége meggyorsítja a határon túli területek magyarságának eltűnését, mivel ha egy adott helyzetben Magyarország jobb megélhetési lehetőségeket biztosít, sok határon túli dönthet (és dönt jelenleg is) úgy, hogy állampolgársággal a zsebében az anyaországba települ át. Vagy éppen csak oda megy tanulni vagy dolgozni, és elfelejt hazamenni. A környező országok pedig lassan fellélegezhetnek majd, egyre kevesebb követelőző kisebbségük marad. Ez valószínűleg már a kettős állampolgárság kitalálóinak is eszébe jutott. Mivel magyarázható, hogy mégis megszületett az állampolgársági törvény, ahogy a szavazati jog is jár majd? Görcsös hatalomvággyal, semmi mással. A Fidesz így majd minden választás előtt ígérgethet szépeket a határokon túlra, és kaszál is majd cserébe szavazatokat bőven. KOMMENTAR Intőt kapott az éllovas S1DÓH. ZOLTÁN Amire még nem volt példa a modem kori gazdaságtörténetben, az most bekövetkezett: a pénzpiacokon tomboló eladási hullám pénteki elül- tét követően a meghatározó fontosságú Standard & Poor’s bejelentette, lerontja a világ vezető hatalmának, az Egyesült Államoknak az osztályzatát. A hír hallatán a tőzsdék vad hullámzása e héten akár szökőárrá is erősödhet, annak minden pusztító hatásával együtt, ha csak a világvezető hatalmainak hétvégi és mai izgatott telefonkonferenciái nem csitítják valamelyest a kedélyeket. Mókás figyelni a tőzsdéken eluralkodó pánik és a bűnbaknak kikiáltott hitelminősítők körüli reakciókat. Brüsszel a pénteki pénzpiaci performansz láttán csupán annyit mondott, hogy az unió nem ezt érdemelte. Miután a Standard & Poor’s története során példátlan módon elvette az Egyesült Államok lehető legmagasabb, AAA besorolású osztályzatát, a washingtoni pénzügyminisztérium a hitelminősítő számítási hibáira hivatkozott. Az pedig a zűrzavar és a színvonal hű leképezése, hogy a társaság elismerte az USA kapcsán végzett számításaiban esett potom 2000 milliárd (!) dolláros hibáját, ám legmagasabb osztályzatát, amit még a másodikvilágháború és a 2001-es terrortámadások sora sem ingatott meg, nem adta vissza. Ezenközben a pénzügyi örvényben egyre inkább kapálózó olaszok megszállták a hitelminősítők milánói irodáit, mivel azok „abnormális turbulenciát” okoztak az itáliai értékpapírpiacon. Persze szó sincs arról, hogy a túlköltekező országoknak - sokáig hamis - tükröt tartó hitelminősítőket védjük, hiszen megtévesztő és teljességgel pontatlan osztályzataikkal nyakig sárosak a 2008-ban világméretűvé vált válság kirobbanásában. A mostani börzebukást, az eurózóna drámai helyzetét azonban nem ők okozták, hanem a három évvel ezelőtt betört világválságra adott rossz válasz. Akkor a nyugati országok kormányai az állami kiadások növelésével, a pénznyomdák felpörgetésével próbáltak meg úrrá lenni a gondokon. Azonban a hitelválságot további óriási hitelekkel nem lehet megnyugtatóan orvosolni. A pénzügyi dopping ugyan hatott, ám ennek következményeként egyre több országnak kezelhetetlen szintre nőtt az adóssága. Erre jöttek a megszorító intézkedések, ami behúzza a fékeket. S ha mindez nem lenne elég, az unió egyik kezével a gyakorlatilag becsődölt görögöket próbálja víz felett tartani, másik kezével az íreket és a portugálokat húzza ki a mocsárból, miközben a washingtoni Capitolium politikusai az adósságplafon kitolása során kis híján technikai csődbe vitték az Egyesült Államokat. Ez már tényleg sok a jóból, amit a remegő kezű tőzsdézők a múlt heti zűrzavarral reagáltak le. A gazdaság- élénkítésre szánt százmilliárdokat nem vonták ki időben a gazdaság vérkeringéséből, a szédítő összegek biztos befektetési helyeket keresnek, de nem találnak (elvégre mindenki nem menekülhet svájci frankba és aranyba). Szalay-Berzevi- czy Attila, a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke írta: „Amikor az internetes cégek buborékja szétdurrant 2000-ben, aproblé- mát a tőzsdéről tovább passzolták a jelzáloghiteleken keresztül az ingatlanpiacnak, s amikor az is szétdurrant 2007-ben, akkor az államháztartásnak. Ha ez is kidurran, akkor már nincs kinek passzolni.’’Nos, most itt tartunk, a mindentlehúzó államadósságot nincs kinek a nyakába varrni. Az unió egy darabig, amíg Németország győzi pénzzel, folytathatja erőművészi produkcióját, az USA még tologathatja adósságplafonját. Húzzák az időt, mivel tudják, ekkora adósságot vagy a felpörgő inflációval, vagy a tartozásokat leíró államcsődökkel lehet semlegesíteni. Kell ennél rosszabb forgatókönyv? TALLÓZÓ DER SPIEGEL Angela Merkel német kancellár gazdasági szakértői elutasítják Olaszország esetleges megmentését - értesült a Der Spiegel. A hamburgi hetilap internetes kiadása szerint a német kormány egyre erőteljesebben kételkedik abban, hogy Olaszország az euróövezeti támogatási alap, az úgynevezett EFSF (Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz) segítségévelmegmenthető-e. A borúlátó jóslaton az sem változtatna, ha a szóban forgó mentőalapot megháromszoroznák. Egy olyan nemzetgazdaság, mint az olasz, túl nagy ahhoz, hogy a támogatási alapból megmenthető legyen - vélekednek a Der Spiegel szerint a kancellár szakértői. Olaszország pénzügyi szükséglete óriási: a partnerországok nem tudnak garanciát vállalni a több mint 1,8 billió eurót kitevő olasz államadósságra. Az EFSF, azaz euróövezeti mentőalap ezzel szemben a kisebb és közepes nagyságú országok támogatására hivatott. Az alap feltöltéséről az elmúlt időszakban vita alakult ki. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a napokban erre tett javaslatot, német részről ezt azonban elutasították. (MTI)-Nem is értem, annyi ország él adóssága terhére, akkor miért pont nekem nem akar senki kölcsönözni? (Peter Gossányi karikatúrája]
