Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-08 / 183. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 8. www.ujszo.com Megmenekült a kereszténydemokrata politikus Lefizetés Bielik hivatalában ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kétség nem fér hozzá, hogy míg Pavol Bielik KDH-politikus volt Pozsony- Récse (Rača) polgármestere, addig a városi hivatalban korrupcióra került sor - döntött jogerősen a Legfelsőbb Bíróság azzal, hogy Bieliket mégis felmentette a korrupció vádja alól, s az ügyben a közvetítő szerepét betöltő Jaroslav Šuščákot büntette meg. Egyéves feltételes szabadságvesztést kapott és 10 ezer eurós büntetést. Bielik ellen az volt a vád, hogy Šuščák révén ötmillió korona (165 970 euró) kenőpénzt követelt azért, hogy a városrész fejlesztési tervét úgy módosíttatja a helyi képviselő-testülettel, hogy az Invest In ingatlanberuházó cég megvalósíthassa elképzeléseit. A volt Speciális Bíróság korábban Bieliket öt, Šuščákot pedig 4,5 év szabadságvesztésre ítélte, ám a bíróság jogutódja, a Speciális Büntető- bíróság később mindkét férfit felmentette. Az ügyész azonnal fellebbezett az ítélet ellen, de a Legfelsőbb Bíróság megerősítette ez utóbbi határozatot. Az ügyet a legfelsőbb instancia hét év után zárta le. Šuščák a tárgyaláson személyesen is meghallgatta az ítélethirdetést, de nem akarta kommentálni, mondván: az elmúlt hét évben már minden elhangzott. Bielik, aki újra aktívan tevékenykedik a KDH-ban, nem hajlandó válaszolni az újságírók kérdéseire. Jelenleg saját cégét igazgatja, amely jogi tanácsadást kínál városi és községi önkormányzatoknak. (dem, sme) RÖVIDEK Pótolhatatlanok az atomerőművek Pozsony. Szlovákia gazdaságát képtelenek lennénk fenntartani az atomerőművek nélkül - nyilatkozta Juraj Miškov gazdasági miniszter, aki szerint ez a meggyőződése egyezik az ellenzékével. Az atomerőművek részaránya az áramellátásból jelenleg eléri az 53%-ot, ami a Mohi Atomerőmű 3. és 4. blokkjának a felépítését követően meghaladja a 60%-ot. Míg jelenleg behozatalra szorulunk áramból, az említett blokkok átadását követően áramot exportálhatunk. (TASR) Tavaly 52 szélsőségest ítéltek el Pozsony. Szlovákiában összesen 52 személyt ítéltek el tavaly szélsőségesnek minősülő bűncselekmények miatt. Az általuk elkövetett bűntettek száma 78 - derül ld az igazságügyi minisztérium honlapján közzétett statisztikai adatokból. Az 52 elítélt közül ötnek letöltendő, 36-nak feltételes szabadság- vesztés a büntetése, tíz személyt pedig pénzbírsággal sújtottak. Szlovákiában körülbelül kétezer hazai és külföldi szélsőségest tart nyilván a rendőrség. Elsősorban jobb- és baloldali, valamint vallási szélsőségesekről van szó. A legtöbb ilyen egyén Pozsony megyében él - tájékoztatott Michal Slivka, az Országos rendőr-főkapitányság szóvivője. Az idei első félévben a rendőrség 143 olyan bűncselekményről szerzett tudomást, amelynek a fajgyűlölet áll a hátterében, rasszizmus az indítéka. Hetvenhárom esetet sikerült is felderíteni. A rendőrség rendszeresen figyeli az internetes oldalakat, s például lakossági bejelentéseket is kap az internetes fórumokon tapasztalt szélsőséges megnyilvánulásokról. (TASR) Fígeľ: vannak rosszabb parlamentek Pozsony. A környező országokban vannak a szlovák törvényhozásnál rosszabb parlamentek is, ám ha a törvényhozói testület tagjaira, mint az ország elitjére tekintünk, nem túl rózsás a helyzet - állítja Ján Figel, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, közlekedési miniszter. Szerinte a kormány ugyan mindent megtesz annak érdekében, hogy megvalósítsa a programját, a parlamenti képviselők érdekei azonban ezzel nem mindig egyeznek, ami problémásnak tekinthető. Vélekedése szerint a sok képviselői módosító javaslat szintén nem segíti, hanem nehezíti a cél elérését. A múltban ez másképp volt, ez is a parlamenti kultúra egyfajta bizonyítványa, amely annak vezetését is érinti-valljaFigeľ. (SITA) Növekvő szegénység Magyarországon Budapest. A magyar statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint 3,7 millióan élnek a létminimum alatt. ,A gyerekek 10%-a nem tud megfelelően étkezni, nyilván ezek az adatok sokkal magasabbak a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben” - vélekedett Márton Izabella, a Magyar Szegénységellenes Hálózat hálózatigazgatója. A gyerekes családok 70%-ának a hónap végén már nincs pénze. A családi adókedvezmény ezeket a családokat nem érinti. Soha nem volt annyi szegény gyerek Magyarországon, mint most - mondta Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségének tagja. A szocialista szakpolitikus szerint ma mintegy egymillió gyermek él szegénységben. Az ELTE szociálpolitikai tanszékének vizsgálatából kiderül, a leghátrányosabb kistérségekben élők 84%-a - kétmillió ember - olyan háztartásban él, ahol a befolyó jövedelem a legalsó ötödbe tartozik. (MTI, ATV) A minisztérium megállapította, a lőszer 90%-a lejárt szavatosságú, a haditechnika java elavult Csődtömeggé vált a hadsereg Izgalmasabb, mint az omnibusz tetején. A szlovák hadsereg ki- vénhedt páncélosai már csak idegenforgalmi látványosságként működnek. (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Ľubomír Gaiko védelmi miniszter szokásos panaszkodásainál is sötétebb képet fest a szlovák hadseregről a védelmi tárca jelentése. Nincs mivel lőni, a haditechnika a szemétdombra való, a kiképzés a kívánt szint alatti. Még rosszabb lesz a helyzet, mert a modernizációra nem lesz egyhamar pénz. ÚJ SZÓ-HÍR A szlovák hadseregnek eddig sem volt jó híre, ám A szlovák haderő stratégiai értékelésének alapvetései című dokumentum - melyet a napokban bocsátott a minisztérium tárcaközi egyeztetésre - még ennél is sötétebb képet fest az ország védelméről. Elolvasása után jogosan merülhet fel a kérdés: miért fizetünk mi erre évi 800 millió eurót? A jelentés szerint a muníció 90 százaléka lejárt szavatosságú, a haditechnika döntő része a műszaki élettartamán túljár. Két példa: a T-72-es tankok élettartama 20 év, a szlovák haderőben szolgáló darabok 24 évesek, a PV3S teherautók átlagosan 28 évvel vannak túl élettartamukon. Egyedül a MiG-29- es vadászrepülőkkel állunk viszonylag jól, a 40 éves tervezett élettartam felénél sem járunk- de a jelentés szerint itt is hamarosan szükséges lenne a modernizáció. ,A hadsereg nem képes megfelelő szintű védelmet és túlélést biztosítani a harctéren lévő alakulatoknak” - áll a dokumentumban. A logisztikai egységek többsége nulla szintű ballisztikai védelemmel rendelkezik. A katasztrofális állapot okai: a kevés pénz, a hiányzó stratégia és a rossz irányítás. A tárca jelentésében beismeri: több pénz a jövőben aligha áll rendelkezésére, ezért költséghatékony védelmi modellt szeretne kidolgozni. Ebben többek között számol az aktív tartalékosok békeidőben történő szolgálatával - nem kötelező alapon, de „speciális kontraktus” formájában. A Galko az elmúlt hónapokban többször megkongatta a vészharangot, ám a pénzügy- minisztertől mindig azt a választ kapta: most nincs több pénz, fontosabb prioritások is vannak. Galko szerint viszont ha ez így megy tovább, rövidesen nem lesz mit modernizálni. A hadseregben a jelentés szerint a kiképzéssel is méretes problémák vannak. „Évente csak egy harci zászlóalj végzi el az előírt évi komplex kiképzést” - áll az anyagban (egy zászlóaljban 400-800 katona szolgál). A vadászrepülők pilótái az évi 180 órás repülési norma helyett tavaly csak 51 órát voltak a levegőben. NATO-csatlakozá- sunk óta a nyelvismereti követelmények is hangsúlyosabban jelennek meg, ám ezeket sem tudjuk teljesíteni: 2260 katonának kellene beszélni angolul, közülük viszont csak 422-en beszélik a nyelvet. 1993-ban, az ország létrejöttekor 53 ezer katonája volt a hadseregnek, ma alig 15 ezren szolgálnak a seregben. 18 éve 995 tankkal rendelkezett az alakuló szlovák haderő, ma 30 tankja van, s a tervek szerint ezeket is leszerelik, s a jövőben nem lesz harckocsizó egységese a seregnek. 1058 ágyú helyett ma 51 van, s a 146 harci repülőgépből 15 maradt. (MoSza) ATransparency International szervezet aggályos részeket talált a kiírásban, új versenytárgyalást kér Le kellene állítani Ščurka ingatlanügyletét ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Új közbeszerzési pályázat kiírására és új hatástanulmány elkészítésére szólította fel a Transparency International (TIS) az adóigazgatóságot a hivatal kassai járási szervezetének irodabérlése ügyében. Hetekkel ezelőtt a kormányhivatal nyomására az adóigazgatóság maga kezdeményezte, hogy a korrupció monitorozásával foglalkozó civil szervezetek elemezzék a tendert, melybe egy cég jelentkezett - az SDKÚ nyitrai járási elnökének vállalkozása. A TIS szerint az adó- igazgatóság több hibát is elkövetett a tender kiírásánál, ezért nem lenne szabad szerződést kötni az SDKÚ-s Ondrej Ščurka cégével, a Nitra Invest Kft-vel. „A közbeszerzésben való részvétel és a kiértékelés szabályai fölöslegesen szigorúak voltak” - véli Gabriel Šípoš, a TIS igazgatója. A hétvégén sem az adó- igazgatóság, sem felettes szerve, a pénzügyminisztérium nem tudta megmondani, meg- fogadják-e az eljárás elbírálására hívott civil szervezet ajánlását. Az adóhivatal kassai székházának ügye tavasszal robbant, amikor kiderült, az SDKÚ- s vezetésű adóigazgatóság az SDKÚ politikusának cégével kötött szerződést. Az emiatt kialakult párton belüli harc során egy ideig Radičová kormányfő lemondása is a levegőben lógott. Elemzők szerint valószínűleg nem elég új verseny- tárgyalást kiírni, mivel az egész kiírás gyanús. Az adóigazgatóság még 2008-ban döntött úgy, hogy egy helyre költözteti az összes kassai járási adóhivatalt. Ám a lépés hatékonyságáról készült elemzések minden jel szerint tendenciózusak, ugyanis olyan paraméterekkel számolnak, melyek eredményeként az új iroda bérlésének lehetősége jön ki a leghatékonyabbnak. Miközben - mutat rá a TIS elemzése - egy hosszabb időtávot figyelembe vevő hatástanulmány valószínűleg azt mutatná ki, hogy az irodabérlés helyett a hivataloknak helyükön kellene maradniuk, csak fel kellene újítani épületeiket. (MSz) Nálunk nem téma a női egyenjogúság kérdése - egyesek szerint sajnos, mások szerint szerencsére Túl kevés hölgy kap teret a hazai politikában MÓZES SZABOLCS Pozsony. A női egyenjogúság kérdésében jottányit sem léptünk előre az elmúlt évtizedben- állítja Zora Bútorová, az IVÓ társadalom-kutató intézet elemzője. A szociológus szerint a nők bére továbbra is negyedével alacsonyabb a férfiak fizetéséhez képest, emellett pedig stagnál a nők aránya a közéleti vezető posztokon is. A parlamentben például 1992 óta hozzávetőlegesen minden választások után 15%-nyi a nők aránya. 2002 óta a választási listákon is változatlan a nők aránya- 23%-os. Bútorová szerint csalóka, hogy nálunk - a visegrádi országok között elsőként - nő a miniszterelnök. „A kormányban viszont rajta kívül csak egy nő van, az igazságügyi miniszter, ezzel pedig a legkevesebb női taggal rendelkező kabinetek közé tartozunk Európában” - véli a szociológus. Bútorová úgy látja, azzal, hogy Iveta Radičová személyében nő lett a kormányfő, még inkább háttérbe szorulhat a női egyenjogúság kérdése. Sokaknak ugyanis úgy tűnhet, e téren úttörők vagyunk, mert nálunk nő lett a miniszterelnök, s így nem kell a kérdéssel foglalkozni. Az IVÓ elemzése szerint a politikai pártokat nem érdekli a kérdés, nincs stratégia a nemek közötti különbségek kiegyenlítésére. „Ez nem téma, pedig felmérések szerint a lakosok nagy része támogatná, ha átmenetileg kvótákat vezetnénk be a nők előnyben részesítésére” - véli Bútorová. Ugyanakkor tény, hogy a férfiak és a nők között is egyre kevesebben látják úgy, hogy a nők jogállása és esélye alacsonyabb, mint a férfiaké. 2003-ban még csak a nők 20%-a látta úgy, hogy az esélyek kiegyenlítettek, tavaly már 41%-os volt ez az arány. A férfiak 38 százaléka látta azonosnak a nők és férfiak esélyeit 2003-ban, tavaly már 57%-uk. Több uniós ország kvótákkal igyekszik elérni, hogy minél több nő legyen a politikai és gazdasági döntéshozók között. Az ilyen államok megszabják, hogy a pártlistán minden negyedik vagy második jelöltnek nőnek kell lennie. Emellett például Norvégiában minden vállalatvezetőségében legalább 40 százalékosnak kell lennie a nők arányának, különben bezárhatják a céget. Nálunk a női kvóták bevezetése sosem vált húzótémává, a rendelkezés kritikusai szerint szerencsére. A kvóták bevezetése ugyanis diszkriminációhoz vezetne - minden posztot ugyanis a képességek alapj án kellene betölteni. Émellett a szakemberek úgy látják, az sem állítható egyértelműen, hogy a nők diszkrimináció miatt keresnének kevesebbet, mint a férfiak. A különbözet egyik oka, hogy a nők szülés után anyasági szabadságra mennek, ez idő alatt pedig romlik a bevételi átlaguk. Emellett több olyan szakmában is a nők vannak többségben, ahol alacsonyabbak a bérek. Idővel azért is csökkenhet a férfiak és a nők átlagbére közötti különbség, mivel a diplomások 60 százaléka nő - s köztudottan a felsőfokú végzettségűek az átlagnál jobban keresnek. (Szab)
