Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-06 / 155. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 6. Európai unió 15 Egyelőre nem tudni, milyen hatással lesznek az ősszel esedékes parlamenti választások a varsói uniós csapat teljesítményére Optimista uniós elnökséget ígérnek a lengyelek Tusk: az uniónak erős vezetésre van szüksége (TAS R/A P-fe Ivéte I) Varsó. Lengyelország lehet az Európai Unió új motorja - mondta magabiztosan Donald Tusk miniszterelnök a szejm- ben abból az alkalomból, hogy július 1-től Varsó átvette Magyarországtól a soros EU-elnökséget. ÖSSZEFOGLALÓ Tusk szerint Európa alapjait fenyegeti veszély, ezért az uniónak erős vezetésre van szüksége. A lengyel elnökség Varsó reményei szerint újjáélesztheti az EU intézményeinek értelmébe vetett hitet. Miközben más tagországokban egyre nő az unióval szembeni kiábrándultság, Lengyelországban az EU támogatottsága meghaladja a 80 százalékot. A2004májusi EU-csatlakozás óta eltelt hét év alatt 180 fokos fordulatot vett az akkori lengyel társadalmat jellemző eurosz- kepticizmus. Több mint bizonytalan volt a belépésről rendezett népszavazás kimenetele: a jogosultaknak csak 59 százaléka vett részt a referendumon, amelyen az érvényességi küszöb 50 százalékos volt. Még II. János Pál pápa is az EU melletti szavazásra buzdította honfitársait. Az urnákhoz járulók 77 százaléka végül így is tett. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a régi EU-tagállamokban is erős kétkedés uralkodott a lengyel EU-belépéssel szemben. Brüsszel attól tartott, hogy az ország keleti mezőgazdasági területei Európa szegényházává válnak. A szkepszis azóta mindkét félnél derűlátássá változott. Nyugaton ma Lengyel- országra stabilitási tényezőként tekintenek. Lengyelország volt az egyetlen az EU-ban, amelyet nem érintett a világméretű gazdasági és pénzügyi válság, a gazdaság töretlenül fejlődött, a gazdasági növekedés nem torpant meg. Az uniós tagság - a külföldi befektetéseknek és a többi tagországgal kialakított szorosabb gazdasági integrációnak köszönhetően - gazdasági növekedést hozott az országnak. 2010 végéig Lengyelország 21 milliárd euróhoz jutott az uniós költségvetésből. A befektetéseknek köszönhetően elsősorban a teljesen elavult mezőgazdaság lépett nagyot előre. Az elmúlt évben az EU-pénzek 0,6-0,7 százalékkal járultak hozzá a gazdasági növekedéshez, és ezeknek köszönhetően 315 ezer új munkahely létesült. De fontos szerepe volt annak is, hogy a lengyelek, élve az utazási szabadsággal, nagy számban vállaltak munkát külföldön. Tusk szerint a lengyel elnökség azokról az alapvető értékekről fog szólni, amelyekre az unió épült, és amelyek a lengyelek számára különös jelentőséggel bírnak. Első helyen áll a szolidaritás. Erre utal az elnökség lógója is: hat felfelé mutató, különböző színű nyíl, melyek egymás kezét fogó emberláncot formáznak. A legelső alak a fehér-piros lengyel nemzeti zászlót tartja a kezében. A lógót ugyanaz a grafikus, Jerzy Janiszewski tervezte, aki egykor a Szolidaritás legendás emblémáját megalkotta: a jellegzetes zászlócskát onnan emelte át a féléves uniós elnökségjelképébe. Lengyelország számít más EU-tagországok támogatására, hogy csökkentse Oroszországtól való gazdasági és - sokak szemében egyben - politikai függőségét. Egyúttal más térségbeli EU-tagországok, köztük a baltiak szószólójaként is fel akar lépni. „Amikor az Európai Uniót létrehozták, a szén és az acél volt az együttműködés egyik fontos alapja. Ma meg kell értenünk, hogy az olaj- és gázellátást csak együtt tudjuk biztosítani” - mondta Tusk. Lengyelország az EU elnökeként három prioritásra fog összpontosítani: az európai integrációra, mint a növekedés forrására, a biztonságos Európára és a nyitott Európára. A biztonságos Európa egyik eleme a korszerű és versenyképes mezőgazdaság, ezen belül az élelmiszerárak és az élelmiszer-biztonság. Fontos prioritás lesz a szeptember 29-30-i keleti partnerségi varsói csúcstalálkozó - melynek Magyarország lesz a társházigazdája -, az Ukrajnával kötendő társulási és szabadkereskedelmi megállapodás előmozdítása, illetve az EU-csatlakozási szerződés aláírása Horvátországgal. Varsó szeretné, ha előrelépés történne Szerbia, Montenegró és Moldova európai integrációjának ügyében is. Az EU déli szomszédsági politikájával szintén csúcstalálkozón foglalkoznak majd Varsóban, decemberelején. A nyári szünet után megkezdődik az unióban a 2014-2020 közötti költségvetés végső formájának kialakítása, amiben kiélezett küzdelem várható. Az EB a múlt héten ismertette javasolt fő irányszámait, ezeket máris sokan bírálják, s az Európai Parlamentben is ellenállásra lehet számítani. Lengyel szakértők arra számítanak, hogy az EU jelenlegi problémái - főként a görög válság és az észak-afrikai demokratikus mozgalmak - a második félévben is uralni fogják az uniós vitákat. Ezekben a kérdésekben pedig Lengyelországnak semmilyen szerepe sincs. Athénnal kapcsolatban Varsóban eddig inkább visszafogott nyilatkozatok hangzottak el, bár Tusk nemrégiben Brüsszelben megígérte, hogy országa az európai stabilitási mechanizmus keretében 250 millió eu- róval részt vesz Görögország megmentésében. Egyelőre nem világos, milyen hatással lesznek az őszi lengyel parlamenti választások az EU-elnökségre. Szakértők éles, a lakosságot megosztó választási küzdelemre számítanak. Tusk ezért is találkozott az elmúlt hetekben a parlamenti pártok vezetőivel, és kérte őket, hogy az uniós elnökség ügyében egységesen támogassák a kormányt. A kormányfő a szejmben is ezt hangsúlyozta: „Ha a történelemben ismét egyszer elvesztegetünk egy lengyel esélyt pusztán azért, mert mindenen hajbakapunk, ráadásul ezt felemelt függöny előtt tesszük, akkor nem számíthatunk a jövendő nemzedékek megértésére. (...) Minden hibát, amelyet most elkövetünk, a fejünkre fognak olvasni. A legnagyobb hiba az volna, ha a politikusok egy része együttes erővel be akarná bizonyítani, hogy Lengyelország rosszabb, mint amilyen a valóságban. ” Nem véletlen: Berlin elsőként üdvözölte a soros lengyel elnökséget, hangsúlyozva: sokat vár ettől s támogatja a lengyel prioritásokat. Szakértők szerint Varsó a weimari háromszög elnevezésű együttműködés révén az uniós intézményrendszernél informálisabb csatornákon keresztül is folytathat stratégiai egyeztetést a két legbefolyásosabb tagállammal, Németországgal és Franciaországgal. Ennek ellenére számítani lehet arra, hogy éppen a régi nagy tagállamokkal kerül konfliktusba olyan alapvető kérdések miatt, mint a hétéves költségvetés, a klímapolitikai vállalások vagy a keleti partnerség súlypontjának problémája. (MTI, -nák) Harmincezer szavazaton múlott - 1999-ben a bécsi parlament alkotmányos erejű törvénybe foglalta Ausztria atomenergia-mentességét Zwentendorf, a soha üzembe nem helyezett atomerőmű MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Az alsó-ausztriai Zwentendorfban áll Ausztria egyetlen, de soha üzembe nem helyezett atomerőműve. A mintegy hétszáz megawatt teljesítményűre tervezett létesítmény építéséhez 1972-ben kezdtek hozzá. 1978-ban, több mint 13 milliárd schilling (közel egymilliárd euró) költséggel el is készült és ma is a Duna mellett, Bécstől légvonalban mintegy harminc kilométerre fekvő kisvárosban áll az erőmű. A berendezést egykor nukleáris fűtőanyaggal is ellátták, mag- hasadási folyamatot azonban végül egy népszavazás eredményeként soha nem indítottak el benne, s ma legfeljebb turistacsoportok vagy filmes stábok fordulnak meg az üresen álló épületben. A tervek szerint az erőműnek kellett volna fedeznie az akkori osztrák energia- szükséglet tíz százalékát. Az atomenergia felhasználása azonban élénk politikai vita középpontjába került Ausztriában. Az akkoriban formálódó környezetvédelmi mozgalmak - részben ezekből nőtt ki később a mai Zöldek parlamenti pártja - tiltakozása, a tüntetések nyomán népszavazást írtak ki az ügyben. Egyébként az 1978 novemberében megtartott referendum az első volt a második világháború utáni Ausztria történetében. Több mint hárommillióan vettek részt, a választásra jogosultak mintegy 64 százaléka. Az elutasító szavazatok aránya 50,47 százalék volt, az erőmű sorsa tehát kevesebb, mint harmincezer szavazaton múlott. A népszavazás politikai súlyát növelte, hogy a rendkívül népszerű, 1970 óta hivatalban lévő Bruno Kreisky kancellár a sikerben bízva erőteljesen az erőmű mellett szállt síkra, annyira, hogy a kudarc után találgatások kezdődtek a lemondásáról. (Az atomellenes mozgalom egyik központi személyisége ráadásul éppen Bruno Kreisky fia, Peter volt.) Kreisky kancellár és pártja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) azonban hamar kiheverte a népszavazási vereséget és az 1979-es választáson ismét abszolút többséget értek el. Az 1970-es évek energiapolitikai tervei szerint még két erőmű épült volna Ausztriában, de a népszavazás után egyik sem valósult meg. A Zwentendorf-népszavazás eredményét még abban az évben törvénybe foglalták. Véglegesen azonban csak 1985-ben döntöttek az erőmű „csendes szétszerelése” mellett. 1999-ben az osztrák parlament alkotmányos erejű törvénybe foglalta Ausztria atomenergia-mentességét. A létesítményt jelenleg más országok atomerőműveinek kiképzési helyeként használják és német erőművek alkatrészutánpótlásaként szolgál. Az épületegyüttesben a korábbi években csendőrségi akadémia is helyet kapott, de a település általános iskolájának felújítása idején iskolai oktatás is zajlott benne. Az erőművet turista- csoportok látogatják és időnként akciófilmek forgatásához is bérbe adja a fenntartója. Több mint harminc évvel a zwentendorfi kitérő után az osztrák politikai erők továbbra is egyetértenek az atomenergia elutasításában. A politikai vita tárgya a kormány és az ellenzék között jelenleg az, hogy elég határozottan képviseli-e Ausztria az atomellenességet a határain túl is. Zwentendorf - a világ egyik legdrágább színpadi díszleteként is szolgál (Képarchívum)
