Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-06 / 155. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Módosulhat a munkanélküli segély Pozsony. Jozef Mihál munkaügyi miniszter módosítani szeretné a munkanélküli segély folyósításának eddigi rend­szerét. Napjainkban az állástalanok az első 6 hónapban a ko­rábbi bérük maximum 50 százalékát kapják kézhez. A mi­nisztérium úgy látja, ez nem motiválja az érintetteket arra, hogy gyorsan új munkahelyet találjanak maguknak. Ezért a kidolgozott törvényjavaslat értelmében az első 2 hónapban a segély elérné a korábbi bér 65 százalékát, a következő 2 hó­napban az arány 45 százalékra mérséklődne, az ötödik és a hatodik hónapban pedig 35 százalékra csökkenne. A kifize­tett végösszeg a fél év folyamán ugyan nem változna, azon­ban azok, akik gyorsan újra munkába állnak, kevésbé szen­vednék meg a kiesést. (HN) 112: segítség 8 másodperc múlva Pozsony. Ha ön bajba került és a 112 segélyhívó számot tár­csázza, hívását csak 8 másodperc elteltével fogadja az operá­tor. Ez idő alatt egy figyelmeztetést kell végighallgatni arról, hogy ha indokolatlanul hív, akár 1659 eurós bírságot is kaphat. Az intézkedésre azért volt szükség, mivel a segélyvonalra befu­tó hívások 80 százaléka indokolatlan volt. A hívók egy része pedig azonosíthatatlan, mivel SÍM kártya nélküli mobiltelefo­nokról hívtak, „A nyári szünetben még gyakoribbak az ilyen hí­vások. A gyerekek meggondolatlan tettükkel mások életét és egészségét veszélyeztetik” - mondta Maroš Žilinka belügyi ál­lamtitkár. A külföldi tapasztalatok szerint a figyelmeztető szö­veg hatására csökken az indokolatlan hívások száma. (SITA) Uniós bírság fenyeget Pozsony. Szlovákiának át kell vennie több európai uniós jogszabályt, ellenkező esetben az Európai Bizottság akár 750 ezer euróra is megbírságolhatja az országot. Erről is tanács­kozott Nagy József környezetvédelmi miniszter és Ivan Gašparovič köztársasági elnök. Át kell vennünk a szén-dio- xid tárolásról, és a bányaművelés során keletkező hulladék tárolásáról szóló uniós normát. Mindkét jogszabály második olvasatban van a parlamentben. Nagy hangsúlyozta, a tör­vényeket még elődeinek kellett volna elfogadtatni. A tárca­vezető a készülő, fontosabb törvényekről is tájékoztatta az elnököt, idén szeretnék módosítani a hulladékgazdálkodási és a környezetvédelmi törvényt. (TASR) Belousovová dolgozik az új pártján Pozsony. Szeptemberben szeretné bejegyeztetni új párt­ját, a Nemzet és Igazságot (NaS) Anna Belousovová, a Szlo­vák Nemzeti Párt frakciójából kizárt képviselő. A párt előké­szítő bizottsága a nyár folyamán aláírásokat gyűjt a beje­gyeztetéshez, a közlemény szerint erre egyelőre a családta­gok és ismerősök körében került sor. (SITA) Matovič nem egyezkedik Ficóval Pozsony. Igor Matovič örül annak, hogy az SaS és a KDH vezetői megbékéltek, ám kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy meddig tart ez a helyzet. Az Egyszerű Emberek vezető­jének nem tetszik, hogy az egyes koalíciós pártok frakciói elő­zetes figyelmeztetés nélkül szavaznak egymás törvényterve­zetei ellen. Az SaS frakcióból korábban kizárt, független kép­viselő tudja, ki váltotta ki a múlt heti viszályt az SaS és a KDH között, de erről nem nyilatkozik. Matovič visszautasította azokat a vádakat, hogy lepaktált az ellenzéki Smerrel. „Min­denkit szeretnék biztosítani afelől, hogy azzal a semmirekel­lővel nem egyezkedek” - utalt Matovič Robert Ficóra. (SITA) Mennyi pénz folyt a pártkasszákba? Pozsony. A pártok közül tavaly az ellenzéki Smemek volt a legnagyobb bevétele, meghaladta a hétmülió eurót. Ez az összeg a választásokon elért eredmény alapján járó állami támogatásból és más bevételekből tevődik össze. Tagsági dí­jakból tavaly 167 766 euró folyt be Robert Ficóék kasszájába. A pártok közül tavaly a Híd kapta a legtöbb pénzt a párt tá­mogatóitól. A párt - amely a parlamenti erők közül egyedü­liként nem szedett tagsági díjat - tavaly 1,66 millió euró be­vételre tett szert. A második legnagyobb parlamenti párt, az SDKÚ kasszájába 2010-ben 4,7 millió euró folyt be, ebből több mint százezer tagsági díjakból, majdnem 87 ezer pedig adományként. A KDH tavalyi éves bevétele 1,9 millió euró (tagdíjból 67 ezer, adományokból több mint 40 ezer). Az SNS 1,6 milliós bevételt könyvelhetett el 2010-ben. (TASR) Brüsszel 25 millió eurót visszautal Strasbourg. Az Európai Parlament tegnapi döntése ér­telmében az Európai Unió tagállamainak visszaadják a 2010-es uniós költségvetés el nem költött részét. A 4,54 mil­liárd eurónyi „maradékból” Szlovákiának 24,9 millió eurót utalnak vissza. (SITA) Szembeszállt Hitlerrel, hozzájárult a vasfüggöny lehullásához, a magyar ügyek szószólója volt A pannonhalmi apátságba viszik Habsburg Ottó szívurnáját Habsburg Ottó (1912-2011) (Somogyi Tibor felvétele) Pöcking/Bécs/Brüsszel. Ki­lencvennyolc éves korá­ban hétfőn meghalt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia. ÖSSZEFOGLALÓ Az elhunyt földi maradványa­it július 16-án a bécsi Kapucinu­sok Templomában, míg a szí­vurnát- ami családi hagyomány a Habsburgoknál -, saját kíván­ságára Pannonhalmán helyezik örök nyugalomra. IV. Károly fiát németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöc- kingben érte a halál. A Habs- burg-ház utolsó trónörökösét, aki a 60-as években lemondott trónigényéről, hét gyermeke, 22 unokája és két dédunokája gyá­szolja. Felesége, Regina tavaly halt meg. Habsburg Ottó két évvel ez­előtt bízta meg Habsburg Mihály főherceget a pannonhalmi ur­nahely elkészíttetésével az al­templom padozatának közép­pontjában. Diákkorában ugyan­is pannonhalmi bencés szerze­tes tanárok oktatták a magyar nyelv és a magyar történelem ismeretére, készítették fel az érettségire. Az irántuk érzett há­láját rótta le azzal, hogy 1990-ben, nem sokkal a rend­szerváltás után, inkognitóban ellátogatott a Pannonhalmi Fő­apátságba. A bencésekhez fűződő bensőséges kapcsolatát jelezte többszöri pannonhalmi látogatása, továbbá az is, hogy tiszteletbeli elnökségi tagja volt a Bencés Diákszövetségnek. Habsburg Ottó több nyelven beszélt, német, osztrák, magyar és horvát állampolgár is volt. Az egységes Európa meggyőződé- ses híveként kezdettől fogva tá­mogatta Magyarország, Szlové­nia és Horvátország felvételét az Európai Unióba. 1973-tól egé­szen 2004-ig töltötte be a Nem­zetközi Páneurópai Unió elnöki tisztségét. Ő volt az egyik fő kez­deményezője az 1989-ben a magyar-osztrák határon szer­vezett páneurópai pikniknek, ami a vasfüggöny leomlásának és a kelet-európai államszocia­lista rendszerek megszűnésének egyik jelképe lett. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozatban méltatta az elhunyt európai integráció­ban játszott szerepét. Mint fo­galmazott, „nagy európai ember hagyott el bennünket, aki ese­ménydús életében fontos ösz­tönzést adott az európai integ­rációs folyamatnak”, és az Euró­pai Parlament rangidőseként „rátette kézjegyét az európai sikertörténetre”. Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke nyilatkozatában úgy fogalma­zott, hogy „európai óriás” hunyt el. ,A kontinens legsötétebb órá­iban Habsburg Ottó az igazság és emberség sziklaköve volt” - mondta. Werner Faymann osztrák kancellár kiemelte, hogy Habs­burg Ottó „határozott ellensége volt a nemzetiszocializmusnak és a fasizmusnak”. Az európai egyesülés utolsó nagy építő­mestereként méltatta őt a Pán­európai Unió németországi szervezete. Az Európai Kisebbségi és Re­gionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) - melynek lapunk is tagj a - részvétét fej ezte ki a gyászoló családnak. A MI­DAS 2004 óta Habsburg Ottó- díjjal tünteti ki azokat az újság­írókat, akik kiemelten foglal­koznak a kisebbségek megma­radásával és a kulturális sokszínűség kérdésével. Egy éve Habsburg Ottó a MIDAS vendé­geként személyesen adta át a dí­jakat. Az ünnepségnek Kolozs­vár adott otthont, s a multietni- kus környezet jól tükrözte Habsburg Ottó elkötelezettsé­gét a kisebbségekés jogaik iránt. „Egy értékes ember távozott - áll az MKP részvétnyilvánító közleményében. - Az MKP min­dig nagyra értékelte Habsburg Ottó tevékenységét. Sokat tett a Kárpát-medence népeinek bé­kés együttéléséért, a magyar kö­zösség megmaradásáért. Ma­gyar gyökereihez mindig hű volt, ez tükröződött közéleti te­vékenységében, a magyarokhoz és Magyarországhoz való kap­csolatában” - olvasható Berényi József pártelnök közleményé­ben. (MTI,ú) Egyéves munkájának értékelésekor jószerével a rá váró feladatokat sorolta az oktatási miniszter Oktatási reform - tesztestől-lelkestől ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A hazai iskolaügy lelkületét változtattuk meg az elmúlt egy évben, jelentette ki évértékelőjén Eugen Jurzyca (SDKÚ) oktatási miniszter, és lényegében beismerte, hogy az elmúlt időszak a tájékozódással telt a minisztériumban. Sikeresen készülődik Szerinte a fő probléma, hogy hiányoznak a jó tankönyvek, nem elégedett azokkal sem, me­lyekből ősztől kezdenek tanulni a diákok. További kulcsfontos­ságú feladatnak tartja a tan­anyag digitalizációját, az elekt­ronikus formában is elérhető tankönyveket. Jurzyca szerint egyértelmű siker, hogy jól halad a reformok előkészítése. Mint mondta, a legtöbb feladat az al­sóbb szinteken vár a minisztéri­umra. Azt szeretnék, ha az alap- és középiskolákban a gyakorlati, nem pedig a lexikális tudáson lenne a hangsúly, ezt szolgálja szerinte a kötelező angoloktatás és a Tesztelés 9 átalakítása. Ami a felsőoktatást illeti, Jurzyca a minőségére, nem pedig a mennyiségére helyezné a hang­súlyt, valamint nyitottságot és az információk elektronikus közzétételét várja el az egyete­mektől. Jurzyca érdemjegye nulla Az OKS olyan bizonyítványt állított ki Jurzycának, amelyben munkáját nullával értékeli. A Polgári Konzervatív Párt (OKS) elégedetlen azzal, ahogy a tárca az oktatásügy reformjához vi­szonyul. A választások óta eltelt egy év ebből a szempontból el­vesztegetett idő volt. „Ha ez így folytatódik, jövőre ötös lesz az osztályzat” - figyelmeztette a minisztert Peter Zajac, az OKS elnöke. Azt ugyan elismeri, hogy Jurzyca egyéb területen sok lé­pést tett, de az oktatási reform­tervezetet nem tartja átfogónak, ezért javasolja, hogy a kormány ne is vitassa meg. Jurzyca visszautasítja az OKS bírálatát. Jurzyca lényegében beismer­te, hogy hivatali ideje első évé­ben semmi lényeges nem történt az oktatási minisztériumban, vé­li Dušan Čaplovič, a Smer képvi­selője. Čaplovič szerint Jurzyca egyáltalán nem volt felkészülve a minisztérium vezetésére, évér­tékelőjén olyan benyomást kel­tett, mintha most foglalná el a miniszteri széket. (TASR, vps) A lakosság 48 százaléka visszatérne a koronához, 77 százaléka nem segítene a görögökön Radičová is sztrájkolna Görögországban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Iveta Radičová szí­vesen a görögországi sztrájk élé­re állna. Persze, ezt a megjegy­zését csak tréfának szánta a kormányfő, új jelenségnek ne­vezte, hogy Görögországban a bankárok sztrájkolnak a meg­szorító intézkedések ellen. „Bankárok... Némi humorral azt mondhatnám, hogy a kor­mánnyal együtt elsőként állnék az ilyen sztrájk élére. Tiltakozni az ellen, hogy egyes országok politikusainak felelőtlen maga­tartása olyan intézkedésekre kényszerít bennünket, amelyek fájdalmasak és népszerűtlenek. Szükségét érzem, hogy élére áll­jak az üyen sztrájknak” - fejtette ki Radičová, hogyan is érti a megjegyzését. Figyelmeztetett, hogy a gazdasági válság az ér­tékrend válságával kezdődött. „A válság hátterében csalás, ha­zugság állt” - mondta a minisz­terelnök utalva arra, hogy a gö­rögök meghamisították a kimu­tatásokat, és a hazugság takar- gatása érdekében újabb és újabb ígéreteket tettek. Emlékeztetett, a Fico-kor- mánnyal ellentétben a jelenlegi szlovák kormány nemet mon­dott a mentőcsomagokra, és si­került olyan feltételeket kihar­colni, amelyek alapján egyálta­lán tovább folyhatnak a tárgya­lások a közös mentőcsomagról. A Focus közvélemény-ügynök­ség felmérése szerint Szlovákia polgárainak 77 százaléka nem szeretné, ha segítenénk a görö­gökön, 68 százaléka pedig azt vallja, hogy az eurót védő újabb pénzügyi fal felhúzásához sejá­ruljunk hozzá. Mi több, a válasz­adók 48 százaléka azt javasolja, a kormány készítse elő a koro­nához való visszatérés forgató- könyvét. (SITA, HN)

Next

/
Thumbnails
Contents