Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-29 / 175. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 29. www.ujszo.com Ciprus lehet a következő Nicosia. Lemondott tegnap a ciprusi kormány, hogy átalalö'thatóvá váljon a kabinet. Az átalakításra súlyos belpolitikai válság közepette került sor, miután július 12-én egy katonai támaszponton több mint kétezer tonna lőpor és lőszer robbant fel, 13 ember halálát okozva és megbénítva az ország legnagyobb elektromos erőművét. Ezrek követelték a kormány menesztését. A Moody's szerdán két fokozattal, A2-ről Baal-re rontotta a ciprusi államkötvények osztályzatát. Szakértők szerint Ciprus lehet a következő, uniós segélyre szoruló tagország. (MTI) Sikeres offenzíva Bengázi. Sikeres offen- zívát indítottak tegnap a líbiai felkelők a nyugati országrészben, hogy biztosítsanak maguknak egy fontos utánpótlási vonalat a tunéziai határvidéken. A támadásban több száz felkelő vett részt, és két várost is elfoglaltak. A felkelők vezetője közölte, lejárt annak az ultimátumnak a határideje, amelyet az Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) adott Moammer Kadhafinak: ha távozik a hatalomból, nemzetközi felügyelet alatt továbbra is Líbiában élhet. Ez az ajánlat már nem érvényes. (MTI) Mubarakot Kairóba viszik Kairó. Bírósági tárgyalására Kairóba szállítják HoszniMubarakvolt egyiptomi elnököt, akit korrupcióval és 900 tüntető meggyilkolásának elrendelésével vádolnak. Korábban elterjedt, hogy romlik Mubarak állapota, és az augusztus 3-ra kitűzött tárgyalást elhalasztják vagy Sarm-es- Sejkben tartják meg, ahol most kezelik. (MTI) Gorbacsov felelőssége Vilnius. Audronius Azubalis litván külügyminiszter európai elfogatóparancsot adatna ki Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő ellen, mondván: a vilniusi véres éjszaka ügyében legalább tanúként meg lehetne hallgatni. Az 1991 januári eseményekre utalt, amikor a helyi tévétornyot kommandósok ostromolták meg, s a tornyot védő tömegből 14 ember életét vesztette. Litvánia 1990 márciusában kiáltotta ki függetlenségét, hirdette meg elszakadását a Szovjetuniótól. (MTI) Miért tartott 15 helyett 90 percig a kommandósok útja, miért nem volt helikopter, miért romlott el a hajó? Felkészületlen a norvég rendőrség Mindenki az oslói robbantás helyszínén volt. A szigetről érkező segélyhívásokat eleinte nem is fogadták. (TASR/AP-felvétel) Aligha lesz per 2012 előtt Oslo. A kettős merénylet gyanúsítottjának, a tetteit beismerő Breiviknek a pere nem kezdődhet meg 2012 előtt. „Reméljük, hogy a jövő év folyamán meg tudunk szervezni egy pert” - mondta Tor Aksel Busch királyi ügyész a közrádiónak. „A vádirat nem lesz kész az év vége előtt, ebből kell kiindulni.” Vádemelésre csak a vizsgálat lezárása után kerülhet sor a norvég jogrend szerint. A vizsgálat pedig „igen következetes és igénybe vevő, a rendőrségnek időre van szüksége”. (MTI) Oslo. Egyre többet magyarázkodik a norvég rendőrség, s egyre kevesebben hisznek neki. Egyre többen kérdezik, miért nem vállalja valaki a felelősséget azért, hogy több mint másfél óráig tartott, amíg a kommandós egység elérte a múlt pénteki tömegmészárlás helyszínét, Utoya szigetét. És egyre többen vélik úgy: e felkészületlenség miatt fejeknek kellene hullaniuk. ÖSSZEFOGLALÓ Anders Behring Breivik másfél órán át lövöldözhetett szabadon - ennyi időbe telt, amíg az első riasztás után a kommandósok odaértek a fővárostól, Oslótól 40 km-re lévő szigetre. Tragikomédiába illő epizódok után, hiszen az utat nem helikopterrel tették meg, ahogy az ilyen bevetéseknél máshol normális, hanem kocsi vitte őket a vízpartig, ahonnan némi várakozás után hajóval tették meg az egyperces utat az 550 méterre lévő Utoyára. Egyszerű ez sem volt, mert út közben a hajó lerobbant, így a kommandósokat végül a civü mentőegység kísérte a tömeggyilkosság helyszínére. Anders Snortheimsmon, a Delta Force (DF) egységének parancsnoka szerdán azt állította, az üzemképtelenné vált hajó nem hátráltatta jelentősen a szigetre érkezésüket. De mint kiderült, mire a DF odaért, már egy „médiahelikopter” körözött a sziget fölött. Marius Arnesen, a NRK tv-állomás operatőre az AP-nek elmondta: helikoptere este 6 óra és 6 óra 10 perc között érkezett a sziget légterébe. Az első rendőrök 6 óra 25 perckor érték el Utoyát. Amikor az első segélyhívás befutott Oslóba, a rendőröket még a kormányzati negyed biztosítása kötötte le. Az utoyai riasztás után - a rendőrség szóvivője szerint - „azonnal gépkocsikba pattantak”. Rendelkezésükre állhatott volna egy helikopter is, de annak legénysége szabadságon volt. A sajtótudósításokból viszont kiderül: ez az „azonnal” is sokáig tartott. Az első pánikszerű segélyhívások Utoyáról akkor futottak be a központba, amikor Oslóban mindenki az első, 8 halálos áldozattal járó merényletre koncentrált. Túlélők elmondták, az is hosszú időbe telt, amíg tudtak valakivel beszélni: a segélyközpontok eleinte minden olyan bejelentést elutasítottak, amely nem az oslói robbantással volt kapcsolatban. Egyre erősebb a vélekedés: a norvég különleges erők nincsenek felkészülve a hasonló vészhelyzetek elhárítására. Egy példa: Sturla Henriksbo rendőrségi szóvivő a nyilvánosság előtt azzal védte a mundér becsületét, hogy egész Norvégiának - a maga 1750 kilométeres hosszával és több mint 50 ezer szigetével - mindössze egyetlen négyüléses mentőhelikoptere van. A négy ülésből kettő a pilótáké, egy pedig a kísérőé, így kommandósoknak végképp nincs rajta hely. Mads Andenas jogászprofesszor - akinek az unokahúga csak a sövénybe bújva élte túl Breivik ámokfutását - úgy véli, a kommandósoknak 15 perc alatt el kellett volna érniük Utoyára. Ha ez megtörténik, sok gyermeknek nem kellett volna meghalnia. „Most befejeztem” - a VG norvég lap szerint ezek voltak Breivik első szavai, amikor a rendőrök őrizetbe vették. A lap szerint Breivik ezután egyfolytában beszélt, de a cikkből nem derül ki, miket mondott. Az NTB hírügynökség szerint másodpercekkel az őrizetbe vétel előtt az elitegység tagjai már célba vették a férfit, hogy ártalmatlanná tegyék vagy megöljék. Amint az egyik rendőr meggyőződött arról, hogy Brei- viknél nincs fegyver, és nincs rajta robbanószerkezet, a tűz- parancsot az utolsó pillanatokban visszavonták. A rendőrség tegnap bejelentette, véget ért az eltűntek keresése az Utoya sziget körül, ahol Breivik 68 ember életét oltotta ki. (MTI, NOL, ű) Jogi felelősségre vonást szeretne a Fidesz a magyar államadósság növekedéséért Levadásznák Medgyessyt, Gyurcsányt és Bajnait MT1-HÍR Budapest. Jogszabályt is módosítana a fő kormányerő, hogy elkaphassa a volt szocialista kormányfőket. A Fidesz ugyanis kezdeményezni fogja, a parlament alkotmányügyi és számvevőszéki bizottsága vizsgálja meg, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet lehetőséget ad-e az államadósság növelése esetében a jogi következmények és felelősség megállapítására. Ezt Szijjártó Péter, Orbán Viktor kormányfő szóvivője jelentette be tegnap. Hozzátette: ha nem, kérni fogják, a két testület gondoskodjon arról, hogy „a jövőben ez így legyen”. Szerinte erre különös alkalmat ad - az adósságféket is magában foglaló - új alaptörvény elfogadásából adódó jogszabályalkotási kötelezettség. A 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló parlamenti albizottság a politikai mellett a jogi felelősség megállapítását is szükségesnek látja, az erről szóló jelentés elfogadása vasárnap történhet meg - jelezte az albizottság alelnöke. Szijjártó megerősítette azt az álláspontját, hogy a szocialista kormányok rossz gazdaságpolitikai döntései vezettek az államadósság drámai mértékű növekedéséhez, ezzel az előző kabinetek bűnt követtek el, amelynek következményeit minden magyar ember, család ma is viseli. Szijjártó a felelősök között név szerint említette Med- gyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt kormányfőket. Szerinte az akkori pénzügyminiszterek felelőssége is megkerülhetetlen. Hashim Thaci kormányfő szerint Belgrad szítja az erőszakot a szerbek lakta járásokban Álarcos szerbek gyújtogattak Észak-Koszovóban — Megígérték a NATO-erők: mindenképpen garantálják a rendet (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pristina. Amerikai békefenntartók ellenőrzik tegnap reggel óta a forgalmat azon a koszovói határátkelőn, amelyet előző este gyújtottak fel koszovói szerbek, amiatt tiltakozva, hogy koszovói albán kommandósok próbálták elfoglalni a létesítményt. Kedden hajnalban Hashim Thaci kormányfő utasítására a koszovói rendőrség különleges egységei megpróbálták elfoglalni a jarinjei és a bmjaki határátkelőt, hivatalos magyarázat szerint azért, hogy megakadályozzák a szerb áruk importját Koszovóba. A pristinai sajtó szerint ez a koszovói kormány első próbálkozása volt arra, hogy kiterjessze hatalmát Koszovó egész területére. A kísérlet azonban a térségben egy tömbben élő szerbek heves ellenállásba ütközött, s csak a bmjaki átkelőt sikerült elfoglalniuk. Szerda este, miután a különleges egységek visszavonultak, álarcos szerb fiatalok kb. kétszáz fős csoportja felgyújtotta a jarinjei átkelőt, megfutamították a hátrahagyott rendőröket, s állítólag lövések is eldördültek. Thaci azzal vádolta tegnap Belgrádot, hogy szítja az erőszakot a szerbek lakta Észak-Koszovóban. Azt állította, az incidensekért a Szerbia által létrehozott párhuzamos hatalmi struktúrák felelősek. Thaci leszögezte, a koszovói rendőrség és a KFOR a továbbiakban is ellenőrzése alatt fogja tartani a brnjaki átkelőt, és vissza akar térni a másikra is. „Kizárt a kompromisszum” - szögezte le Thaci, s hozzátette: az Észak-Koszovó elszakítására irányuló belgrádi kísérlet kudarcot fog vallani. Felszólította a lakosságot, őrizze meg nyugalmát. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője tegnap telefonon beszélt Thacival és Borisz Tadics szerb elnökkel, és elítélte az erőszakcselekményeket, valamint aggodalmát fejezte ki a kialakult helyzet miatt. Felszólította Belgrádot és Pristinát: térjenek vissza a párbeszédhez, és haladéktalanul rendezzék a megoldatlan kérdéseket. Az ENSZ BT tegnap zárt ülésen tájékozódott a kialakult helyzetről. (MTI, ú) Brit sajtóbotrány Megkezdődött a vizsgálat London. Egy vezető bíró irányításával tegnap hivatalosan megkezdődött a magántelefonok tömeges lehallgatásával kapcsolatos vizsgálat. A Brian Leveson által vezetett bizottság az első szakaszban a brit sajtószabályozásra, valamint a politika és a sajtó kapcsolatára irányuló felmérést végez. Az első meghallgatások szeptemberben várhatóak, s a bizottságnak 12 hónap áll rendelkezésére, hogy vizsgálatát lezárja, és ajánlásait megfogalmazza. David Cameron kormányfő szerint a cél az, hogy a brit sajtó őrizze meg szabadságát, sokszínűségét, függetlenségét a kormánytól, ugyanakkor a legmagasabb szintű etikai és szakmai normákat is érvényesítse. A bizottságnak jogában áll beidézni bárkit, s Leveson reményét fejezte ki, hogy az érintettek önszántukból is segíteni fogják a vizsgálatot, melynek előzménye a legsúlyosabb brit sajtóbotrány. Rupert Murdoch sajtómágnás globális médiabirodalmának legnagyobb - azóta meg is szüntetett - vasárnapi lapja, a News of the World tömegesen hallgatott le magántelefonokat, tört fel üzenetrögzítőket. így például meggyilkolt kislányokét, valamint a 2005. július 7-ei, 52 emberéletet kioltó londoni terrormerényletben meghaltak szeretteinek és az iraki, afganisztáni frontokon elesett brit katonák hozzátartozóinak mobiljait is feltörte és lehallgatta. (MTI)
