Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-27 / 173. szám, szerda

6 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 27. www.ujszo.com Újabb fejlemények a Bánk bán ügyében Talán majd jövőre... MTl-HÍR Budapest. A Nemzeti Erőfor­rás Minisztérium a Filharmónia Budapest Nonprofit Kft.-t bízta meg a Bánk bán Los Angeles-i bemutatójának előkészítésével. Az állami cég arra kapott felha­talmazást, hogy vegye fel a kap­csolatot a Los Angeles-i Operá­val, tisztázza a problémás kér­déseket, illetve kösse meg a szükséges szerződéseket a Bánk bán mihamarabbi színpadra állí­tása érdekében, hogy Erkel ope­ráját a következő idényben be­mutassák Los Angelesben. A színrevitelhez szükséges állami források változatlanul rendel­kezésre állnak. A kormány 200 millió forintot csoportosított át e célra, és azt szeretnék, hogy a darab bekerüljön a bérletes so­rozatba, tehát a Los Angeles-i Opera rendes repertoárjába. A Bánk bánt eredetileg no­vemberben tűzte volna műso­rára négy előadás erejéig az LA Opera a Megakoncert közvetíté­sével. Ám a múlt héten bejelen­tették, hogy törölték az előadá­sokat, mivel a magyar partne­rekkel nem tudtak időben olyan megállapodást elérni, amely ta­lálkozott volna valamennyi mű­vészeti elvárásukkal, és megfe­leltvolna a magyar nemzeti ope­rajelentőségének. A kormány továbbra is elköte­lezett a Bánk bán amerikai be­mutatója mellett, az Amerikai Magyar Koalíció, a washingtoni magyar nagykövetség és a Los Angeles-i főkonzulátusa pedig jelentős védnöki bizottságot szerveztek, amelynek Plácido Domingo, az LA Opera igazga­tója, George Pataki és Dianne Fenstein szenátor a tiszteletbeli elnökei. Jim Carrey és egy másik „színész' (Képarchívum) Carrey aprópénzre váltotta volna adottságát? Pingvinek portyája KASZAS DAVID „Flógolyónak nagy, jurtának kicsi.” Mi lehet az? Hópat­kány? Esetleg potyapottyantó, totyogó tollgombóc? Majd­nem. A Föld déli féltekének röpképtelen ördögfiókája: a pingvin. Abból is vagy féltu- catnyL Popper parancsnok fi­ókái. Ők dekorálják a kanadai­amerikai gumipofa aktuális magánszámát. „Nem vagy cuki. Kicsit sem. Nem értem, miért olvadnak el tőled” - közli a szamárpingvi­nek (Pygoscelis papua) egyiké­vel Tom, „New York legügye­sebb ingatlanosa”. A hétköznap rideg, számító businessman, hétvégén családapa arcára vá­ratlan örökség fagyasztja a mo­solyt. Világot járt édesapja örökséget szabadít rá. Az egy­szer animált (a Rhythm and Hues Studios teremtményei), máskor élő csőrikék csupán bántóan ötlettelen extrái a „one man show”-nak. A Mr. Popper pingvinjeinek (Mr. Popper's Penguins) címszereplője azon­ban korábbi mutatványainak épp csak a nettóját szállítja. Magánéleti válságai közepette játékkedve alig villan. Netán (nem is olyan) apró pénzre vál­totta volna istenadta tehetsé­gét? Legyen szó könnyed (Ace Ventura) vagy komolyabb (Truman Show, Ember a Hol­don, Egy makulátlan elme örök ragyogása) hangvételű alkotás­ról, Jim Carrey képes maradan­dót alkotni. A harmatgyenge Mark Waters (Nyakiglove, Ba­jos csajok, Excsajok szelleme) kezei alatt viszont aligha. Sze­rény kivitelű, leleménytelen feldolgozása Richard és Floren­ce Atwater 1938-as, Newbery- medállal aggatott gyerekköny­véből fogant. Finomítgatva, megnyesve, évszakot téveszt­ve. A mintapéldányt eredetileg Noah Baumbach (az erdeti A tintahal és a bálna rendezője, valamint a zseniális A fantasz­tikus Róka úr írója) ütötte vol­na nyélbe. Mennyivel jobban jártunk volna vele! Ben Stiller- rel, Owen Wilsonnal vagy Jack Blackkel a hóhányó Mr. Popper kiolvadó hüvelyében már ke­vésbé. Az sem mindegy, melyik filmvárosi mamelukot engedik kormányrúdhoz... Moholy-Nagy László életéről és munkásságáról szóló kiállítás a budapesti Ludwig Múzeumban A fény művészete „A művészet a legössze­tettebb, legélhetőbb és a civilizációt legjobban előmozdító emberi tevékenység” - Moholy- Nagy László egyik fő tö­rekvése az oktatás, a művészet demisztifiká- lása és az utcára való ki- költöztetése volt. A mo­dernista művész életéről és munkásságáról szóló, A fény művészete című kiállítás szeptember 25-ig látogaható a budapesti Ludwig Mú­zeumban. NAGY ZSÓFIA A huszadik század elejének egyik legeredetibb modernistá­ja volt. Sajnos nem Magyaror­szágon, mivel az akkori művészetpolitika egyáltalán nem támogatta az absztrakt tö­rekvéseket. Előbb Budapesten ismerkedett meg Kassák Lajos­sal, majd Bécsbe menekült, ahonnan több magyar emigráns művésszel utazott Berlinbe. Walter Gropius, a Bauhaus művészeti iskola vezetőjének kérésére 1923-ban beáll az in­tézmény tanárai közé: először Weimarban, majd Dessauban. Ezek azok az évek, amikor a fo­tózást már fotóművészetnek te­kintik, és a festészet is kezd fel­szabadulni a valóság ábrázolá­sának kényszere alól. A festők színekkel komponálnak, a művésztársadalom pedig ra­jong az ipari kultúráért. Meg­születik az utópikus avantgárd embereszmény: a tudatos és tö­kéletesíthető lény, amely nem kívülről figyeli a művészzsenik ténykedéseit, hanem saját krea­tivitásával a hétköznapi élet szintjén valósítja meg a művészetet. Moholy oktatói te­vékenységének talán legfonto­sabb törekvései ezek. Felszaba­dítani a művészetet a misztifi­kációk alól és a szakemberek egyeduralmától. Úgy gondolta, hogy ha az embereknek általában az tet­szik, amit értenek, és emlékeze­tük révén olyan dolgokat keres­Két alkotás a budapesti kiállítás anyagából (Képarchívum’ nek, amelyekről van tudásuk, akkor a kortárs művészetet is megértik, ha elmélyednek ben­ne, és megismerik szabályait. Sajnos, 1938-ra beigazolód­tak Moholy-Nagy korábbi ag­godalmai, amikor munkásságát „elfajzott művészetnek” minő­sítették, és alkotásait eltávolí­tották a németországi múzeu­mokból és galériákból. 1931-ben még ő tervezte a Berlini Állami Operában a Pil­langókisasszony díszletét, 1939-ben azonban már csak Chicagóban hozhatta létre a Design Iskolája (School of De­sign) intézményét, amely nem sokkal később főiskolai rangra emelkedett. Moholy haláláig volt az iskola igazgatója. A di­ákjaival készített, az iskola de- sing-elméleteit és az ipari tár­sadalom új tárgykultuszát be­mutató film teljes egészében megtekinthető a kiállításon. A huszadik század eleje és a modernizmus (legalábbis a művészet szempontjából) még a közelmúltnak tekinthető, te­hát teljesen jogos és messze nem atavisztikus a kérdés, hogy mit és hogyan vesztettünk el út­közben? Miért van, hogy a de­sign ma kiváltságot, sok pénzt és rétegkultúrát takar? Miért nincs forma, tudatos városren­dezés, hétköznapi tipográfia­művészet? Nem az új nemzeti színházak, kortárs múzeumok architektúrájáról, a finomkodó művészeti folyóiratok küllemé­ről van szó, hanem a hétközna­pibb élet középületeiről, a rek­lámkultúránkról, az olyan egyszerű tárgyakról, mint egy kilincs vagy egy szék. A Ludwig Múzeum kiállítá­sa 1922-től tekinti át a sokol­dalú életművet, Moholy-Nagy fényképeit, fotogramjait, film­jeit, „fénnyel készült” munká­it állítva a középpontba. A vi­lág több mint húsz múzeu­mából és magángyűjtemé­nyekből származó, mintegy 200 műtárgyat és dokumen­tumot vonultat fel a kiállítás. Moholy-Nagy életművét te­kintve szinte természetes, hogy egy ilyen igényű és lép­tékű kiállítást csak nemzetkö­zi együttműködésben lehet megvalósítani. ENCSE Nyerje meg az alábbi pénzösszegek egyikét! Játékra fel! 6. szelvény A játék időtartama alatt (2011 .július 20. - augusztus 3.) az Új Szóban és a Vasárnapban közölt összesen 13 szelvényből legalább 10-et gyűjtsön össze! A szelvények megjelenésének időpontja: 1. szelvény Vasárnap -július 20. (30. szám), 2-11. Új Szó - július 22. - augusztus 2., 12. Vasárnap -július 27. (31. szám), 13. Vasárnap - augusztus 3. (32. szám) A sorsolásba csak azok kerülnek be, akik a 13 szelvényből 10-t a következőképpen gyűjtik össze: Vasárnap - 2 darab szelvény, Új Szó - 8 darab szelvény Az összegyűjtött szelvényeket küldje el a következő címre: Redakcia Új Szó, Lazaretská 12,814 64 Bratislava 1 A borítékra írja rá: Nyári játék Beküldési határidő: 2011. augusztus 10. A szerencsés nyertesek nevét az Új Szó augusztus 16-i, a Vasárnap 34. számában közöljük. Keresse az újságárusoknál! müBBH VASÁRNAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents