Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-27 / 173. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 27. www.ujszo.com Egymásnak osztanak pénzt a bírók 70 millióval rövidíthetik meg a bírók a költségvetést ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A legfelsőbb bíróság 11 bírája sikerrel perelte be munkáltatóját - így közvetve az államot - azért, mert alacsonyabb fizetést kaptak, mint a speciális bíróságon dolgozó bírók. A Hospodárske noviny értesülései szerint a 11 bíró fejenként 150 ezer eurós „kárpótlást” kap, az első fokú ítélet ellen ugyanis az alperes legfelsőbb bíróság nem fog fellebbezni, elnöke, Štefan Harabin ilyen ajánlást adott beosztottjainak. Az ítélet precedens értékű lehet, ugyanis hozzávetőleg 700 bíró indított kártérítési pert azután, hogy az alkotmánybíróság 2009-ben úgy határozott, diszkriminatív, hogy a speciális bíróság bírái magasabb fizetést kapnak, mint a többi bíró. Az akkori ellenzék - a jelenlegi kormánypárt - politikusai abszurdnak nevezték a döntést, mivel a speciális bíróság kiemelt ügyekkel - politikai korrupció, maffiaügyek - foglalkozik, így sokkal nagyobb a kockázat, mint például a járásbíróságokon, a speciális bíráknak ráadásul nemzetbiztonsági átvilágításon is át kellett esniük. Nem mellékes az sem, hogy minden bíró előtt ott volt a lehetőség, hogy ,jól kereső” speciális bírónak jelentkezzen. Ha a mintegy 700 bíró ügyében is hasonló döntés születik, az nagyjából 70 millió eurós érvágást fog jelenteni a költségvetésnek - részben idén, részben pedigjövőre. Más döntés ugyanakkor aligha várható, mert a bírók egyeztették beadványaikat. S ami a legbotrányosabb - sok esetben olyan bírók döntenek egy-egy ügyben, akik saját maguk is kárpótlási pert indítottak munkáltatójuk ellen. Azaz „kárpótlást” kérő bírók adnak „kárpótlást” kollégáiknak. Alapesetben ilyenkor elfogultság miatt a bírónak át kellene adnia az ügyet, ám az érintettek nem így jártak el. Az ügy pikantériája, hogy a kárpótlási perekben csak a legfelsőbb bíróság fellebbezhet, amelynek elnöke viszont támogatja a bírók akcióját. Az ügyben korábban az igazságügyi tárca is panasszal élt, ám a Pozsonyi Kerületi Bíróság nem adott helyt panaszának, mondván, nem érintett az ügyben. (MSz) RÖVIDEN Simon: nem reális a területi autonómia Pozsony. Simon Zsolt, a Híd alelnöke, földművelésügyi miniszter szerint Dél-Szlovákiában nem fenyeget területi autonómia, a témával foglalkozni felesleges. A politikus azt mondta: Magyarországnak az autonómia kérdésének fesze- getésével nem lenne szabad elfednie problémáit. Simon nyilatkozatával Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárnak és Berényi Józsefnek, az MKP elnökének tusnádfürdői beszédére reagált. Berényi megnyilatkozásaival kapcsolatban leszögezte: „Ezeket egy olyan politikus nyilatkozatainak tartom, aki pályán kívül van, a szlovákiai döntési folyamatokban nem tud részt venni. Ezt azonban az MKP magának köszönheti, mert olyan retorikát választott, amely az embereket elválasztotta egymástól, s nem összekötötte”. (MTI, TASR) Elbocsátások a parlamentben Pozsony. Kilenc munkahellyel csökkent a parlamenti alkalmazottak száma, és további nyolc elbocsátást terveznek szeptember végéig. A csoportos elbocsátások február elején kezdődtek, az eredeti 450 alkalmazottból 370-en maradnak. Az elbocsátottak közül többen hosszú éveken át dolgoztak a a parlamentben, ők négy-, és öthónapos végkielégítésre jogosultak. (SITA) Gyér érdeklődés a dekóderre adott pénz iránt Kevesen kérték a 20 eurót ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kevesen kérik a 20 eurós állami támogatást a digitális televíziós adás vételét biztosító dekóderek (set-top box) megvásárlására. A távközlési minisztérium előzetesen 190 ezer kérvényezőt feltételezett, a pénzt március közepétől június végéig mindössze 10 ezren igényelték, és nem is mindenki teljesítette a követelményeket. A 20 euróra a szociális segélyben részesülők és az anyagi szükséghelyzetben levők jogosultak, tehát azok, akiknek havi bevétele alacsonyabb a létminimumnál. Az eddig benyújtott kérvényekből június végéig mindössze hatezren feleltek meg a követelményeknek. A visszautasítás leggyakoribb oka a minisztérium közlése szerint az volt, hogy a kérvényező nem csatolt valamilyen szükséges dokumentumot. A támogatás augusztus végéig igényelhető, aki nem kapta meg az összeget, újra kérvényezheti, ha beszerzi a szükséges igazolást a munkahivataltól. A digitális sugárzásra (DVB- TV) való áttérés jövőre fejeződik be, a legolcsóbb set-top box 20-25 euró. Az új tévékészülékbe a dekódert automatikusan beépítették. (ČTK, hk) A belügyi stratégia hasonló civilizációs körből érkező bevándorlókkal számol Nálunk nem lesz multikulti A medvei menekülttábor rácsai. 1993 óta 208 menekült kapott szlovák állampolgárságot (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Nálunk nincs multikulti, s ha a belügyi tárcán múlik, nem is lesz - a 2020-ig szóló stratégia szerint a Szlovákiához hasonló civilizációs körből érkező bevándorlókat kell letelepedésre ösztönözni. MÓZES SZABOLCS A múlt pénteki norvégiai tömegmészárlás elkövetője szerint Szlovákia a multikultura- lizmus által legkevésbé „megfertőzött” országok egyike Európában. A gyilkos 1500 oldalas „kiáltványában” ezen a téren Szlovákia kapta a legmagasabb pontszámot. „Az egész kiáltványt óvatosan kell kezelni, mert egy beteg elme szüleménye, másrészt viszont tény, hogy Szlovákia az egyik legkevésbé multikulturális állam” - nyilatkozta a Sme napilapnak Jozef Bátora, a Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Intézetének vezetője, aki kilenc évet élt Norvégiában. Az IVÓ elemzője, Martina Se- kulová ezzel szemben úgy véli, nem lehet megállapítani, hogy melyik ország a legkevésbé toleránsabb az idegenekkel szemben. Tény ugyanakkor, hogy a szlovák jogrend az egyik legkevésbé befogadó. 1993 óta 56 ezren folyamodtak Szlovákiában menedékjogért, de csak 580 kérelmet fogadtak el a hivatalok. Állampolgárságot közülük csak 208-an kaptak. Ez az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban, és feltehetően a következő években sem fog változni. A szlovák belügy napokban tárcaközi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint az államnak arra kellene törekednie, hogy a Szlovákiához hasonló civilizációs körből érkező bevándorlóknak adjon letelepedési engedélyt. A Szlovákia migrációs politikájának koncepciója 2020-ig című dokumentum szerint főként a felsőfokú végzettséggel rendelkező bevándorlókat kellene lepelepedésre ösztönözni. Az utóbbi években több európai államban is hasonló irányba próbáltak elmozdulni, látva a harmadik világból érkező bevándorlók integrálásával kapcsolatos problémákat. Szakemberek szerint ugyanakkor nálunk megengedőbb menekültügyi politika esetén sem „fenyegetett”, hogy ázsiai vagy afrikai bevándorlók hada telepedjen le - ahhoz nem vagyunk gazdaságilag, szociálisan és kulturálisan elég vonzók. Sokszor az itt letelepedő, harmadik világból érkezők számára Szlovákia csak „ugródeszka”, pár év után Nyugat-Európába távoznak - nem egy esetben azért, mert rokonaik vagy ismerőseik ott élnek. Csak egyszer írják le zárójelben a szlovák helynevet, utána csak magyarul is szerepelhet Jöhetnek a magyar történelemkönyvek ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Megfelelnek az állami kerettantervnek a gimnáziumok számára készült Történelem 1. és 2.-es tankönyvek, ezért ismét felkerülhetnek a tankönyvrendelési listára, tudtuk meg Juhász Lászlótól, a kormányhivatal kisebbségi fő- osztályánakvezetőjétől. „Egyelőre csak szóban közölték a jó hírt, várjuk a hivatalos értesítést” - közölte Juhász. Emlékeztetett, a Ján Mikolaj (SNS) vezette oktatási minisztérium 2009-ben vette le a hivatalos tankönyvlistáról a szlovákiai magyar történészek tankönyveit. „Több hónapos tárgyalás után sikerült elérni, hogy a minisztérium felülvizsgálja a korábbi vezetés döntését, és ismét taníthassanak Kovács László, Simon Attila és Simon Beáta úttörő jellegű tankönyveiből, amelyek mind a magyar és a szlovák történelem fontos mozzanatait is tartalmazzák” - tette hozzá a főosztályvezető. A kormányhivatal illetékesei tegnap ismét tárgyaltak az oktatási tárca és az Állami Pedagógiai Intézet munkatársaival a tankönyvekben szereplő földrajzi nevek használatáról. A tárgyaláson részt vettek a Gramma Nyelvi Iroda és a Szlovák Pedagógiai Kiadó munkatársai is. A hivatal azt szeretné, ha a szaktárca részletes utasítást adna a tankönyv- kiadóknak, hogyan kell értelmezni a törvény rendelkezéseit. „Kiderült azonban, hogy az oktatási törvény nem teszi lehetővé az ilyen, kötelező érvényű módszertani útmutató kiadását” - magyarázta Juhász, aki szerint ezt a kérdést a közoktatási törvény készülő módosítában rendezik. A tegnapi megbeszélésen megegyezés született arról, hogy elegendő a tankönyvbeli első előforduláskor, zárójelben feltüntetni az adott földrajzi név szlovák változatát. „A gyakorlat sajnos az volt, hogy a Ján Mikolaj minisztersége idején jóváhagyott tankönyvekben az összes előforduláskor fel kellett tüntetni a szlovák elnevezést, bár erre a törvény nem kötelezi a kiadókat” - mondta a főosztályvezető. (MSz, ú) Új rendszert vezetett be a rendőrség, hogy csökkentsék a korrupció lehetőségét Egyedi rendszám már csak pénzért DEMECS PÉTER Pozsony. Már senki sem választhat tetszése szerint rendszámtáblát, ha ismerőse van a rendőrségen, az újonnan bevezetett rendszer véletlenszerűen osztja ki a táblákat. Egyéni rendszámot továbbra is iehet igényelni - több mint száz euróért. A rendőrség ezzel is a korrupció lehetőségét akarja csökkenteni. Négy napja már véletlenszerűen kiválasztott rendszámtáblákat adnak a közlekedésrendészeten - tájékoztatta lapunkat Denisa Baloghová, az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályának munkatársa. Az új rendszer bevezetését Daniel Lipšic belügyminiszter javasolta. Jaroslav Spišiak országos rendőrfőkapitány leszögezte, a rendszerbe nem tudnak beleMár nem húzhatnak elő akármilyen rendszámot a fiókból (Képarchívum) nyúlni a rendőrök, ezentúl nem fordul elő, hogy ismeretségi alapon vagy csúszópénzért kapjon valaki neki tetsző rendszámot. „A rendőr már nem tudja befolyásolni a számok kiválasztását, felesleges próbálkozni” - mondta Baloghová. Ha valaki speciális rendszámot akar, fizetnie; és nem keveset. Az első és a hátsó egyedi rendszámtábla 331 euróba kerül, a hátsó, műanyagból készült, megvilágított tábla 182 euró. Az egyszerű rendszámtáblákért fizetett illeték nagysága nem változott, 16,50 euró táblánként, tehát összesen 33 euró. A speciális rendszámok alvilágikörökben is népszerűek. Három hetes volt például a pozsonyi alvilág egykori főnökének, Jozef Svobodának a rendszáma, őt2004-ben lőttékle.
