Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-02 / 153. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2011. JULIUS 2. ÉRDEKESSÉG 13 Warren Buffett sem hagyja az óriási vagyont a gyerekekre Mi motiválja a leggazdagabbakat? Stephen Sackur, a HARDTalk című televíziós műsor vezetője sorra kérdezte meg a világ leggazdagabb embereit, mi motiválja őket az életben. Megpróbáltunk valami közöst találni ezekben az emberekben, de nem volt könnyű. Steve Jobs 2009 áprilisában májátültetésen esett át, melyből sikeresen felépült, és újra munkába állt S tephen Sackur riporter nem fél kimondani olyan részleteket, amilyeneket a milliárdosok nem szívesen tesznek közzé. Ilyen például az a részlet, amelyet a BBC online kiadásában tett közzé, és amit meglehetősen ritkán olvasunk a világ egyik leggazdagabb emberéről, Bili Gates-ről. Sackur szerint ugyanis a sokszoros dollármilliárdos olyan lelkesedéssel érkezett a stúdióba, mint akinek „lehúzták a lábujjairól a körmeit”. Egyetlen mosoly nélkül meredt maga elé, majd amikor a kamera elindult, a szemébe élet költözött, és fél órára szenvedélyes intelligencia áradt belőle. Elkezdődött az interjú. Nem kell különösebben bemutatni, hogy Bili Gatest mi hajtja jelenleg. A Microsoft elhagyása után alapítványának szenteli idejét, és globális problémákat próbál megoldani, legutóbb 10 milliárd dollárt felajánlva a tudományos kutatásokra, hogy ezt az évtizedet az új gyógyszerek időszakává tegye. Warren Buffett, a világ másik gazdag embere mellé állt, egyikük sem hagyja az óriási vagyont a gyerekekre, amivel állítólag a csemeték is egyetértenek. Meg kell találniuk a saját útjukat - mondják a mindenható apák. A műsorban szerepelt Clive Palmer is, az ausztrál bányászmilliárdos, aki szintén hatalmas összegeket oszt szét. Ügy látja, ha Isten megadta a vagyont, akkor a vagyon tulajdonosának felelőssége, hogy az országa javára használja fel. Palmernek azonban más szenvedélye is van, politikai támogatóként hatalmas összegekkel támogatja az ellenzéki pártot. Vannak olyanok is, akik nem érdeklődnek a jótékonyság és a politika iránt, csak a cégükkel vannak elfoglalva. Steve Jobs, az Apple vezérigazgatója, az informatikai és a szórakoztatóipar egyik ismert alakja például ilyen, viszont látható, hogy neki szenvedélye a vállalata, és a termékek, amelyeket létrehoz. Ezt a szenvedélyt ruházza át a vásárlókra, és így alkot olyan termékeket, amelyek kiemelkednek az átlagos piaci tucatból. A motiváció már rég nem a hatalmas profit - azon Jobs is túl van már évek, de lehet, hogy évtizedek óta. A kihívás már ennél több. Azok, akik maguk szerezték a vagyonukat, igen magas elvárásokat tesznek maguk elé, és általában el is érik céljukat - ezért ülnek annál az asztalnál, ahová nem lehet bejutni ruhákra, autókra, lakásra költött dollármilliókkal. Az első generációs milliárdosok sokszor megelégszenek ennyivel, de Bili Gatesnek és a világ leggazdagabb- jainak ez már kevés. Amikor megszűnik a motiváció, hogy a cégük adrenalinnövelően nagy profitot termeljen, keresnek valami mást. És ez a vagyon minél értelmesebb, számukra leginkább tetsző felhasználása. Bill Gates egyik alkalmazottja azt mesélte, hogy Párizsban egy kifinomult, a francia konyha legjavát nyújtó étteremben Gates utálkoz- va hagyta ott az ételt, és a kocsihoz kiérve kért egy hamburgert. Ez vagy azt bizonyítja, hogy rossz volt a konyha, vagy azt, hogy Gatest a hamburger motiválta jobban, és nem törődött a kifinomultság látszatával. Megteheti, (deluxe) TUDOMÁNY A hobbitok ősei egymillió éve „gyarmatosították” Flores szigetét A hobbitok ősei egymillió évvel ezelőtt „gyarmatosították” az indonéz Flores- szigetet, vagyis sokkal korábban, mint eddig feltételezték - állítják ausztrál tudósok, akik a Nature című tekintélyes tudományos folyóiratban közölték tanulmányukat. A hobbitok, kiknek elnevezését A Gyűrűk urából kölcsönözték, 1 méter magas, 30 kilogramm testsúlyú hominidák (emberfélék) voltak, akiknek az agytérfogata a csimpánzéval volt egyenlő. Maradványaikra 2003-ban bukkantak a Liang Bua barlangban, a leletek korát 18 ezer évesre becsülik. Az apró emberkék a Homo floresiensis (floresi ember) nevet kapták. Mint a Wollongongi Egyetem kutatói leírják, korábbi feltételeA hobbitok nevét A Gyűrűk urából kölcsönözték. zések szerint a hobbitok ősei 880 ezer éve érkeztek Flores szigetére, ám a leletek, amelyeket egy új régészeti helyszínen fedeztek fel a közelmúltban, arról tanúskodnak, hogy a terület „meghódítása” egymillió évvel ezelőtt történhetett. A régészek ugyanis egymillió éves vulkanikus eredetű kőzetben 45 kőeszközt fedeztek fel. „Nem tudjuk, hogy mely hominidák készítették az egymillió éves kőeszközöket, mivel a leletek közelében nem találtunk emberi maradványokat. Ennek ellenére feltételezzük, hogy a szerszámkészítők a Homo floresiensis ősei lehettek, mivel bizonyos vonatkozásban nagy hasonlóságot fedeztünk fel a két populáció eszközei között” - hangsúlyozta Adam Brumm, a tanulmány vezető szerzője. A korábban megállapított, 880 ezer évvel ezelőtti „érkezési” időpont egybeesett a Stegodon sondaari törpeelefánt és a Geochelone óriás szárazföldi teknősbéka kihalásával, amelyet a hobbitok számlájára írtak. Az új kutatások alapján viszont arra lehet következtetni, hogy a Homo floresiensisnek ehhez semmi köze: a törpeelefánt és az óriásteknős valamilyen természeti ok folytán - vulkánkitörés, esetleg éghajlatváltozás miatt - tűnt el a Föld színéről. A Homo floresiensis a feltételezések szerint a Homo erectus (felegyenesedett ember) leszármazottja lehet. Az utóbbi „teljes” méretű volt, nagy agytérfogattal rendelkezett, és körülbelül 2 millió évvel ezelőtt indult el Afrikából Ázsia felé. A kutatók szerint a Homo floresiensis apró termete az ún. izolált zsugorodás következtében alakult ki. (Ez a törzsfejlődési törpenövés egyik formája, amelynek során nagytestű állatok - főleg emlősök, de megfigyelték dinoszauruszok maradványainál is- méretei elszigetelt körülmények között jelentős mértékben csökkennek az élelemhiány miatt). A hobbitok az anatómiailag modern ember kortársai is voltak, és 12 ezer évvel ezelőtt haltak ki egy óriási vulkánkitörés következtében. (MTI)
