Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-20 / 167. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 20. www.ujszo.com Több mint 300 hívás a korrupcióellenes vonalra Rávilágítanak a gondokra ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormányhivatal által május 18-án létrehozott korrupcióellenes vonalra beérkezett 88 bejelentés közül mindössze 29 volt névtelen. Korrupció vádjával elsősorban a rendőrséget és az államügyészeket illették, továbbá az ön- kormányzatokat és a bíróságot is. A korrupcióellenes harc ellenőrzésére létrehozott osztály az eddigi 88 bejelentésből 48 átvizsgálását későbbre halasztja. Ennek oka, hogy a bejelentések nem tartalmaznak olyan tettekre utaló részleteket, melyek büntetőjogi értelemben korrupciós cselekedeteknek minősülnének. Nem minden bejelentést bírálnak el ebben a hivatalban, egy részük átkerül a korrupcióellenes hivatalhoz, a belügyminisztérium ellenőrzési és felügyelő osztályához, a legfőbb ügyészséghez vagy más érintett hivatalhoz. Létrehozása óta eddig 318 embertől kaptak hívást. A vonal nem csak korrupció gyanúja esetén hívható. Panaszt tehetnek eljárás késleltetésének gyanúja vagy hivatali tétlenség esetén, esetleg érdeklődhetnek az előzőleg tett bejelentéseik iránt a 0850 111 001 telefonszámon. Ha bejelentést akarunk tenni, törekedjünk a pontosságra, lehetőségünk szerint minél több információt adjunk meg, hogy megkönnyítsük a vizsgálatot. A hívás fogadása után az információs központ illetékes dolgozója feljegyzést készít az adatokból, amelyet továbbküld ellenőrzésre . A rendelkezésre álló információk alapján a panaszt hitelesítik. Gabriel Šípoš, a Transparency International Slovensko igazgatója szerint a bejelentések sokfélék, gyakran elégséges információval. Azonban a lakosoktól ritkán kapni olyan pontos adatokat, melyek igazolnának egy- egy bűntettet. Sípos lapunknak elmondta: a lakosoktól nem is várják el, hogy bizonyítékkal rukkoljanak elő, épp elegendő az általuk nyújtott információ ahhoz, hogy rámutasson a problémás és egyben vizsgálandó területekre. (SITA, TASR, bm) RÖVIDEN Szeptemberben a kőolajvezetékről Pozsony. A kormánynak szeptemberben kellene döntenie arról, merre fog vezetni a Pozsonyt az ausztriai Schwechattal összekötő kőolajvezeték, amelynek építéséhez jövőre szeretnének nekilátni - nyilatkozta Robert Nemcsics, a Transpetrol és az OMV közös vállalatának, a BSP-nek az ügyvezetője, aki szerint még dolgoznak a projekt gazdasági és környezetvédelmi hatástanulmányán. Ami biztos, hogy a Barátság-kőolajvezeték és a schwechati kőolaj-finomító összekapcsolására nem a Felső-Csallóköz érintésével kerül sor. Nemcsics szerint ez utóbbi megoldás sem jelentett volna veszélyt. Az új vezeték hossza - útvonaltól függően - 81-152 km lesz, 90-150 millió euróba kerül, az építése 3-5 évet vesz igénybe. (SITA) Elvették Hagyari jogosítványát Epetjes. Egy évre bevonják Pavel Hagyari eperjesi polgár- mester jogosítványát, és 300 eurós pénzbírságot is kell fizetnie, mivel megfelelő jogosítvány nélkül vezetett autóbuszt. Erről tegnapi ülésén döntött a legfelsőbb bíróság. Hagyari 2009. május 1-jén tesztvezetésre vitte a városi közlekedési vállalat új midibuszát. Mivel autóbuszra nem volt jogosítványa, a rendőrök megbüntették, ő azonban az Eperjesi Kerületi Bírósághoz fordult jogorvoslatért. A per két év alatt a legfőbb instancia elé került, mely elutasította Hagyari keresetét, és helyben hagyta a rendőröktől kapott bírságot. (TASR) Országos riasztás, jön a rossz idő Pozsony. Gyakorlatüag országos másodfokú riasztás van érvényben a várható sok csapadék és az esetleges áradások miatt, egyedül a Kis-Kárpátok térsége (Záhorie) és Kelet- Szlovákia nagy része nincs á veszélyövezetben. A Lévai, a Nagykürtösi, a Losonci, a Poltári és a Rimaszombati járás kiemelt veszélyzónát jelent. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) honlapján folyamatosan közli az aktuális helyzetet. (SHMÚ) Zaklattak a horvát egyenruhások Pozsony/Zágráb. Meztelenre vetkőztettek a vámosok néhány fiatal szlovák turistát a horvát-szlovén határon. Az iratok ellenőrzése után a horvát egyenruhás félreállíttatta az autót, és a sofőrt a határőrség épületébe hívta, és többször felszólította, árulja el, hol rejtegetik a kábítószert. Ezután részletesen átvizsgálták a gépjárművet, közben többször megfenyegették a fiatalokat, hogy börtönbe kerülnek. A két fiút meztelenre vetkőztették, majd a lányoktól szexuális szolgáltatást követeltek. A sértettek az eseményekről beszámoltak a szlovák külügyminisztériumnak. A külügyi tárca arra kéri a külföldre utazókat, hogy hasonló esetekben forduljanak az adott országban levő szlovák konzulátushoz, és ne íijanak alá olyan rendőrségi jegyzőkönyvet, melynek tartalmával nincsenek tisztában, (aktuálne) A kezeletlen romakérdés miatt nincs javulás kisebbségi téren, ám jobb a szlovák-magyar viszony Javult a demokrácia minősége A demokrácia színvonalának alakulása 2011 1. félév 2010 2009 2008 Demokratikus intézmények és jogállam 2,5 3,2 3,4 2,9 Törvényalkotás 2,25 3,0 2,8 2,6 Emberi és kisebbségi jogok 2,75 3,1 3,2 2,8 Független sajtó 2,75 3,4 3,7 3,1 Összesített értékelés 2,6 3,2 3,3 2,9 (Forrás: IVÓ társadalomkutató intézet) Pozsony. Javul a hazai demokrácia színvonala, ám nem minden területre érvényes ez - például a kisebbségi jogokra nem vonatkozik. Derül ki az IVÓ társadalomkutató intézet legutóbbi értékeléséből. MÓZES SZABOLCS Az IVÓ kutatóintézet szerint 2011 első félévében folytatódott a demokrácia színvonalának javulása. Az intézet 2008-tól méri - korábban negyedévente, most már csak félévente - a demokrácia minőségét, azóta a most kiosztott „osztályzat” (2,6) a legjobb, 0,2-vel javult 2010 utolsó negyedévéhez viszonyítva. Három éve szintén 2,6-os értékkel kezdtek, a Fico-kormány alatt folyamatosan romlott a színvonal, például 2010 második negyedévét 3,4-re értékelték az elemzők, ami már a lesújtóan gyenge elégséges jegy felé közelít. Az intézet négy területen méri a demokrácia színvonalának mozgását, ezek közül csak egy területen nem javult a mutató a tavalyi év utolsó értékeléséhez képest - az emberi és kisebbségi jogi téren. „A szlovák-magyar kapcsolatok jelentősen javultak az utóbbi időben, ám a romakérdésben kibocsátott felemás jelzések miatt ezen a téren nem javítottunk az értékelésen” - mondta Grigorij Mesežnikov, az IVÓ elnöke. A kutatóintézet a leg- érzékelhetőbb előrelépést a nyelvtörvény és az államnyelvhasználat terén tapasztalta. Mesežnikov szerint a romakérdésben nincs egységes koncepciója a kormánynak, az egyes szaktárcák teljesen másképpen látják a probléma „megoldását” - alapvetően más filozófia szerint dolgozik például a kisebbségi jogi kor- mányalelnök és a belügyminiszter. „Emellett hiba a cigánybűnözés kifejezés meghonosítása. Teljesen elfogadhatatlan, hogy ez hivatalos kormánydokumentumokban is feltűnik” - mutatott rá az IVÓ elnöke. Martin Bútora, az IVÓ intézet tiszteletbeli elnöke, volt washingtoni nagykövet szerint is csökkent a feszültség a szlovák-magyar kapcsolatokban. Bútora úgy véli, a szlovák külügy megfelelő válaszokat ad a magyar kormány politikájára. A demokratikus intézmények és a jogállam területén az ország értékelése negyed jeggyel javult 2,5-re, elsősorban az állami intézmények konfrontációja miatt - a legfelsőbb bíróság, a főügyészség, az alkotmánybíróság és az államfő is többször konfrontálódott a kormányzattal és a parlamenttel. Mesežnikov szerint az alkotmánybíróság és az államfő is többször problémás döntéseket hozott. Az ország helyzete a törvényalkotás szempontjából is javult - a folyamat kiszámíthatóbbá vált, mint a Fico-éra utolsó félévében. 2011 első felében például már csak a jogszabályok nyolc százalékát fogadták el gyorsított eljárásban, ráadásul minden esetben jogos volt a gyorsítás. Az IVÓ értékelte az újságírók és politikai szereplők közti kapcsolatok javulását, és a sajtótörvény megváltoztatását - ezen a területen 2,75-ös osztályzatot adott az intézet. Az orvosi kamara szerint jobb helyzetben lenne az ágazat, ha a biztosítók kevesebbet költenének Orvosok: beteg az egészségbiztosítási rendszer A biztosítóban zajló papírmunkát jobban megfizetik, mint a kórházban dolgozók napi áldozatos munkáját (Peter Žákovičfelv.) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Túl sokat költenek az egészségbiztosítók saját működésükre, ennek következtében hiányzik a pénz az egészségügyben; a biztosítók alkalmazottainak nemegyszer az orvosoknál is magasabb bére van - állítja a Szlovák Orvosi Kamara (SLK). Milan Dragula kamarai elnök tegnapi sajtótájékoztatóján az egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban kijelentette: „olyan monstrumot alkottunk, amely a saját gyermekeit falja fel.” Az SLK szerint a biztosítók tavaly 117 százalékkal növelték a saját működésükre fordított kiadásokat. Meggyőződése, hogy a szlovák egészségügy legnagyobb hiányossága a biztosítók fejetlen költekezése. „Ha így pazarolják a közpénzeket, akkor nincs mit csodálkozni azon, hogy az egészségügyi dolgozók körében nagy az elégedetlenség” - mondta Dragula. Emlékeztetett, a biztosítók tavalyi adóssága a kórházakkal szemben 89,3 millió euró volt - ennyit nem fizettek ki a kezelésekért, holott az összeget korábbanjóváhagyták. Menő menedzserek A kamara meggyőződése, hogy a biztosítók „elnyelik” pénzük jelentős részét, a működésüket szabályozó törvény ugyanis már nem korlátozza, mennyit fordíthatnak saját működési költségekre. „Korábban legfeljebb a biztosítási járulék 4 százalékából fedezhették kiadásaikat, ez a megszorítás már nem létezik” - jelentette ki Dragula. A biztosítók viszont azzal érvelnek, hogy a működésre jelenleg sem költenek többet költségvetésük 3 százalékánál, az orvosok bírálatát eltúlzottnak tartják. Hatalmas különbségek vannak a fizetésekben is. Míg az állami egészségbiztosító menedzsmentjének tagjai átlagosan 2266 eurós fizetést kapnak, addig a kisebb kórházak vezetői átlagban 1150-et. Az ország egyik legnagyobb kórházának, a kassai L. Pasteur kórháznak igazgatója ráadásul 60 euróval kevesebbet keres, mint az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) vezetőségének tagjai, akiknek fizetése 2200 euró körül mozog. Valamivel többet, 3000 eurót keres a Pozsonyi Egyetemi Kórház igazgatója. Hivatalnok kontra orvos Az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) alkalmazottja átlagosan bruttó 981,5 eurót keres, a bajmóci kórházban dolgozó általános orvos éjjeli műszakok nélkül valamivel többet kap 910 eurónál. Éjjeli szolgálatokkal az orvos bére átlagosan 1245 euró körül mozog. A biztosító alkalmazottjának bére csak az egyetemi kórház nővérének fizetését közelíti meg, amely 941 euró körül mozog; holott az irodai alkalmazottnál jóval többet kell ledolgoznia, ráadásul három műszakban. Bőségesen költekeznek Az állami biztosító egyébként nemcsak a fizetések, de a jutalmak terén is nagyon bőkezű. Például az alkalmazottainak júniusban kifizetett prémiumok összege elérte a 491 ezer eurót. Az állami egészségbiztosító saját működésére is többet költ, mint a kórházak többsége, mindezt annak ellenére, hogy néhány héttel ezelőtt bejelentette: jelentős spórolásba kezd. A megszorító intézkedések életbe lépése és az elbocsátások után is többet költ a működésre, mint a körülbelül hasonló alkalmazottal rendelkező kórházak. Míg tavaly az Általános Egészségbiztosítónak a működésre havonta 5,6 millió euróra volt szüksége, addig például a Nagyszombati Egyetemi Kórháznak az orvosságokra, energiára és bérekre fordított kiadásokkal együtt is csak 2,1 millió euróra. Az egészségbiztosítótól viszont az ellátásért csupán 1,9 milliót kapott, (dem, SITA) A biztosítók bevétele és kiadása Biztosító Biztosításból érkező bevétel Havi működési kiadások Általános Egészségbiztosító 2,4 milliárd euró 5,6 millió euró Dôvera 896 millió euró 2,4 millió euró Union 212,3 millió euró nem teszi közzé Megjegyzés: Az adatok a 2010-es valóságot tükrözik
